Földessy János (Budapest, 1888. május 8. – Budapest, 1965. május 16.) ügyvéd, újságíró, nemzeti labdarúgó-játékvezető, sporttisztségviselő, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

Életpályája Budapesten végzett jogot, utána ügyvédi irodát nyitott s mint jogász működött. Újságíró, a Pesti Napló sportrovatvezetője, aki szakmája mellett aktívan vett részt a sportéletben. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC)-ban sportolt és később a vezetőség tagja is lett. 1909-től a labdarúgás hű krónikása. Ő szerkesztette az első Magyar football évkönyvet. Mint sportújságíró dolgozott a Sporthírlap, a Magyarország és a Labdarúgás munkatársaként.

Játékvezetésből Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatára NB II-es, majd 1923-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1908–1914 között a futballbíráskodás harmadik generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. A nemzeti játékvezetéstől 1923-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 4. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1923. október 14. Hungária krt. Stadion, Budapest első NB I-es mérkőzése Törekvés SE–Újpesti Törekvés SE 1 – 2 1923. november 21. Hungária krt. Stadion, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Törekvés SE–Kispesti AC 4 – 0

1910-ben a Sporthírlap szorgalmazta az önálló bírótestület megalakítását, Oprée Rezső, Herczog Ede, ifj. Földessy János, Speidl Zoltán és Vida Henrik kidolgozta a testület alapszabály tervezetét és a kötendő kartell pontjait, de a testület megalakítását féltékenységből (nem tudnának beleszólni a bíróküldésbe) ismét elodázták.

Az MLSZ alelnöke (BEAC) közkívánatra 1928–1929 között 6 találkozó erejéig (6 mérkőzés: 3 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség) tudta vállalni a kapitányságot, de teljhatalmat kért és kapott mind az egyesületekkel (műsor), mind a játékosokkal szemben. Tóth Istvánt választotta állandó edzőéjül. Teljhatalmával (állandó előkészületek, csapat túráról történő visszarendelésekkel) kivívta az elégedetlen profi-vezérek haragját, akik összefogva sportsajtóval, félreállították.

Kötetei A magyar válogatott futballisták könyve; Athenaeum, Bp., 1926 (Az Athenaeum sportkönyvtára 3. Futballsorozat)A magyar futball és a Magyar Labdarúgók Szövetsége. 1897, 1901, 1925; szerk. Földessy János; Magyar Labdarúgók Szövetsége, Bp., 1926 Földessy János: A labdarúgó játék szabályai. A Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testületének hivatalos szabálykönyve. Minden paragrafus után: Tájékoztató a labdarúgó közönség számára; bev. Ábrai Zsigmond / Barna Béla: Az előnyszabály; Balázs Ny., Bp., 1946Olimpiai kis lexikon; Ifjúsági, Bp., 1956 A magyar labdarúgás 60 éve; Sport, Bp., 1958Olimpiai kis lexikon; bőv. kiad.; Ifjúsági, Bp., 1960 A magyar labdarúgás és a 60 éves MLSZ; Sport, Bp., 1960 Földessy János–Hoffer József–Pánczél Lajos: A labdarúgó világbajnokságok''; Sport–Medicina, Bp., 1962

Statisztika Mérkőzései szövetségi kapitányként

Jegyzetek

További információk

Források

Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)

Kategória:Magyar labdarúgó-játékvezetők Kategória:Magyar labdarúgóedzők Kategória:Magyar sporttisztviselők Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek Kategória:NB I-es labdarúgó-játékvezetők Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar jogászok Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:A Labdarúgás vezetői, szerkesztői