A szervezett bűnözés vagy a „bűnszervezetek” egy nemzetközi csoportosulása az erősen centralizált, bűnözők által működtetett vállalatoknak, illegális tevékenység és leggyakrabban monetáris nyereségszerzés céljából. Az Organized Crime Control Act (Egyesült Államok, 1970) úgy határozza meg a szervezett bűnözést, mint " Jogellenes tevékenységei [...] egy rendkívül szervezett, fegyelmezett egyesülésnek [...]".http://www.atf.gov/
A maffia az egy olyan fogalom, melyet számos bűnügyi szervezet leírására használnak szerte a világon. Az első szervezet, mely viseli ezt a minősítést, a Szicíliai Maffia volt, melynek tagjai Cosa Nostraként ismertek. Az Egyesült Államokban, a maffia általában az amerikai maffiára vonatkozik. Egyéb jelentős szervezetek is maffiaként jellemezhetőek, beleértve az orosz maffia, a kínai triádok, az albán maffia, az Ír Mob, a japán Yakuza, a nápolyi Camorra, a calabriai 'Ndrangheta, az indiai maffia, az Unione Corse, a szerb maffia és a bolgár maffia. Van még sok más maffia szervezet a világon, melyek nem kapcsolódnak semmilyen különös faji nézethez.
Egyes bűnözői szervezetek, mint például a terrorista szervezetek, politikailag motiváltak (lásd VNSA). Bandák melyek kellőképpen fegyelmezetté válnak ahhoz, hogy szervezettnek tartsák őket. Egy szervezett banda vagy bűnözők szintén nevezhetők „mobnak”. Egy szervezett csoportonkénti bűncselekmény elkövetésének a tényét, az Egyesült Államokban, a zsarolással azonosítják.
Szervezeti és fogalmi háttér
„Ha inkább globálisan, mint inkább szigorúan helyi szinten nézzük, nyilvánvalóvá válik, hogy a szervezett típusú bűnözés még ha régről származtatható is, nem feltétlenül nemes származású. A gengszter kifejezés a korai 13. századi Indiához köthető, amikor gengszterek, vagy bűnöző bandák kóboroltak városról városra fosztogatni és rabolni. A csempészet és a kábítószer-kereskedelmi körök olyan régiek, mint a dombok Ázsiában és Afrikában, valamint a létező olaszországi és japán bűnszervezetek történelme több évszázadig követhető vissza ...”Sullivan, Robert, ed. Mobsters and Gangsters: Organized Crime in America, from Al Capone to Tony Soprano. New York: Life Books, 2002
Ma a bűnözés városi jelenségként ismert, de a történelem túlnyomó részében a falusi világ volt az, amit a bűnözés elnyomott. Kalózok, betyárok és rablók támadtak a kereskedelmi útvonalakra és közutakra, olykor súlyosan károsítva a kereskedelmet. Ezáltal növelve a költségeket, a biztosítási díjakat és az árakat. Paul Lunde kriminológus szerint, „a kalózkodás és a banditizmus az volt az iparosítás előtti világban, mint ami a szervezett bűnözés, a modern társadalomban.”Paul Lunde, Organized Crime, 2004
A szervezett bűnözés mélyen kapcsolódik a civilizálatlan rétegek integrálásából fakadó erkölcsi problémákhoz. A korai keresztény világ kételkedett a nemzetállamok jogosulatlan legitimitását illetően. St. Ágoston remek leírásában tolvajuralomnak, azaz tolvajláson alapuló államnak írta le őket.
Egy későbbi észak-afrikai író, Ibn Khaldun megfigyelte Tamerlane mongol vezér zsákmányszerző hadjáratait a 14. században, és kialakított egy államalakulat elméletet, ami a barbárok civilizált államok feletti időszakos hódításain alapszik. Gyorsan alkalmazkodtak a városi életnek köszönhetően, elveszítették a harcias tulajdonságaikat és feladták hódításaikat az újabb barbár hullámok érkezéséig.[cf. Franz Oppenheimer's "conquest theory" of state-formation], additional text. Ahogy Lunde állítja, "a barbár hódítókra, akár vandálok, gótok, skandinávok, törökök vagy mongolok általában nem, mint szervezett bűnözői csoportokra gondolunk, mégis számos közös funkciójuk van a sikeres bűnszervezetekkel. Ők leginkább nem ideológiai, hanem főként etnikai alapon, használtak erőszakot és megfélemlítést, és ragaszkodtak a saját törvényeikhez."
Szervezett bűnözési dinamikák
Annak érdekében, hogy a bűnszervezet boldogulni tudjon, bizonyos mértékű támogatásra van szükség a társadalomtól, amelyben él. Így gyakran szükséges egyes köztiszteletben álló emberek korrumpálása és ezt leggyakrabban megvesztegetés, zsarolás útján érik el. Valamint úgy, hogy szimbiotikus kapcsolatot hoznak létre törvényesen működő vállalkozásokkal. Az igazságügyi és rendőrségi tisztviselők és a törvényhozók kiemelt célzottjai a szervezett bűnözés kontrolljának, megvesztegetések útján.
A szervezett bűnözés jellemzően akkor virágzik, amikor a központi kormányzat és a civil társadalom is szervezetlen, gyenge, hiányzik vagy nem megbízható. Ez akkor fordulhat elő, ha egy társadalom politikai, gazdasági vagy társadalmi zavarokkal néz szembe vagy átmeneti időszakokban, például a kormányváltás, illetve egy gyors gazdasági fejlődés, különösen, ha a társadalomban nincsenek erős intézmények és jogállamiság. A Szovjetunió összeomlása és az 1989-es Kelet-Európai forradalom eredményezte a bukását a kommunista blokknak, és a létrejöttét az új demokratikus rendszereknek, a régió szabad piaci kapitalizmusának, melyek táptalajt biztosítottak a szervezett bűnözésnek. A legtöbb ország piacait gazdasági zavar sújtotta, mert elárasztják a nyugati termékek, melyek kivételesen magas árakkal voltak tiltva a kommunista rezsimekben, valamint Kelet- Európában nem volt kereslet. Ez késztetett sokakat arra, hogy törvénytelenül szerezzenek pénzt, legtöbb esetben ezek mögött egykori titkosszolgálati és rendőri erők voltak, akik kifogytak a munkából. Ilyen körülmények között a bűnszervezetek a bűnüldözéstől kevésbé tartva képesek működni és szolgálni a "fogyasztóikat" a rend és a kiszámíthatóság látszatával, amely egyébként nem áll rendelkezésre. Hasonló okok miatt, a szervezett bűnözés gyakran gyökeret ereszt számos országban, az etnikai közösségek, illetve egyéb társadalmilag marginalizált csoportok körében, akik esetleg nem bíznak a helyi kormányzatban és az ügynökeikben. Ez a bizalomhiány is a bűnszervezetek eltávolodását segíti attól a kockázattól, hogy a bűnüldözés együttműködő tanúkat találjon, valamint hogy ösztönözzék a közösség tagjait, hogy inkább bízzanak meg a bűnszervezetekben, mint a rendőri védelemben. A feketepiac létezése, akár piaci vagy jogi akadályoknak köszönhetően is mindinkább előmozdítják a bűnszervezetek kialakulását. Erre jó példa lehetne az Egyesült Államok tilalma alatt egyre növekvő szervezett bűnözés az 1920-as években.
A szervezetek törvényessé tételéhez szükséges mindennapi papírmunka hiányában, a bűnszervezetek általában sokkal könnyebben kifejlődnek, és átszerveződnek, amikor felmerül az igény. Gyorsan tőkét kovácsolnak az újonnan megnyílt piacokon, és gyorsan újjáépítik magukat egy más köntösben, amikor elcsípik őket a hatóságok. Ez különösen igaz a szervezett csoportokra, melyek részt vesznek az emberkereskedelemben.
Az újabban növekvő ágazata a szervezett bűnözésnek a személyazonosság ellopása és az online zsarolás. Ezek a tevékenységek aggasztóak, mert elveszik a fogyasztók kedvét az internet használatától és az e-kereskedelemtől. Az e-kereskedelem arra volt hivatott, hogy kiegyenlítse a játékteret a kis-és nagyvállalatok között, de az online szervezett bűnözés növekedése következtében az ellenkező hatást váltotta ki. A nagy vállalatok képesek megfizetni a nagyobb sávszélességet (hogy ellenálljanak az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadásának- DDoS) a kiválóbb biztonságért. Ráadásul a bűnszervezetek internet használatát, sokkal nehezebb nyomon követni a rendőrségnek (annak ellenére, hogy egyre inkább telepítik a netrendőrségeket), mióta a legtöbb rendőri erő és a rendvédelmi szervek a helyi vagy nemzeti joghatóság keretében működnek, noha az internet megkönnyíti a bűnszervezetek határokon átívelő működését, ezek észlelése nélkül.
