A Dominikai Közösség (angolul Commonwealth of Dominica, vagy röviden csak Dominica) Dominika kis szigetén terül el a Kis-Antillák szigetívében. (Ez a szigetív vulkanikus eredetű, így gazdag földje kiváló földművelésre.) Nevét Kolumbusztól kapta, amely latinul vasárnapot jelent. A terület később Nagy-Britannia gyarmata lett, 1978-ban nyerte el a függetlenségét.
A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Jelentős bevételi forrása az idegenforgalom. Speciális bányakincse a tajtékkő (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.
Földrajz A szigetet nyugatról a Karib-tenger, keletről az Atlanti-óceán övezi. A Kis-Antillákon belül a Szél felőli szigetek legészakibb tagja. Martinique és Guadeloupe szigetek között helyezkedik el.
Domborzat A vulkanikus eredetű sziget hegyvidék. A hegyoldalak meredekek, a völgyek szűkek. Legmagasabb pontja: Morne Diablatins, 1447 m.
Vízrajz 365 patakot tartanak számon. Ezek meredeken, vízeséseken át érik el a tengert. A szigeten található a világ második legnagyobb, állandóan forrásban lévő tava (Boiling Lake). Ennek mélysége is, átmérője is 60 m. A tó és környezete természeti világörökség.
A partok előtt korallzátonyok alakultak ki. Az északkeleti part homokos.
Éghajlat A sziget éghajlata trópusi. Nyár végén előfordulhat hurrikán.
Élővilág, természetvédelem A meredek hegyek sokáig megóvták a szigetet az európaiak nagyobb arányú betelepülésétől, a földművelés elterjedésétől. Manapság pedig tudatosan igyekeznek korlátozni a tömegturizmus káros hatásait.
A máig érintetlen esőerdőkben több olyan növény- és állatfaj él, amelyek a közeli szigetekről már kipusztultak. A közeli tengereken olyan gyakoriak a nagy testű cetfélék, hogy a bálnamegfigyelés a turizmus önálló ágává vált.
Nemzeti parkjai Cabrits Nemzeti Park – a sziget északnyugati csúcsa, trópusi esőerdő és korallzátonyok. Morne Diablotin Nemzeti Park – vulkán a sziget északi részén. Morne Trois Pitons Nemzeti Park – vulkanikus vidék sok érdekességgel.
A nemzeti parkokon kívül is vannak védett erdők a szigetországban.
Természeti világörökségei Morne Trois Pitons Nemzeti Parkot 1997-ben vette fel az UNESCO a világörökség-listára.
Történelem thumb|Tengeri csata a szigetnél az 1700-as években, festmény Dominika legkorábbi lakói az arawakok voltak. Őket a XV. században a karibok követték.
Kolumbusz Kristóf egy vasárnapi napon (vasárnap latinul (dies) Dominica) érkezett Dominikára, 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek, de nem tudták elragadni Dominikát a kariboktól. Az 1660-as években a franciák elhagyták a szigetet, Saint Vincentre távoztak. A következő évszázadokban Dominika elszigetelt maradt, és egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről.
1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet és szervezték meg igazgatását. A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominika volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.
1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként. A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el Dominikai Közösség néven.
Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma
Államformája parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A jogrendszer az angol mintán alapul.
Politikai pártok 2020 táján a jelentősebb pártok: Dominikai Munkáspárt vagy DLP Dominikai Szabadságpárt vagy DFP Dominikai Egyesült Munkáspárt vagy UWP
Közigazgatási beosztás Közigazgatásilag 10 parókiára osztják a katolikus szentek angol nevei után (zárójelben a 2011-es népsz. adatokkal): right|250px Saint Andrew Parish (9,471) Saint David Parish (6,043) Saint George Parish (21,241) Saint John Parish (6,561) Saint Joseph Parish (5,637) Saint Luke Parish (1,668) Saint Mark Parish (1,834) Saint Patrick Parish (7,622) Saint Paul Parish (9,786) Saint Peter Parish (1,430)
Védelmi rendszer
Népessége thumb|A főváros, Roseau thumb|Roseau egy utcaképe Népességének változása
Legnépesebb városok
Etnikumok A szigetlakók túlnyomó többsége afrikai eredetű fekete (a 2014-es népszámláláskor 75%). A vegyes házasságok miatt jelentős kevert népesség van (kb. 19%), valamint egy kicsi európai származású kisebbség (0,8%; francia, brit és ír gyarmatosok leszármazottai), továbbá kelet-indiaiak (0,1%) és kis számban libanoni/szíriaiak (0,1%) és más ázsiaiak.
Nyelv Az ország hivatalos nyelve az angol, de a mindennapi élet nyelve a francia alapú kreol.
Vallási összetétel A lakosság 61%-a római katolikus, 6%-a adventista, 6%-a pünkösdista, 4%-a baptista, 4%-a metodista, 8%-a egyéb keresztény, 11%-a egyéb vallásokhoz tartozik vagy nem vallásos. A vudu vallás is jelen van.
Szociális rendszer Gazdaság thumb|Piackép Általános adatok A dominikai gazdaság az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságtól - elsősorban a banántól - függött, de egyre inkább a turizmus felé hajol el, és a kormány a szigetet mint "ökoturisztikai" célpontot kívánja népszerűsíteni.
