Magyarországon a Belügyminisztérium (rövidítése: BM) a közigazgatási struktúra egyik minisztériuma, országos illetékességű költségvetési szerv.
Központi épülete right|thumb|A 2025 előtti központi épület nagyjából a Mérleg utca tengelye felől nézve right|thumb|A minisztérium korábbi épülete a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1930-as években nyomtatott takarékbetétkönyvén (eredetileg ezen bank székházának épült) A minisztérium központi épülete a kormányszerv 2025 tavaszán bejelentett költözése óta Budapesten, a Budai Várnegyedben, az I. kerületi Szentháromság tér 6. szám alatt található. A Fellner Sándor tervezte neogótikus minisztériumi palotát eredetileg a Pénzügyminisztérium számára emelték, amely a második világháborúig működött benne; később szolgált kollégiumként és a Magyar Nemzeti Levéltár egyik létesítményeként, illetve egy időben a Magyarság Háza nevet is viselte.
2025 előtt a központi minisztériumi épület évtizedeken keresztül a Széchenyi István tér egyik épülete (hivatalosan az V. kerület, József Attila utca 2-4. szám alatt álló épületkomplexum) volt, ami eredetileg is irodaháznak épült Quittner Zsigmond tervei alapján : a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza volt 1950-ig. A homlokzaton található két felirat az egykori bank alapítására (1841) illetve az épület átadásának évére (1905) utal, római számokkal.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az épületet 2025 szeptemberében árverésre bocsátotta, kikiáltási ára 50,8 milliárd forint volt; az árverésen olyan ajánlattévő vehetett részt, aki előzőleg letett 12,7 milliárd forintnyi biztosítékot. A szeptember 15–17. között, vagyis három napon át tartó liciten egyetlen érvényes ajánlat érkezett be, ami elegendő is volt a sikeres árveréshez. Az épületet – mint nem sokkal később kiderült – az Eagle Hills Hungary Zrt. vette meg, amelynek tulajdonosa az a Mohamed Alabbar ingatlanfejlesztő, aki a Rákos-Dubaj projektnél is előtérbe került.. A minisztériumi személyi állomány egy része azonban még nem költözött ki az épületből az árverés idejéig, így a birtokátruházás végső határidejét 2026. január 15-ére tűzték ki.
1953-ban a Jászai Mari téri belügyminisztériumi épület („Fehér Ház”, ma Képviselői irodaház) átadása után az egykori ÁVH-s részlegek jelentős része a József Attila utcai épületkomplexumban nyert elhelyezést. Ennek köszönhetően 1956. október végétől fegyveres harcok helyszíne is volt az épület: József Attila utcai szárnyában Kardos György vezetésével 2-300 fős karhatalmi csapat harcolt a felkelők ellen.
Története Elődjét 1848. április 11-ével hozták létre.1848. évi III. tc. 2006-ig működött ezen a néven,BM Alapító Okirata amikor a funkcióit két részre bontották: létrejött a korábbi Igazságügyi Minisztériummal összevont Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (2008-tól Önkormányzati Minisztérium).2008. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról A második Orbán-kormány 2010-ben újra létrehozta a Belügyminisztériumot.
Feladat- és hatásköre A BM az ország működésének biztosítása érdekében jogszabály-előkészítő és irányító feladatokat lát el. Bizonyos esetekben hatósági és fellebbviteli tevékenységet végez.
Az belügyminiszter felel az:
aktív Magyarországért, anyakönyvi ügyekért, bűncselekmények megelőzéséért, büntetés-végrehajtásért, élet- és vagyonbiztonság védelméért, határrendészetért, idegenrendészetért és menekültügyért, katasztrófák elleni védekezésért, kéményseprőipari tevékenységért kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért, közbiztonságért, közlekedésrendészetért, közterület-felügyelet szabályozásáért, külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért, külföldre utazás szabályozásáért, minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, rendészetért, sportpolitikáért, sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért, személyiadat- és lakcímnyilvántartásért, terrorizmus elleni küzdelemért
Szervezete Hivatali tevékenységet segítő szervezetek
Nemzeti Védelmi Szolgálat (korábban Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata) Belügyi Szemle szerkesztősége Központi Gazdasági Főigazgatóság Központi Beszerzési Iroda Beruházási Iroda Számviteli és Nyugdíj-megállapító Hivatal BM Kiadó BM Duna Palota Művelődési Központ
Országos hatáskörű önálló szervek Rendőrség (ORFK) Terrorelhárítási Központ (TEK) Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) Így működik... Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) – korábban Rendőrtiszti Főiskola (RTF) Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BV)
A Határőrség, amely szintén önálló országos hatáskörű szerv volt, 2008. január 1-jén beolvadt a Rendőrségbe.
Kutatható iratanyaga Az 1945–2014 közti években keletkezett iratai közül 537,86 iratfolyóméternyi papíralapú és 63 587,96 megabájtnyi elektronikusan keletkeztetett, maradandó értékűnek minősített iratanyaga található meg az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetében, ahol az a XIX-B-1 törzsszámon, a keletkeztető szervezeti egységek illetve személyek szerint 76 állagra bontva kutatható.A Belügyminisztérium 1945 utáni iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. október 19.
Kapcsolódó szócikkek Magyarország belügyminisztereinek listája Magyarország minisztériumainak listája
Források
Leírás a belügyminisztériumról A Belügyminisztérium szervezeti felépítése
Jegyzetek
További információk http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Bátonyi Péter–Szabó Csilla: A Belügyminisztérium épülettömbje; 2. átdolg. kiad.; BM, Bp., 2022
Kategória:Magyarország minisztériumai Kategória:Budapest Duna-parti látképe Kategória:1848-ban alapított szervezetek