A Flammenwerfer 35 vagy FmW 35 (szó szerint „lángszóró”) egy egyemberes német lángszóró volt, melyet a második világháború alatt használtak lövészárkok és épületek „megtisztításához”. Halálos fegyver volt, közelről rendkívül hatásos pusztítóerővel. A fegyvert „bőrlopónak” is hívták, mert közelről sokszor szabályosan leégette az emberek bőrét.
A készülék súlya 35,8 kilogramm volt és 11,8 liter gyújtóanyagot tartalmazott (Flammöl 19), ami gázolaj és kátrány keveréke volt, így a nagyobb tömeg miatt nőtt a hatótávolság. A keveréket egy hidrogénégővel gyújtották meg, ami tíz másodpercnyi folyamatos használatot biztosított. A tüzelőegységet egy időben aktiválták egy ún. önzáró szeleppel, ami egy védőcsőben kapott helyet. A Flammenwerfer 35 lángszórót 1941-ig gyártották, amikor egy könnyebb, külsőleg újratervezett fegyver, a Flammenwerfer 41 leváltotta. A háború előrehaladtával az elsütőbillentyűt és a csőszáj részt átalakították, hogy úgy nézzen ki, mint egy szabványos gyalogsági puska, így álcázva a kezelőket, nehogy az ellenséges mesterlövészek észrevegyék őket.
bélyeg|Flammenwerfer 35 Sztálingrádnál
bélyeg|Flammenwerfer 41 Észak-Franciaországban
Fordítás
Jegyzetek
További információk http://www.firstworldwar.com/weaponry/flamethrowers.htm
Kategória:Második világháborús lángszórók Kategória:Második világháborús német fegyverek