Arizona az Amerikai Egyesült Államok 48. tagállama. Az ország délnyugati részén található. Nagyrészt sivatagi éghajlatú, a nyarak nagyon forrók, a telek enyhék. Északi területén fenyvesek találhatók. Határos Új-Mexikó, Utah, Nevada és Kalifornia államokkal (valamint egy ponton Colorado állammal) és 626 km hosszan a mexikói Sonora és Alsó-Kalifornia államokkal. Az állam legnagyobb városa s egyben a fővárosa is Phoenix.
Arizona sivatagi klímájáról ismert, ahol a nyár szélsőségesen forró, a tél enyhe, de az állam északi, fenyőerdővel borított része és a hegyvidék hidegebb, mint a sivatagi terület. A 2006. július 1-jén készült felmérések szerint Arizona lakossága nőtt a leggyorsabban az Egyesült Államokban, meghaladta az addig vezető helyen álló Nevada államot.
Földrajza
bélyegkép|balra|160px|Arizona domborzati térképe bélyegkép|balra|160px|Arizona földrajzi régiói Arizona az Egyesült Államok délnyugati sarkában helyezkedik el. Területét tekintve a hatodik legnagyobb állam Alaszka, Texas, Kalifornia, Montana és Új-Mexikó után. Területe 295 254 km², s kb. 15%-a magántulajdonban van. A fennmaradó terület erdő, parkok, védett területek, indián rezervátumok.
Arizona a sivatagjairól ismert leginkább (pl. az állam délnyugati részén elterülő Sonora-sivatagról), amelyek növényzete különleges, leginkább kaktuszfélékből áll. Éghajlata is ismert a szélsőségesen forró száraz nyarakról és enyhe telekről. Észak-közép része, a Colorado-fennsík tűlevelű erdővel van borítva, ellentétben az állam déli részén elterülő sivatagi Basin és Range területekkel.
Mint más délnyugati állam, Arizona tereprajzi tulajdonságai területről területre különbözőek. Hegyek és fennsíkok alkotják több mint felét az államnak. Itt találhatjuk a híres Ponderose fenyőt.Prescott Overview
A Grand Canyon egy színes, lépcsőzetes felépítésű szakadék Észak-Arizonában, amelyet a Colorado folyó vágott ki magának rétegről rétegre közel kétmilliárd év alatt. A kanyon a világ hét természeti csodáinak egyike. Részben a Grand Canyon Nemzeti Parkban helyezkedik el, ami az Egyesült Államok első nemzeti parkja. Theodore Roosevelt elnök jelölte ki a parkot védett területté. A kanyon hossza 445,8 km, szélessége 6 km-től 29 km-ig terjed, s több mint 1,6 km mély.
A Colorado-fennsíkon található a Barringer-kráter, amely az egyik leglátványosabb, meteoritbecsapódás következtében keletkezett kráter, Flagstafftól keletre. A kráter átmérője hozzávetőlegesen 1,2 km.
Utah és Arizona határán található a Glen Canyon, ami a Colorado folyó Grand Canyon feletti szakasza. A Glen Canyon alsó szakaszának egyik legszebb része, a Patkó-kanyarulat, ahol a kanyon és a folyó ténylegesen lópatkó alakot formáz a vörös sziklákban. Kicsivel feljebb, Page városánál kezdődik a Glen Canyon gát által kialakított Powell-tó, ami az USA egyik legnagyobb és leglátványosabb mesterséges tava, melyet a vízi sportok szerelmesei is használnak. Page városa közelében található az Antilop-kanyon – a víz által a homokkőből kifaragott 1-4 méter széles kanyon falai fantasztikus hullámokat formáznak, melyeket a kanyon tetejéről leszűrődő fény világít meg.
Ugyancsak Utah és Arizona határán található az amerikai westernfilmekben talán leggyakrabban filmezett Monument Valley, melynek vörös táblahegyei, sziklaorgonái és természetes sziklaívei kedvelt látványosság. Maga a park navahó területen fekszik.
