Grudziądz (, , ) járási jogú város Lengyelországban, a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula mentén. 1975–1998 között a város a toruńi vajdasághoz tartozott. A város lakosainak száma 99 003, a vajdaságon belül a negyedik legnagyobb város, Lengyelországban a 40. helyet foglalja el. A város a délkör mentén 12,5 km hosszú, rá merőlegesen csak 6,2 km. Az Osa folyó torkolatától délre a Forteczna sziget (86,1 m a tengerszint felett) és a Strzemięcińska sziget 79,3 m a tengerszint felett) emelkedik ki a Visztulából.

Grudziądz a Visztula 835. folyamkilométerénél fekszik. A folyó medrének szélessége a város területén 320–500 m között változik, a folyó esése 0,18%. A meder legnagyobb mélysége eléri a 9 métert.Zbigniew Otremba Grudziądz. Kronika dziejów miasta. Wyd. Regnum, Gdańsk 1999. , s. 126

Története Az ember első nyomai az újkőkorból valók, mintegy i.e. 8000-ről.

A várost 1291-ben alapították és chełmnoi városjogokat kapott. A régi okiratokban többféleképpen szerepel: Grudenc, Grudencz, Grawdencz, Graudentum, Grudentz, Grudenz, Graudenz.

Kalendárium 1064. – Grudziądz várának első említése 1065. április 11. – a város alapításának napja 1207. – Mazóviai Konrád meghódítja a chełmnoi földeket, Grudziądzzal együtt. 1218. – Oliwai Christian püspöknek adományozzák a várost. 1231. – A Német Lovagrend elfoglalja Grudziądzot. A 13. században felépül a lovagrend vára, mely 1945-ben semmisül meg. 1291 június 18-án állítják ki a város privilégiumairól szóló oklevelet, mely többek között pontosan kijelöli a város határait is. 1410. július és augusztus fordulója - Jagelló Ulászló rövid időre elfoglalja Grudziądzot. 1454. február 8. – A Porosz Szövetség elfoglalja a várost - véget ér a lovagrend uralma. 1466. október 19. A II. toruńi béke – Grudziądzot és az egész királyi Poroszországot Lengyelországnak itélik. 1522. március 21. – Kopernikusz a királyi Poroszország Grudziądzban ülésező szejmjében ismertette nagy jelentőségű közgazdasági munkáját a monetáris politikáról De aestimatione monetae címen. 1622. – Jezsuiták telepednek meg a városban. 1624. március 12. Benedekrendi apácák érkeznek Grudziądzba. 1655–1659. – svéd megszállás. 1703. – újabb svéd megszállás. 1707 – 1718 – orosz megszállás 1772szeptember 21. – Lengyelország első felosztása - Grudziądz porosz fennhatóság alá kerül. 1776. június 6. – Megkezdődik a citadella építése. A 18. század vége - rövid időre a porosz király udvarával együtt a városba helyezi székhelyét. 1801. – Megkezdik a keresztesek várának lebontását. 1806/1807. – Napóleon hadserege megkísérli elfoglalni Grudziądzot, de Courbiere visszaveri. 1920. január 23. – 147 évnyi porosz uralom után Grudziądz visszatér Lengyelországba. 1939. szeptember 4. – A német megszállás kezdete, a németek tömeges bűntettei a városban és a környéken. 1945 március 6. – A Vörös hadsereg elfoglalja a várost. 1990. május 27. – A háború utáni első szabad választás.

Műemlékek

Grudziądz középkori műemlékei az Európai téglagótika útjához tartoznak.

Középkori belváros (Óváros) épülete és egész városszerkezete. Városfalak a 14.-15. századból (többek között a Vízikapu: Brama Wodna). A várhegyen a keresztesek várának maradványai a 14. századból. A városnak a Visztula felé eső oldalán a 13.-17. század között épült magtárak. A citadella, melynek ostromát sikeresen hárította el Courbiere báró. Az erődítmények a 18.-19. század fordulóján épültek. Felsőreáliskola (Wyższa Szkoła Realna w Grudziądzu) épülete. Az egykori Tanítóképző (Seminarium Nauczycielskiego) épülete. Az egykori szabadkőműves páholy.

Vallásos műemlékek A benedekrendi apácák egykori barokk kolostora: a kolostor épületei a 18. századból, Szentlélek templom a 14. századból, átépítve a 17. században, az ú.n. Apátnők palotája a 18. századból. Régi evangélikus templom Helyőrségi templom Szent János templom Szent György kápolna Szent Kereszt templom Szent Miklós templom (plébániatemplom), jelenleg társaskáptalan a 13-15. századból. Legszentebb Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom. Barokk jezsuita épületek: Xavéri Szent Ferenc templom a 18. századból, kollégium a 17.-18. századból (jelenleg Városi hatóságok épülete) Minorita templom és egykori kolostor a 18. század közepéről, jelenleg Szent Kereszt templom és börtön. Híres gótikus oltárkép a 14-15. század fordulójáról. Eredetileg a keresztes várkápolnában állt, jelenleg a Varsói Nemzeti Múzeumban van kiállítva.

Külső hivatkozások

Lengyelül: Grudziądz hivatalos honlapja Régi monográfiák és útikönyvek Ignacy Żniński: Grudziądz, Grudziądz 1913 Władysław Szołdrski: Kronika benedyktynek grudziądzkich, (A grudziądzi benedekrendi apácák krónikája, Pelplin 1935.

Irodalom Németül: Wiesław Sieradzan: Die Stadtpläne von Graudenz aus dem 17.–20. Jahrhundert. Perspektiven zur Veröffentlichung eines geschichtlichen Atlasses, in: Beiträge zur Geschichte Westpreußens 14 (1995), S. 55–68 Horst-Dieter von Enzberg: Die Goetheschule in Graudenz und das deutsch-polnische Verhältnis (1920–1945) (= Beiträge zur Schulgeschichte, Bd. 5), Lüneburg 1994 [Diss. FU Berlin 1992] Dienst-Koerber, Dr. Nordewin von et al: Die Stadt und der Landkreis Graudenz – Aus sieben Jahrhunderten deutscher Geschichte, Köln-Porz 1976 Xaver Froehlich, Geschichte des Graudenzer Kreises, 1868

Jegyzetek

Kategória:Kujávia-pomerániai vajdaság települései Kategória:Lengyelország városai