bélyeg|230px|A Nádasd nemzetség és egyben a Nádasdy család címere (a Siebmacher-féle könyvből) A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a Sárkány Lovagrend tagjai közé.
2013. január 15-én Nádasdy Ferenccel, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának elnökével a grófi család főága kihalt. Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy Borbála (1939–), írónő, korábban balettmester, színésznő, Magyarországra költözött vissza és jelenleg tevékeny társasági szerepet vállal a médiában.
Története jobbra|bélyegkép|150px|Nádasdi Lőrinc fia János 1380-ból származó sírköve. Rajta látható a Nádasdy család címere Pray szerint a család Hitvalló Eduárd angol király fiaival még Szent István király idejében hazánkba költözött angol főurak egyikétől származott,Pray György a XVIII. század második felében jelent meg Magyarország királyainak évkönyve (Annales regum Hungarie...), amely művében a Nádasdy nemzetség tagjainak tekintette az oklevelekben előforduló „Pritanicus”, „Britanicus” nevű személyeket. Ezen információ hitelességét nem erősíti, hogy ezen mű mecénása Nádasdy Mihály gróf volt. de ennél sokkal valószínűbb, hogy a család tiszta magyar eredetű. A Nádasdyakat a régi főnemes Pethenedi- vagy Pettendi családból, a gersei Petheőkkel egy törzsből származtatják.A nevet sokféleképpen írták, a leggyakoribbak a Petenied, Pethenegh, Petened formák. A kiejtése körülbelül Petenegy lehetett. Csopon ispán (comes) egyik fia Lőrinc lett a gelsei Pethők törzse, másik fia, András pedig a Nádasdyaké. A családnak volt egy másik ága, a nádasdi Darabos család, amely 1642-ben halt ki.
A Vas és Zala megyei köznemesi családban született Nádasdy László (fl. 1236), az első név szerint egyenesági őse a Nádasdyaknak; Nádasdy László fia, István (fl. 1265–1291) volt, akinek a fia, Nádasdy Lőrinc (fl.1344–1377). Nádasdy Lőrinc unokatestvéreivel, Nádasdy János fiaival, Dénessel és Benedekkel együtt, kaptak több birtokadományt Vas vármegyében 1365-ben.MNL.DF.5638.1365-00-00 Nádasdy Lőrinc fia János (†1380) sírkövén látható az eddigi ismert legkorábbi családi címer ábrázolása: két nád között egy jobbra fordult vadkacsa. Nádasdy Lőrinc unokája, Nádasdy Tamás (fl. 1359–1413) fia, Nádasdy András (fl. 1389–1423) volt, aki 1402-ben Zala vármegye alispánjaként tevékenykedett; Nádasdy András feleségül vette Óvári Miklós lányát. Ennek a Nádasdy Andrásnak volt két fiúgyermeke: Nádasdy Antal (fl. 1450), aki Wathy Mihály kancellárnak a familiárisa volt, valamint Nádasdy Gáspár (fl. 1412–1434), aki feleségül vette Serényi Erzsébetet. Nádasdy Andrásnak az egyik fivére Nádasdy Ozsvát (fl. 1443), kanizsai várnagy, akinek a neje, Penthe asszony; Nádasdy Ozsvát Kanizsai Imre familiárisa volt.Farkas Ákos András (boldogfai) – ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A csébi Pogány család története. 77. o.
Nádasdy Gáspár és Serényi Erzsébet fia, Nádasdy László (fl. 1395–1482), kezdte a családját magasabbra emelni. Az erdélyi alvajdai tisztet töltötte be 1465 és 1467 között monyókeréki Ellerbach Bertold erdélyi vajda mellett; felesége Sánkfalvi Katalin volt, Sánkfalvi István leánya, Sánkfalvi Antal unokája. Apja Sánkfalvi István és nagybátyja, Sánkfalvi Bertalan 1455. október 18-án szolgálatai és érdemei jutalmazására, a címer adományozásban részesültek V. László magyar királytól. Nádasdy Tamás Vas vármegye alispánja lett 1470-ben monyókeréki Ellerbach Bertold vasi főispán mellett. 1471. szeptember 18-án Nádasdy László és sógora, Sánkfalvi István, birtokadományban részesültek a Rádóc és Paty nevű településeken. Idősebb Nádasdy László és Sankfalvi Katalin egyik fia ifjabb Nádasdy László (fl. 1492–1551) volt. Ő lett a majdani nemesi ágnak az őse, amely kihalt a 18. század közepén.http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html A másik gyermekük, Nádasdy Ferenc (†1541) vasi alispán a család főnemesi ágának őse volt.
A köznemesi ág A család nemesi ága főleg Vas és Zala vármegyében telepedett le. Nádasdy László erdélyi alvajda és Sankfalvi Katalin gyermeke ifjabb Nádasdy László (fl. 1494–1526), földbirtokos alapította a Nádasdy család köznemesi ágát. Ifjabb Nádasdy Lászlónak a felesége, borhidai Ebres Ilona, akinek az édesapja Körös-, édesanyja révén Vas vármegyei ősökkel rendelkezett. Nádasdy László és borhidai Ebres-i Ilona (fl. 1496–1518) házasságából egyetlen ismert fiúgyermek származott: Nádasdy János, akinek a felesége damonyai Damonyay Krisztina lett. Nádasdy János és Damonyay Krisztina frigyéből két gyermek született: az egyik Nádasdy Pál (fl. 1591), akinek a felesége pókateleki Zomor Krisztina, és a másik, nádasdi Nádasdy Tamás (fl. 1586–1619), földbirtokos, aki Vas vármegye alispánja 1591 és 1595 között volt.http://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Lf_02/?query=SZO%3D%28n%C3%A1dasdy%20tam%C3%A1s%29&pg=15&layout=s Az utóbbi Nádasdy Tamás vasi alispánnak a felesége a lengyeltóti Lengyel családnak a sarja lengyeltóthi Lengyel Katalin asszony, akinek a szülei lengyeltóti Lengyel István szigligeti kapitány,A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 40. kötet - 215 - 226. oldal és dalkai Hathalmy Zsófia voltak. Nádasdy Tamás 1598-ban pedig 100 forint fizetéssel a hadak kapitányává választották, majd 1599-ben Buda alatt táborozott. Nádasdy Tamásnak élénk levelezése volt atyafia Batthyány Ferenc (1573–1625) Sopron vármegye főispánjával, dunántúli főkapitánnyal, amelyből 33 levél maradt meg.http://epa.oszk.hu/00000/00001/00010/bencze.htm Nádasdy Tamás alispán leveleiben „Kabol szabad urának” (liber baro a Kabold) címezte magát.http://www.epa.oszk.hu/00000/00001/00193/pdf/ITK_EPA00001_1954_03_318-319.pdf Nádasdy Tamás vasi alispán fia, Nádasdy Boldizsár (fl. 1636–1664) 1651-ben szabályozta a jobbágyközség belső rendjét Domonkosfán.http://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Sk_2008_Mura_1/?query=SZO%3D%28n%C3%A1dasdy%20boldizs%C3%A1r%29&pg=149&layout=s Nádasdy Boldizsár 1652-ben, 1654-ben, 1656-ban, ahogy édesapja egykor is, szintén Vas vármegye alispánja volt,Dominkovits Péter 2003: Egy 17. századi Vas vármegyei alispán: felsőkáldi Káldy Péter. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szombathely és 1659. július 7-én választották meg Vas vármegye országgyűlési követévé. Nádasdy Boldizsárnak a neje tarródi és németszecsődi Tarródy Orsolya (fl. 1628), akinek a szülei Tarródy András (fl. 1595–1628), földbirtokos és bisági Geréczy Borbála (fl. 1598–1628) voltak; Tarródy Andrásné Geréczy Borbálának az apja bisági Geréczy Bertalan (fl. 1555–1599), nagykanizsai várkapitány, földbirtokos volt. A még fiatal hajadon Tarródy Orsolyát 1628. december 7-én fiúsította II. Ferdinánd magyar király.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 7. kötet - 804-805. oldal Nádasdy Boldizsárnak és Tarródy Orsolyának volt két fiúgyermeke: Tamás és András. 1678. augusztus 6-án édesanyjuk révén fiúsításban részesültek I. Lipót magyar király kegyéből.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 16. kötet - 421-423. oldal Az egyik gyermek Nádasdy Tamás (fl. 1678), feleségül vette meszléni Meszlény Évát (fl. 1688–1699), meszléni Meszlény Benedek, az 1646 és 1656 közötti vasi alispán és kerecseni Szalay Katalin lányát.http://www.mek.oszk.hu/02300/02335/html/tabl1.jpg Egy évtizeddel később Nádasdy Tamás már nem élt, és özvegye, Meszlényi Éva 1688. április 11-én pereskedett leánytestvérével, Meszlényi Máriával, hidvégi Polyany László özvegyével.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 19. kötet - 257. oldal Özvegy Nádasdy Tamásné Meszlényi Éva a protestánsok vallásával élt és annyira ragaszkodva a felekezetéhez, 1697.