200px|jobb|bélyeg|A mokele-mbembe egy ábrázolása, amely a kihalt szauropodákhoz való feltételezett hasonlóságát tükrözi A mokele-mbembe (más néven "mokèlé-mbèmbé", jelentése lingala nyelven „az, aki megállítja a folyókat”)Ld. a wikiszótárban: wiktionary:mokele-mbembe kriptid vízi lény, létezése nem bizonyított, legendája a Kongó-medence környékéről ered. A beszámolók néha élőlényként utalnak rá, máskor szellemként. Több eredménytelen felfedezőút indult a felkutatására. A próbálkozások számos könyv és dokumentumfilm elkészítéséhez adtak ihletet.
A 20. század elején-közepén a lény a kriptozoológia és a fiatal föld kreacionizmus híveinek középpontjába került, ami számos kriptozoológusok által vezetett és/vagy a fiatal föld-kreacionisták és más csoportok által finanszírozott expedíciót eredményezett azzal a céllal, hogy olyan bizonyítékokat találjanak, amelyek érvénytelenítik vagy ellentmondanak az evolúcióval kapcsolatos tudományos konszenzusnak. Donald Prothero paleontológus megjegyzi, hogy „a Mokele-Mbembe keresése … része a kreacionisták azon törekvésének, hogy minden lehetséges eszközzel megdöntsék az evolúció elméletét és a természettudományos tanítást”.Loxton, Daniel; Prothero, Donald R. (2013). Abominable Science: Origins of the Yeti, Nessie, and other Famous Cryptids. Továbbá megjegyezte, hogy „akik a Mokele-mbembét keresik, lelkes kreacionisták, nem pedig tudósok”.Prothero, Donald R. (2015). The Story of Life in 25 Fossils: Tales of Intrepid Fossil Hunters and the Wonders of Evolution.
A legtöbb szakértő úgy véli, hogy a mokele-mbembe alakját valószínűleg a keskenyszájú orrszarvú ihlette, amely egykor a területen élt. Edward Guimont történész azt állította, hogy a mokele-mbembe mítosza a Nagy-Zimbabwéról szóló korábbi áltudományos állításokból nőtt ki, és befolyásolta a későbbi hüllő-összeesküvés-elméletet.Guimont, Edward (18 March 2019). "Hunting Dinosaurs in Central Africa". Contingent Magazine. Retrieved 9 August 2020.
Jellemzői A Kongó környéki hagyományok szerint az élőlény egy szárazföldi növényevő, mérete egy kisebb elefántéhoz vagy egy nagyobb vízilóéhoz hasonló. Az állítások szerint a Tele tó környékén található, szereti a mély vizet, és a helyi szóbeszéd szerint kedvenc helyei a folyókanyarulatok.
Az állat külső jegyeinek leírása nagyon változatos. Egyes legendák szerint elefántszerű teste, hosszú nyaka, farka és kis feje van, ez alapján hasonlíthat a kihalt sauropodákhoz. Más leírások szerint inkább elefánthoz, orrszarvúhoz, más jól ismert állatokhoz hasonlít. Általánosságban szürkésbarna színnel jellemzik. Némely legendákban, mint például Boha faluban, inkább szellemként írják le, mint hús és vér élőlényként.
Roy Mackal biológus – aki két sikertelen expedícióban is részt vett az élőlény felkutatására – úgy véli, valószínűleg a mokele-mbembe egy hüllő. Mackal szerint az összes élő hüllő közül az iguana és a varánuszfélék állnak a legközelebb ehhez a lényhez, bár 5-9 méteres hosszúságával a mokele-mbembe bármely létező hüllő méretét túlszárnyalná.
A BBC/Discovery Channel Congo című 2001-es dokumentumfilmjében interjút készített az akka törzs tagjaival, akik egy orrszarvú fotóját a mokele-mbembével azonosították.Congo, 2. rész, Spirits of the Forest 2001, BBC/Discovery Channel (angol nyelven) Az afrikai orrszarvúnak egyik fajtája sem honos a Kongó-medencében, és a mokele-mbembe talán egy mitológia és a népi hagyományok egy keveredésének eredménye csak abból az időből, amikor még éltek orrszarvúk arrafelé.
Története
20. század Az első jelentés a mokele-mbembe-ről Ludwig Freiherr von Stein zu Lausnitz német kapitánytól származik, ahogyan Willy Ley leírja a "the Lungfish and the Unicorn (1941)" című könyvében. Von Stein 1913-ban kapta a megbízást a mai Kamerun területén lévő német gyarmatok felmérésére. Hallott történeteket egy hatalmas hüllőről, a „mokele-mbembé”-ről, amely állítólag a dzsungelben élt, és hivatalos jelentésébe beleírt egy leírást. Ley szerint "von Stein a legnagyobb óvatossággal fogalmazta meg jelentését, mert tudta, hogy hihetetlennek tarthatják.""History of Mokele Mbembe And Expeditions To Africa". The Daily Journalist. 29 March 2017.Ley, Willy (1941) The Lungfish and the Unicorn. P 138-39. Ennek ellenére von Stein úgy vélte, hogy a mesék hitelesek: megbízható bennszülött vezetők mesélték neki a történeteket, és független forrásokból is hallott beszámolókat, mégis számos azonos részlet volt a leírásokban. Bár von Stein jelentését hivatalosan soha nem tették közzé, Ley idézte von Stein írását:
"Az állat állítólag barnásszürke színű, sima bőrű, legalábbis olyan, mint egy vízilóé, megközelítőleg elefánt méretű. Állítólag hosszú és nagyon hajlékony nyaka van, és van egy nagyon hosszú foga, egyesek szerint szarv. Néhányan hosszú, izmos farkáról beszéltek, mint egy krokodilé. A közelébe érkező kenuk állítólag halálra vannak ítélve; mert az állat azonnal megtámadja azokat, és megöli az embereket, de nem eszi meg a testeket. A lény állítólag a folyó által kimosott barlangokban él, amelyeket a folyó a part agyagjában, éles kanyarokban alakított ki. Nappal is felmászik a partra, hogy táplálékot keressen; tápláléka kizárólag növényi eredetű. A kedvelt növényt megmutatták nekem, ez egy liánféle, nagy fehér virágokkal, tejszerű nedvvel és almaszerű termésekkel. A Ssombo folyónál mutattak nekem egy ösvényt, amelyet állítólag ez az állat járt be, hogy táplálékához jusson. Az ösvény friss volt, és a közelben a leírt típusú növények voltak. De mivel túl sok volt az elefántok, vízilovak és más nagy emlősök nyoma, lehetetlen volt bármilyen bizonyossággal kivenni egy adott nyomot."
Brian Dunning szerint azonban Wilhelm Bölsche tudományos szerző 1929-ben megjelent, Dragons: Legend and Science című könyvében Bölsche azt írta, hogy von Stein egyértelműen úgy vélte, hogy a leírt lény nem egy valódi állat, hanem nem több, mint helyi legenda.Dunning, Brian. "Hunting the Mokele-Mbembe". Skeptoid.com. Skeptoid Media, Inc. Retrieved 21 July 2023.
bélyegkép|Charles R. Knight 1897-es, elavult restaurációja egy mocsárban élő Brontosaurus-ról; az ehhez hasonló ábrázolások befolyásolhatták a mítoszt. Paul Graetz német volt hadnagy és kalandor 1911-es beszámolója szerint:
"A krokodil csak nagyon elszigetelt példányokban fordul elő a Bangweulu-tóban, kivéve a nagy folyók torkolatánál északon. A mocsárban él a bennszülöttek által nagyon rettegett nsanga, egy hüllő, amelyet könnyen összetéveszthetnénk a krokodillal, ha bőrének nem lenne pikkelye, és lábujjai karmokkal lennének felfegyverkezve. Nem sikerült lelőnöm egy nsangát, de Mbawala szigetén találtam néhány csíkot a bőréből."Ley, Willy (1959). Exotic+Zoology. New York, Viking Press. p. 70.
A mokele-mbembéhez hasonló lényekről, élő dinoszauruszokról vagy az afrikai esőerdőben élő, tudományosan nem azonosítható nagyméretű lényekről szóló mesék nem ritkák; többször is elhangzott már, hogy Közép-Afrikában még mindig élnek nagy, sima bőrű, hosszú nyakú, nagy méretű négylábú állatok.Guimont, Edward (18 March 2019). Hunting-dinosaurs in central africa. CONTINGENT. Retrieved 7 July 2021. Csak a mokele-mbembe leírásának felbukkanása után kezdte el a világ többi része úgy értelmezni ezeket a legendákat, mint amelyek dinoszauruszszerű testfelépítéssel rendelkeznek. Egy figyelemre méltó példa erre az emela-ntouka, egy elefánt méretű lény, amely sok hasonlóságot mutat a mokele-mbembével. A leírások szerint sima bőrrel, erős és izmos farokkal, valamint "szarvval" vagy "foggal" rendelkezik.MacKal, Roy P. (1987). A Living Dinosaur?: In Search of Mokele-Mbembe. Egy másik hasonló lényt, a jago-nini-t Alfred Aloysius Smith írta le, aki a 19. század végén egy brit kereskedelmi társaságnak dolgozott a mai Gabon területén, és 1927-es emlékiratában röviden megemlíti.Horn, Trader; Lewis, Ethelreda (1927). Trader Horn: being the life and works of Alfred Aloysius Horn.
Az Afrikából származó, dinoszauruszszerűnek leírt lényekről szóló jelentések a tömegmédiában csak kisebb szenzációt keltettek, és az 1910-es évek elején az európai és észak-amerikai újságok számos cikket közöltek a témában; egyesek komolyan vették a jelentéseket, míg mások szkeptikusabbak voltak. Figyelemre méltó, hogy Nyugat-Európában és Amerikában éppen akkoriban zajlott a dinoszauruszok iránti popkulturális érdeklődés, amelyek közül a Brontoszaurusz volt az egyik legnépszerűbb. Ez a kulturális irányzat is hozzájárulhatott mind a jelentésekhez, mind pedig ahhoz, hogy az újságok hajlamosak voltak azt állítani, hogy a bejelentett fenevad egy sauropoda volt.Naish, Darren. "Misreading the Mokele-Mbembe (the Mokele-Mbembe, Part 1)". Scientific American Blog Network.
A 20. században több, tudományosan változó hitelességű expedíciót is indítottak a mokele-mbembe felkutatására vagy állítólagos szemtanúk kikérdezésére. Henry Powell felfedező és Roy Mackal biológus 1980-ban és 1981-ben is ellátogatott a Kongó vidékére, és interjúkat készített a bennszülött lakosokkal. Nem találtak közvetlen bizonyítékot, de ennek ellenére azt állították, hogy az állítólagos szemtanúk egybehangzó állításai alátámasztják a lény létezését. Mackal 1987-ben könyvet adott ki expedícióiról.Mackal, Roy. A Living Dinosaur? In Search of Mokele-Mbembe. New York: E.J. Brill, 1987. Elismerte, hogy vizsgálatát "némi romantika árnyalta", de ragaszkodott ahhoz is, hogy komoly tudományos szándéka volt.American Men & Women of Science - Volume 5. Thomson/Gale. 2009. p. 85. Prothero szerint a Powell-Mackall-expedíció szinte egyedül népszerűsítette a nyugatiak körében a mokele-mbembe modern fogalmát, mégis komoly hibákat tartalmazott. Mackal virológiai képzettséggel rendelkezett, ami vitathatóan nem tette alkalmassá egy nagy, egzotikus lény felkutatására; és úgy tűnt, hogy Mackal kritikátlanul elfogadta a szemtanúk vallomásait anélkül, hogy figyelembe vette volna annak lehetőségét, hogy az emberek hazudnak vagy túlzásokba esnek anyagi haszonszerzés, figyelemfelkeltés vagy egy amerikai látogató lenyűgözése érdekében. Továbbá Mackal elutasítóan nyilatkozott azokról az afrikaiakról, „akik tagadták a mokele-mbeme ismeretét, vagy akik azt állították, hogy a lény nem létezik”.Loxton and Prothero (2013). Marcellin Agnagna zoológus elmondta, hogy 1983-ban filmet készített a mokele-mbeméről, de a felvétel nem alakult ki megfelelően. Prothero "gyanúsnak" nevezi a történetet, megjegyezve, hogy Agnagna beszámolójának kritikus részletei megváltoztak, és egyiket sem támasztották alá más tanúk. William "Billy" Gibbons skót felfedező 1985-ben és 1992-ben két expedíciót vezetett, bár Prothero kreacionistaként megkérdőjelezi indítékait, és úgy jellemzi Gibbons-t, hogy még az alapvető tudományos elveket sem követi. Rory Nugent újságíró Dobok a Kongó mentén című könyve: a Mokele-Mbembe, az utolsó élő dinoszaurusz nyomában című könyve 1993-ban jelent meg a Houghton Mifflin kiadónál. Nugent könyvében szerepelt egy fénykép, amelyről azt állította, hogy valószínűleg a mokele-mbembe, de Prothero szerint inkább egy úszó fatörzs.Loxton and Prothero (2013), p. 284.
21. század 2001-ben a BBC Kongó című, a régió természetrajzáról szóló televíziós dokumentumfilm-sorozata interjút készített a Biaka néppel, akik egy vadon élő állatokról szóló illusztrált kézikönyv alapján a mokele-mbembe-t orrszarvúként azonosították."Spirits of the Forest – min 45:00". BBC. Azonban az afrikai orrszarvú egyik faja sem gyakori a Kongó-medencében, így a mokele-mbembe a mitológia és a népi emlékezet keveréke lehet abból az időből, amikor az orrszarvúak még előfordultak a területen.