A múltban a bűnszervezetek terjeszkedési igényük alapján határozták meg magukat. Ez tette őket konkurensekké. Ez a versengés, ami gyakran vezetett erőszakhoz, értékes erőforrásokat használ, mint az emberi erő (akár meghalt vagy börtönbe került), felszerelések és pénz. Az Egyesült Államokban, az ír Mob-os főnöke a Winter Hill Gang-nek (az 1980-as években) a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) informátora lett. Ő ezt a helyzetet arra használta, hogy megszüntesse a versengést és megszilárdítsa a hatalmat Boston városán belül, mely több jelentős bűnöző alak bebörtönzéséhez vezetett, beleértve Gennaro "Jerry" Anguilo-t a Patriarca bűnöző család második emberét. Belharc néha előfordul egy szervezeten belül, mint például az 1930-31-es Castellammaresei háború és a bostoni ír Mob háborúi az 1960-as és 1970-es években. bélyegkép|right|Lucky Luciano, olasz-amerikai bandafőnök 1936-ban Ma a bűnszervezetek egyre inkább együtt dolgoznak, ráébredve arra, hogy jobb együttműködni, mint versengeni egymással. Ez vezetett, a globális bűnszervezetek növekedéséhez, mint a Mara Salvatrucha és az 18th Street gang. Az USA-ban lévő olasz-amerikai maffia kapcsolatban van Olaszországi szervezett bűnözői csoportokkal, mint például a Camorra, a 'Ndrangheta, a Rancitelli és a Sacra Corona Unita. A Cosa Nostra is köztudottan együttműködik az ír Mobbal (John Gotti a Gambino családból és James Coonan a Westiesből együtt dolgoztak, miután a Gambino család hatalomra segítette Coonant, a Westies egy védelmi csoportként működött a Gambino családnak), a japán Yakuza az orosz maffiával. Az FBI becslése szerint a globális szervezett bűnözés évi 1 billió dollárt keres.
Ez a növekedés a bűnszervezetek közötti együttműködésben azt jelentette, hogy a bűnüldöző szerveknek is egyre inkább együtt kellene dolgozniuk. Az FBI működtet egy szervezett bűnözési részleget a washingtoni főhadiszállásáról és ismeretes, hogy együttműködik más nemzeti (például a Polizia di Stato, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Royal Canadian Mounted Police), szövetségi (pl. az alkohollal, dohánnyal, tűzijátékkal, robbanószerekkel foglalkozó Iroda, Drug Enforcement Administration, United States Marshals Service valamint az Egyesült Államok parti őrség), állami (pl. a Massachusetts Állami Rendőrség Különleges Vizsgálati egység és a New York-i állami rendőrség bűnügyi Nyomozó Iroda) és városi (pl. a New York-i Rendőrkapitányság szervezett bűnözés elleni hivatala, a Los Angeles Rendőrkapitányság Különleges Műveleti Osztálya) bűnüldöző szervekkel.
Híres bűnszervezetek
Talán a legismertebb bűnszervezetek a szicíliai és az amerikai Cosa Nostra, közismert nevén a Maffia. A Neopolitan Camorra, a calabriai 'Ndrangheta Apuliai és a Sacra Corona Unita hasonló olasz szervezett bűnözői csoportok. Más szervezett bűnözői vállalkozások közé tartozik az orosz maffia, a szerb maffia, az izraeli maffia, az albán maffia, a mexikói és a kolumbiai kábítószer kartellek, az indiai maffia, a kínai triádok, a kínai Tongs, az ír Mob, a korzikai maffia, a japán Yakuza, a jamaicai-brit Yardies, a török maffia, a macedón maffia és más bűnözői szindikátusok. Egy alacsonyabb szintjén a bűnözési táplálékláncnak sok utcai banda van, mint például a Sureños, Nortenos, Latin Kings, Gangster Disciples, Vice Lords, Bloods és a Crips. A bűnszervezetek működhetnek a börtönön belül és kívül egyaránt, mint például a mexikói maffia, Folk Nation, és a brazil PCC. Motoros bandák, mint például a Hells Angels is, részt vesznek a szervezett bűnözésben.
Emberi jogok törvénye
Az emberi jogok törvényében egy másik értelmezése is létezik a "bűnszervezet" kifejezésnek, és olyan szervezetre utal, amelyet emberiség elleni bűntettben találtak bűnösnek. Miután egy szervezet elhatározta, hogy bűnszervezet lesz, csak egyet kell bizonyítania, hogy a tag a szervezethez tartozik, és nem azt, hogy ténylegesen egyénileg elkövetett jogellenes cselekményeket.
A bűnözői szervezeteknek ez a koncepciója a nürnbergi per alatt jött létre. A náci Németországban több társadalmi szervezet, mint az SS és a Gestapo bűnszervezetként voltak elítélve, míg más szervezetek, mint például a német hadsereg főparancsnoksága ellen vádat emeltek, de felmentették a vádak alól.