Éghajlata Arizona területe nagy, ezért területenként éghajlati különbségek jelentkeznek. A déli, sivatagi részen, ahol a terület a legalacsonyabb, a nyár forró és száraz, a tél enyhe. Késő ősztől kora tavaszig az átlaghőmérséklet 15 °C. November és február között vannak a leghidegebb hónapok, ahol a hőmérséklet 4–24 °C között ingadozik, de nem ritka a fagy sem. Február közepétől a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A nappalok melegek, az éjszakák hűvösek. A nyári hónapokban, májustól júliusig, a legmelegebb időszakban (32–48 °C) a levegő száraz, ezért a hőmérséklet-ingadozás az éjszakák és nappalok között jelentős, akár 28 °C különbség is előfordulhat.
Arizona évi átlagos csapadékmennyisége 322,58 mm.Climate Assessment for the Southwest (December 1999)."The Climate of the Southwest". University of Arizona. Hozzáférés ideje: 2006-03-21.
A monszun szezon a nyár végén júliusban vagy augusztusban köszönt be. Ilyenkor a harmatpont drámaian emelkedik. Phoenix-ben a monszunszezonban a harmatpont hőmérséklete a 27 °C-oturl=http://www.wunderground.com/history/airport/KPHX/2006/7/1/CustomHistory.html?dayend=31&monthend=8&yearend=2006&req_city=NA&req_state=NA&req_statename=NA is elérte. Ez a forró nedvesség villámlást és vihart hozhat magával heves szél kíséretében, ami rendszerint rövid ideig tart.
A hurrikán és tornádó keletkezése ritka Arizonában, de nem lehetetlen.
Arizona északi harmada, a magasföld jelentősen magasabban fekszik, mint a sivatagi rész, s éghajlata hűvösebb. A szélsőségesen hideg tél nem ismeretlen. Amikor egy hideg légtömeg elindul az északi sarkvidékről, akadálytalanul eljuthat idáig.
Természeti értékei
A Grand Canyonon kívül több más nemzeti parkja és más védett területe van, ezeken kívül indián rezervátumok is találhatóak itt. Grand Canyon Nemzeti Park
Nevének eredete
Eltérően vélekednek a nyelvészek Arizona nevének eredetéről. Néhányan vallják, hogy "Arizona" egyszerűen az "arid zone", azaz „száraz régió” kifejezésből ered. Viszont ez a fajta megjelölés a spanyol nyelvre nem volt jellemző. Mások elvetik ezt a változatot és vallják, hogy a név a baszk nyelvből ered, miszerint aritz onak, vagyis „jó tölgyfák” szóösszetételből származik, vagy az o'odham nyelv "alĭ ṣonak", „kis forrás” is lehetséges.Bright, William (2004). Native American Place Names of the United States. Norman: University of Oklahoma Press, pg. 47
Története
Első európaiak
Elsőként 1539-ben Marcos de Niza spanyol ferences rendi szerzetes érkezett ide Mexikóból, s találkozott az itt élő lakosokkal, valószínűleg a sobaipurikal. 1540-ben követte őt az aranyat kereső spanyol felfedező és konkvisztádor Francisco Vásquez de Coronado. Ezután hamarosan megérkeztek a spanyol hittérítők is, és áttérítették az indiánokat a kereszténységre. 1572-ben a spanyolok erődítménnyel ellátott városra bukkantak Tubac mellett, s 1775-ben Tucson környékén. Amikor Mexikó 1821-ben kivívta függetlenségét a spanyol elnyomás alól, a mai Arizona a Mexikó Territórium része lett.Timothy Anna et al., Historia de México. Barcelona: Critica, 2001, p. 10. 1847-ben a mexikói–amerikai háború idején az Egyesült Államok elfoglalta Mexikóvárost és kényszerítette a Mexikói Köztársaságot, hogy adja fel északi területeit, beleértve azt is, ami ma Arizona.
Arizona megvásárlása 1848-ban a Treaty of Guadalupe Hidalgo dokumentum értelmében az Egyesült Államok fizetett 15 millió dollár kompenzációt az újonnan megalakult Mexikói Köztársaságnak.Mexican-American War accessed on August, 2008 A terület vásárlása után, amelyet korábban a spanyolok birtokoltak, majd egy rövid ideig Mexikó, az Egyesült Államok kis híján "tönkrement". Ezután az Egyesült Államok felkínálta a területet visszavásárlásra, de a mexikói vezetők pénzügyi nehézségek miatt elutasították ezt.