-ben Szentléránton a katolikus vallás meggyalázására Úrnapján egész nap során trágyát hordatott az alattvalóikkal a mezőre. Ugyanígy tettek az ottani protestánsok más ünnepeken is, noha ezek a törvények ellen „contra canones et leges" hallatlan kihágásoknak számíttatnak.Kelemen Atanáz: Keresztély Ágost herceg katolikus restaurációs tevékenysége a győri egyházmegyébenII. Keresztély Ágost munkatársai. 49.o. Nádasdy Tamás és Meszlényi Éva házasságából csak négy lánygyermek született: az egyik Nádasdy Mária, aki házasságot kötött a szenttamási Bertalan családból való Bertalan Ádámmal, akinek a szülei szenttamási Bertalan István (fl. 1673), Zala megyei alszolgabíró, és nemes Kerpacsics Katalin (fl. 1691) voltak; a másik leány Bellesich Jánosné Nádasdy Éva; a harmadik, felsőbüki Nagy Mihályné Nádasdy Judit és az utolsó, jakabházi Sallér István alnádorné Nádasdy Klára (1685–1765) volt. A tekintélyes és befolyásos jakabházi Sallér Istvánné Nádasdy Klárát 1744. március 9-én Mária Terézia királynő fiúsította férjével együtt;A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 526-528. oldal unokája, jakabházi Sallér Judit (1765–1829), aki férjhez ment gróf tolnai Festetics Györgyhöz (1755–1819).Boldogfai Farkas Ákos András. A Bertalan család (szenttamási). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2024. XX. 37.o.)
A másik gyermeke Nádasdy Boldizsárnak és Tarródy Orsolyának Nádasdy András volt, aki telekesi Török Margitot vette feleségül. Török Margit esetében szintén az anyja jogait érvényesítették fiúsítás révén 1678. augusztus 6-án. Nádasdy András és telekesi Török Margit fiával, Nádasdy Imrével (1681–1735) kihalt fiúágon a család köznemesi ága. Imre feleségül vette Márffy Annát, akitől született egyetlen leánya, Nádasdy Terézia (†1764), lengyeltóti Lengyel Lajos felesége.
A főnemesi ág A család főnemesi ága Nádasdy László erdélyi alvajda és Sánkfalvi Katalin másik fiától, Nádasdy Ferenctől származott: Nádasdy Ferenc (fl. 1492–1541), Nagykanizsa várkapitánya, földbirtokos volt. Mátyás magyar király uralkodása alatt élt Nádasdy Ferenc, aki a király páncélos lovasságának egyik tisztje volt.Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.MűvelődéstörténetRainer Pál: A Nádasdy, valamint a rokon Nádasdi Darabos és Gersei Perthő családok címerei az idők folyamán Első felesége a zalai ősrégi szenterzsébeti Terjék családnak a sarja szenterzsébeti Terjék Orsolya volt; első felesége halála után elvette a nemesi származású vései Véssey Orsolya kisasszonyt. Nádasdy Ferenc és szenterzsébeti Terjék Orsolya frigyéből született: Nádasdy Zsuzsanna, akinek a férje szentbalázsi Zele Balázs (fl. 1484–1503), zalavári várnagy, földbirtokos, Nádasdy Krisztina, akinek a férje bezerédi Bezerédj Mihály, valamint Nádasdy Tamás (1498–1562), aki majd a királyság nádori méltóságot töltötte be és főnemesi rangra emelkedett. Nádasdy Ferenc és második nejétől, vései Véssey Orsolyától származott Nádasdy Orsolya, akinek a férje ghyczi és assa ablanczkürthi Ghyczy Lénárt (fl. 1510–1542), királyi ember, földbirtokos, Nádasdy Kristóf és Nádasdy Jakab, földbirtokosok, valamint Nádasdy Anna, akinek a férje szunyogszeghi Majláth István erdélyi vajda volt.
Nádasdy Tamás (1498–1562) nádortól származtak a főnemesi családnak további nevezetes tagjai, akik fontos helyet foglaltak az újkori és modernkori magyar történelemben. Birtokaik zöme a Dunántúlon feküdt, ezek között legjelentősebb Kanizsa és Sárvár, de voltak Arad vármegyei birtokaik is.A Nádasdy család iratai Nádasdy Tamásnak a felesége az Osl nembeli Kanizsai család utolsó tagja és hatalmas birtokok örököse Dunántúlon: Kanizsai Orsolya (1521–1571) volt. E házasság révén Nádasdy Tamás felemelkedése történt meg, és ezután lett az egyik legfontosabb főúr a Mohács utáni királyságban. jobbra|bélyegkép|Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy