bélyegkép|jobbra|200px|Huber Lipót és családjának sírboltja a zombori belvárosi Szent Rókus temetőben

Huber Lipót (Zombor, 1861. október 23. – Kalocsa, 1946. március 7.) római katolikus pap, címzetes apát, főegyházmegyei cenzor, teológus, egyházi író.

Család, tanulmányok Huber Antal iparos és Blazsevátz Magdolna gyermekeként született. 1872 és 1880 között elvégezte a gimnáziumot Zomborban. 1880 és 1885 között teológiát hallgatott Kalocsán és a bécsi Pázmáneumban. 1885. július 18-án szentelték fel, Bécsben.

Egyházi működés 1885 augusztusától 1887-ig káplán Bácsszentivánon, Militicsen és Szondon. 1887. szeptember 14-étől érseki iktató és levéltáros Kalocsán. 1888. április 14. és 1917. június 30. között a kalocsai Nagyszeminárium Ó- és Újszövetségtanára és tanulmányi felügyelője. 1890-1896 közt a kalocsai tanítóképző némettanára, 1907-től 1912-ig az intézmény igazgatója.

1898-tól főszentszéki ülnök, a Budapesti Filológiai Társaság tagja. Ellátogatott a Szentföldre. 1900-ban beutazta Olaszországot. 1901-ben a Szent István Társulat (a későbbi Szent István Akadémia) tudományos és irodalmi osztályának tagja lett. 1903-tól zsinati vizsgáló, az érseki középiskolák hittanárait vizsgáló bizottság tagja. 1917 és 1924 közt kalocsai plébános, 1921-ben Szent Gergelyről nev. c. apát.

1927-ben a nagyszeminárium igazgatója, a papnevelő intézet prodirektora, az idős és beteg papok intézetének felügyelője lett, 1928-ban pápai prelátus. 1931-től az Egyházművészeti Bizottság elnöke, főegyházmegyei cenzor, a főegyházmegyei takarékpénztár alelnöke. 1941-től provicarius, a nagyszeminárium prodirektora, kánonjogi teológus.

Zsidóság Munkássága a késői zsidóság és a rabbinikus irodalom története terén úttörő jelentőségű. Főbb művei: A Talmud; Jahve, Adonaj, Jézus; Legrégibb profán tanúbizonyságaink Krisztusról; Zsidóság és kereszténység. Főleg a bibliai korszak utáni zsidóság, a rabbinizmus történetével, vallási, vallásjogi, kultúrtörténeti kérdéseivel foglalkozott.

Káptalani tisztségei 1916. július 3.: tb. 1917. május 1.: ifj. mester 1921. június 30.: id. mester 1924. május 1.: székesegyházi főesperes 1931. június 8. (eskü): olvasó

Munkái Folyóiratcikkek Cikkei megjelentek a Kalocsai Néplapban (1887-1912.), Hittudományi Folyóiratban (1890-1908.), Magyar Sionban (1900.), Magyar Szemlében (1900.), Magyar Államban (1896.), Egyenlőségben (1898.), Katholikus Szemlében (1899., 1902., 1903.), Hazánkban (1900.), Bácskában (1901-1903.), Congreg. Értesítőben (1902.), Egyet. Krit. Lapokban (1903.), Egyházi Közlönyben (1913-1915.)

Szócikkek szócikkeket írt a századforduló két nagy lexikonába, a Pallas Nagy Lexikonba és a Révai nagy lexikonába.

Műfordításai Festrede... bei Gelegenheit d. vierzigj. Jubiläumsfeier d. Kalocsaer armen Schulschwestern. Elmondta Mayer Béla. Fordította Huber Lipót. Kalocsa, 1900 Fabiola. Wiesemann után 11 képben dramatizálta K. Cromer, fordította Huber Lipót, Kalocsa, 1902

Önállóan megjelent művei

Synchronistikus táblázatok az ó- és új-szövetségi kinyilatkoztatás történetéhez I–II., Budapest, 1892 A Talmud, különös tekintettel az Új-Szövetségre, Budapest, 1897. ( → elektronikus elérés: ) Az Úr Jézus szülőföldjén. Zarándokutam Palesztinába 1898-ban, Budapest, 1900 Jézus Krisztus születésének esztendeje és a keresztény időszámítás, Kalocsa, 1903 A napkeleti bölcsek, Budapest, 1908 Jahvé-Adonáj Jézus, Kalocsa, 1930 (hasonmásban: 2008) Zsidóság és kereszténység a multban és a jelenben I–II., Kalocsa, 1933–1936 ( → reprint kiadás: Artamondo, 1999, ) Biblikus olvasmányok. Újszövetségi irodalomtörténet, kortörténet, Palestina földrajza (Kalocsa, 1943) Huber Lipót: A vérvád és vérgyilkosságok története; vál., szerk., sajtó alá rend. Nemes Eötvös István; Danubius Publishing, München, 1998

Források Egyetemes Philológiai Közlöny 1896-1914. (Hellebrandt Árpád) Petrik Géza–Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.), Budapest, 1917–1928, 482. o. , X. kötet, 342., XX. kötet, 399. o. Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Kiad. Oscar v. Krücken, Imre Parlagi. 1-2. köt. Wien-Leipzig, 1918. , II. kötet

Magyar könyvkereskedők évkönyve 1932. Magyar Könyvészet 1937. , XIII. kötet , II. 333. Szent István Akadémia Értesítője, 1946. 29. o. XIV. kötet, 674. o.

A kalocsai egyházmegye 18-20. századi intézményei és névtára

Kapcsolódó szócikkek Magyarországi katolikus egyházi irodalom

Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Zomboriak Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek