A Norfolk-sziget (angolul Norfolk Island, IPA: ) Ausztrália külbirtoka Óceániában. Székhelye Kingston.
A szomszédos Phillip-szigettel és Nepean-szigettel együtt alkotja a Norfolk-sziget területet (Territory of Norfolk Island).
Neve A szigetet Cook Edward Howard Norfolk felesége, Mary Blount (1702–1773)Mary Blount a száműzött római katolikus Edward Blount legkisebb lánya és örököse volt. Gyermekéveit és házassága kezdetét a kontinensen töltötte. feleségül ment Edward Howardhoz, aki 1732-ben Norfolk lett bátyja halála után. Mary és férje a vallási tolerancia előmozdítását támogatták, de hűséget mutattak a protestáns II. György király iránt, annak ellenére, hogy elődeik jakobita szimpatizánsok voltak. Az intelligens és határozott hercegnét Horace Walpole „My Lord Duchess“-ként emlegette. Művészetkedvelőként 1755-ben helyreállította a Norfolk House-t, felújította az 1761-ben leégett Worksop Manor House-t. Mary gyermektelenül hunyt el, öröksége a Howard családra maradt. William Wales csillagász szerint megkérte James Cook kapitányt, hogy nevezzen el róla egy szigetet. A hosszú úton levő Cook nem hallott a hercegnő haláláról, amikor talált egy megfelelőt a Csendes-óceánon, azt Norfolk-szigetnek nevezett el a tiszteletére. kérésére nevezte el Norfolkról.
Földrajz Óceánia egyik szigete Új-Kaledónia és Új-Zéland között, az előbbitől 785 km-nyire, a kis Nepean és Philip-szigeteket is beleszámítva 43,5 km² területtel. Kikötője nincs; csakis a Sydney- és Cascade-öblöknél közelíthető meg, de viharos időkben egyáltalán nem lehet hozzáférni. A fennsíkot alkotó sziget legmagasabb csúcsa a Pitt-hegy (317 m). Norfolkot buja növényzet takarja; a sajátságos alakú Norfolk-szigeti fenyők (Araucaria heterophylla) pompás erdőket alkotnak.
Története Norfolk-sziget első lakói kelet-polinéziaiak voltak, akik vagy az Új-Zélandtól északra fekvő Kermadec-szigetekről, vagy Új-Zéland Északi-szigetéről jöttek. A 14. vagy 15. században érkeztek, és több nemzedékük élt itt eltűnésükig. A település végső sorsa rejtély maradt.
1774-ben Cook fedezte fel. Jelentése nyomán úgy tűnt, hogy a szigeten rostnövényeket és hajóárbócnak való fát lehet termelni. Ennek azért volt jelentősége, mert akkoriban a brit flotta mozgásképessége a Baltikumból érkező vitorlavászontól és kötelektől függött. A Baltikum kikötői pedig orosz kézen voltak, vagyis a brit flotta harcképessége az orosz cár jóindulatától függött. Ezért döntöttek úgy Angliában, hogy az Ausztráliába tartó flotta vigyen foglyokat a Norfolk-szigetre is. Az eredeti várakozások nem teljesültek, de 1788 és 1842 között kevés megszakítással deportáltak laktak ott. 1842-ben elnéptelenedett. 1856-ban a Bounty hajó fellázadt matrózainak utódait – pontosabban azok egy részét – telepítették itt le, mert eredeti lakhelyük, a Pitcairn-szigetek túlnépesedett. Ezeknek utódai (mintegy 600-an) laktak rajta ezután.
A második világháborúban nagy légitámaszpont, üzemanyag-feltöltő hely működött itt, de támadás nem érte. 1979-ben Norfolk-sziget korlátozott autonómiát kapott Ausztráliától, a sziget kormányának hatáskörébe került a szigettel kapcsolatos legtöbb ügy. A pénzügyi problémák és a turisztikai bevételek csökkenése miatt Norfolk-sziget kormánya az ausztrál szövetségi kormányhoz fordult segítségért 2010-ben. Ennek eredményeként a szigetlakók első ízben fizettek jövedelemadót, de bővültek a számukra elérhető jóléti szolgáltatások.
Gazdaság A területének 11%-a szántó, 28%-a rét és legelő. Növénytermesztés: citrusformák, ananász, banán, zöldségfélék. Idegenforgalom.
Politika A szigeten két frakció, a Norfolk-sziget Párt és a Norfolk-sziget Népe a Demokráciáért Párt támogatja a teljes függetlenséget Ausztráliától.
Jegyzetek
Források
További információk www.norfolk.gov.nf/
Kapcsolódó szócikkek A Norfolk-sziget madárfajainak listája
Kategória:A Csendes-óceán szigetei