2017 szeptemberében az itt áthaladó Maria hurrikán elpusztította az ország mezőgazdaságának nagy részét, és nagy kárt okozott a közlekedési és fizikai infrastruktúrájában.
Gazdasági ágazatok Mezőgazdaság Főbb termények: banán, jamsz, grapefruit, taro, kókuszdió, yautia, cukornád. Ipar Főbb ágazatok: szappan és kókuszolaj gyártása, bútorok, cementtömbök, cipők készítése.
Kereskedelem Exporttermékek: banán, kopra, citrusfélék, növényi olaj, zöldség. Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek. Főbb kereskedelmi partnerek: Karib-tengeri Közösség, Egyesült Királyság, USA, Hollandia, Kanada.
Az országra jellemző egyéb ágazatok
thumb|Út a sziget nyugati partján (Colihaut és Coulibistrie között)
Közlekedés Közutak hossza: 780 km (baloldali közlekedéssel) Repülőterek száma: 2 Kikötők száma: 2
Telekommunikáció Hívójel prefixJ7ITU zóna11CQ zóna8
Kultúra thumb|190px|Karneváli jelmezek
Oktatási rendszer Kulturális intézmények Művészetek Építészet Képzőművészetek Irodalom Filmművészet Zene
Tudomány Gasztronómia A helyi konyha jellegzetes kreol gasztronómia, amelynek különlegessége a benne felhasznált, szigeten termő sajátos fűszerek.Sullivan, Lynne M. (2004): Adventure Guide to Dominica and St Lucia. Hunter Publishing, Inc, 107. o.
A dominikai konyha közeli rokonságban áll Trinidad (sziget) és Saint Lucia konyhájával.
A reggeli az első legfontosabb étkezés. Legjellemzőbb reggeli fogás a szárított-sózott tőkehal, tésztával és/vagy olajban sütött süteménnyel. A gyorsétkezdékben is gyakran szolgálnak fel könnyű harapnivaló gyanánt sózott halat és süteményeket, sőt az utcai árusoktól egész nap lehet venni hal- és csirkefalatokat, valamint ízletes turmixokat.
További jellemző, könnyű ételek még a kukoricakása, amit finom kukoricadarából főznek, valamint tej és sűrített tej, amiket sokszor édesítenek cukorral. Az angol konyha hatását tükrözik a szalonnás tojásrántotta és a pirítós megléte.
Az ebéd készülhet zöldségek széles választékából, mint a jamgyökér, burgonya, rizs, borsó, útifű és tánia. A hal- és baromfihúson túl fontos alapanyag a marhahús is. A húsokat általában hagymával, sárgarépával, fokhagymával, gyömbérrel és gyógynövényekkel, például kakukkfűvel párolják le. Egy sajátos módszerrel pedig egy sűrű, sötét mártást csinálnak így. További ebédre felszolgált népszerű ételek a rizs, borsó, párolt csirke, sült marhahús, sült és párolt hal, valamint sokféle kiadós halleves és leves gazdagon ellátva gombócokkal, sárgarépával és őrleményekkel.
A sziget egzotikus gyümölcsei, mint a banán, kókusz, papaya, guáva, ananász és mangó kitűnők desszertnek, levükből pedig frissítőket készítenek. A hegyi csirké-nek nevezett montserrat-i békából (Leptodactylus fallax) készül Dominika nemzeti étele. Mivel az állat mostanra védett faj, ezért elejtése és fogyasztása engedélyhez kötött.
A legfőbb italkülönlegesség Dominikán a cukornádból készült rum, amiből puncsot és turmixot csinálnak. Angol hatásra terjedt el a teafogyasztás és a sörfőzés. A hagyományos fekete tea mellett rengeteg különféle gyógynövényből főzött teát fogyasztanak a szigeteken. A sziget saját sörmárkája a Kubuli.
Turizmus
A 21. század elején a turizmus még viszonylag fejletlen, amit a sziget erre alkalmatlan partjai és a nemzetközi repülőtér hiánya okoz. Ha mégis ezt a helyet választja valaki üdülésre, akkor kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik.
Sport Az olimpiai játékokon eddig egy aranyérmet nyertek Thea LaFond révén női hármasugrásban a 2024-es párizsi nyári olimpián. Bővebben: A Dominikai Közösség az olimpiai játékokon
Az ország labdarúgó-válogatottja még 1932-ben játszotta első hivatalos mérkőzését. A szövetség 1995 óta tagja a FIFA-nak. Még sosem vettek részt labdarúgó-világbajnokságon, illetve a CONCACAF-aranykupán.
Állami ünnepek Dátum Név január 1. újév január 2. újév másnapja február/március Karnevál (rózsahétfő) február/március hamvazószerda tavasz nagypéntek tavasz húsvétvasárnap és hétfő május 1. a munka ünnepe május pünkösdvasárnap és -hétfő augusztus 1. az emancipáció napja november 3. a függetlenség napja november 4. a népi választás napja december 25-26 karácsony
Jegyzetek
Források Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. : Dominica
További információk Karte von Dominica (www.lonelyplanet.com)
A turizmus hivatalos oldala
DominikaiKözösség Kategória:ACP-országok Kategória:A Nemzetközösség tagjai Kategória:Szél felőli szigetek