A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területe 6916 hektár, ebből fokozottan védett 493 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.
Fekvése A Cserhát Nógrád vármegyében, a Börzsöny és a Mátra között fekszik, északról az Ipoly folyó völgye, délről már az Alföld határolja. A tájvédelmi körzet Pásztótól nyugatra, megközelítőleg a Hollókő, Márkháza, Ecseg és Bokor községek által határolt területen húzódik.
Jellemzői A Keleti-Cserhát hazánk legjobban lepusztult, legváltozatosabb felszínű hegysége. A hegység négy piroxén-andezit változatból, főleg ezek agglomerátumaiból és tufáiból áll. A terület földtani jelentősége, hogy itt található a hazánkban legteljesebben kifejlődött miocén rétegsor, a harmadidőszaki képződmények tanulmányozására ez a legkedvezőbb terep.
A Keleti-Cserhátban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján Natura 2000 területek meghatározása is megtörtént, a következő területek kerültek kijelölésre: szentkúti Meszes-tető, Tepke, Bézma, bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét, szandai Vár-hegy.
Növény- és állatvilág 200px|bélyegkép|balra|Foltos szalamandra 200px|bélyegkép|balra|Parlagi sas
A Keleti-Cserhát sajátos flórája a természeti tényezők és az emberi tevékenység közös hatása következtében alakult ki. A területen a hűvös völgyoldalakban bükkösöket, a meleg oldalakon tölgyeseket, a száraz sziklás gerinceken bokorerdőket, míg a patakok mentén égereseket találunk. A tájvédelmi körzet területének zonális növénytársulása – melyre a Cserhát neve is utal – a középhegységi cseres-tölgyes. A tájvédelmi körzet élővilága hasonló a közeli Mátráéhoz. Az erdőterületek nagyvadjai mellett otthonra lelnek itt a ritka védett emlősök, hüllők, kétéltűek és a madarak is, nem beszélve a gerinctelenek népes családjáról.
Fontosabb növényfajok 200px|bélyegkép|jobbra|Erdei holdviola 200px|bélyegkép|balra|Szarvasbogár 200px|bélyegkép|jobbra|Kosbor 200px|bélyegkép|jobbra|Dámvad békabogyó erdei varázslófű fodros gólyaorr gyapjas boglárka tavaszi görvélyfű csillogó gólyaorr erdei holdviola fürtös kőtörőfű hegyi csillagvirág magas csukóka odvas keltike bogláros szellőrózsa kapotnyak farkasszőlő házi berkenye húsos som gérbics vöröslő hagyma sziklai sás réti csormolya molyhos tölgy virágos kőris tollas szálkaperje budai imolatéglaszínű lednek nagy ezerjófű méregölő sisakvirág pusztai meténg magyar bogáncs csepleszmeggy fekete madárbirs szirti gyöngyvessző jajrózsa prémes gyöngyperje sziklai csenkesz magyar perje csinos árvalányhaj törpe nőszirom fekete kökörcsin bunkós hagyma rózsás kövirózsa sárga bükköny tavaszi hérics macskahere selymes boglárka nagyvirágú gyíkfű Waldstein-pimpó kövi pimpómagyar repcsény erdei borkóró csillagőszirózsa sárga len leánykökörcsin erdei szellőrózsa fehér zanót nagy pacsirtafű sömörös kosbor bíboros kosbor bíboros szádorgó olasz atracél magyar zsálya kecskebúza keskenylevelű gyapjúsás mocsári kosbor mocsári nőszőfű hússzínű ujjaskosbor egylaki macskagyökér mocsári kígyófű szibériai nőszirom réti gólyaorr piros kígyószisz nagy gombafű
Fontosabb állatfajok fűrészlábú szöcske lándzsás karimáspoloska kövipoloska mannakabóca óriás énekeskabóca fogólábú-fátyolka keleti rablópille nagy szarvasbogár orrszarvúbogár pompás virágbogár hegyi virágbogár sápadt éjcincér szilfacincér vércincér Arias-díszbogár darázscincérzsákhordóbogár gyászlepke kis apolló lepke kis színjátszólepke rókalepke kis fehérsávoslepke nagy tűzlepke nagy pávaszem tölgyfaszender kövi csík foltos szalamandra gyepi béka zöld gyík fali gyík pannongyíkfekete gólya parlagi sas kis békászósas kerecsen darázsölyv kígyászölyv uhu hamvas rétihéja haris császármadár harkály nyuszt hermelin vadmacska vidra mogyorós pele erdei pele muflon dámvad
Kulturális értékek A tájvédelmi körzet legjelentősebb kultúrtörténeti emlékeit erődített őskori telepek (bronzkori földvárak) és középkori várak maradványai jelentik, mint például a kerek-bükki sáncvár, az ecsegi Ilonavár, vagy a Sámsonháza melletti Fejérkő vára. A tájvédelmi körzet területén tanösvény és tájékoztató tábla segítségével ismerhetjük meg a terület földtani látnivalóit a sámsonházai Buda-hegyen és kőfejtőben, Kozárd határában a Pogányvári-kőfejtőben, a mátraszőlősi Függő-kőn, a cserhátszentiváni kőfejtőkben és a felsőtoldi Kecske-hegy kisebb kőfejtőjében.
Tanösvények 250px|bélyegkép|jobbra|Sámsonháza – légifotó
Buda-hegyi geológiai, botanikai tanösvény (Sámsonháza) Az 1989-ben alapított, jelenleg 6915,5 ha területű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A séta közben a buda-hegyi Cserkő-oldal gazdag növényvilága is feltárul a látogató előtt.
Szanda – Vár-hegyi geológiai tanösvény (Szandaváralja) A Központi-Cserhát – és benne az 529 m magas, kettős ormú Szanda-hegy – uralkodó vulkanikus kőzete a piroxénandezit. A 3 km hosszú, körtúra jellegű tanösvény az 1976-ban védetté nyilvánított 20 hektáros Szanda Vár-hegyet fogja körül.
Külső hivatkozások A Bükki Nemzeti Park honlapja A Bükki Nemzeti Park honlapja – A Kelet-cserhéti TK leírása A Bükki Nemzeti Park interaktív térképe A Kelet-cserháti TK térképe
Források KÁRPÁTI Z. (1952): Az Északi hegyvidék nyugati részének növényföldrajzi áttekintése. – Földrajzi Értesítő 1.: 289- 307. LÁNG S. (1967):A Cserhát természeti földrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest Drexler Szilárd, Stadler Árpád: A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet, kiadta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2005 150/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról
Kategória:Magyarország tájvédelmi körzetei Kategória:Bükki Nemzeti Park