Arizona Territory 1853-ban a Gila River alatti földeket az Államok megvásárolta Mexikótól a "Gadsden Purchase" értelmében. Ekkor már Arizona Új Mexikó Territórium része volt, amíg a déli részek kiváltakARIZONA ORDINANCE OF SECESSION presented by the Col. Sherod Hunter Camp 1525, SCV, Phoenix, Arizona az Unióból, s 1861. március 16-án Arizona Territórium lett. 1862. február 24-én csatlakozott az Államokhoz. Hivatalos neve Arizona Territory lett, s a határokat csak később jelölték ki. Ekkortájt "Gadsonia", "Pimeria", "Montezuma", "Arizuma", és "Arizonia" mind a territóriumhoz tartozott. A Lincoln elnök által aláírt szerződésben az "Arizona" név szerepelt, így az elnevezés végleges lett.
19-20. század A 19. század második felétől kezdve mormon telepesek érkeztek ide, megalapították Mesát, Snowflaket, Hebert, Saffordot és több más várost. A Phoenix völgyben is letelepedtek (a Nagy völgye), valamint Tempében, Prescottban és más területeken.
1912. február 14-én Arizona az Egyesült Államok 48. állama lett.
thumb|Arizona, naplemente a sivatag közelében
A gyapottermelés és a rézbányászat Arizona két fontos ipara. A nagy válság idején különösen szenvedett az állam, de az 1920-as és 1930-as években a turizmus fellendítette gazdaságát.
A második világháború alatt német és olasz fogolytábor, valamint az Államokban élő japánok internáló tábora volt. A tábort megszüntették a háború után.
Phoenix területét az állam a Maytag családtól vásárolta meg, s ma itt van Phoenix városának állatkertje.
Az államban alapították meg a Phoenix Indian School-t, melynek az volt a célja, hogy az indiánokat asszimilálják. Sokszor a szülők beleegyezése nélkül küldték a gyerekeket az iskolába, hajukat levágták, nyugati nevet adtak nekik, hogy a megkülönböztető indián kultúra jegyeit eltüntessék.Archaeology of the Phoenix Indian School
A második világháború után Arizona lakossága nagyon gyors ütemben növekedni kezdett. A légkondicionáló berendezés feltalálása része volt ennek a folyamatnak, amely a nagy meleget elviselhetőbbé tette. Az Arizona Blue Book bejegyzései szerint 1910-ben a lakosság száma 294 353 fő volt. 1970-ben viszont már 1 752 122 lakost számláltak. A 20. század korai évtizedeiben a lakosság 20%-kal növekedett, míg a század második felében a növekedés elérte a 60%-os arányt.
Az 1960-as években nyugdíjas közösségek épültek, s sokan költöztek ide középnyugatról és északkeletről a kemény telek elől.
Népesség thumb|left|Arizona népűrűségi térképe
A 2010. évi népszámlálás szerint az állam lakossága 6 392 017,2010. évi népszámlálás 2006 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division (December 22, 2006). Hozzáférés ideje: December 22, 2006. amely az előző évhez viszonyítva 213 311 fővel nőtt (3,6%), s a 2000. évhez viszonyítva pedig 20,2%-os (1 035 686, fő) növekedésnek lehettünk tanúi. Ez magában foglalja a természetes növekedést, ahol a születések száma 564 062 fő és a halálozások száma 266 134 volt. Az emigránsok száma ebben az időben 745 944 fő volt, ebből 204 661 külföldi emigráns volt és 541 283 az ország más részeiről telepedett ide.
A 2006. július 1-jei becslések szerint Arizona népessége növekszik a leggyorsabban az Amerikai Egyesült Államokban. Arizona lakosságának több mint fele, 58%-a a városokban él. A lakosság Maricopa megyében Gilbert városában centralizálódott.http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt
A lakosság rassz szerinti megoszlása a 2006. évi becslések szerint a következő: 59,7%-a fehér, 3,8%-a afro-amerikai, 2,4%-a ázsiai amerikai, 1,7%-a kevert, 29,2%-a hispániai vagy latin. Az őslakók száma a harmadik legnagyobb Kalifornia és Oklahoma államok után. Phoenix, Tucson, Prescott és Yuma az indiánrezervátumok határán van.
A teljes lakosság 21%-a mexikói származású, akik főleg az állam déli részén, Santa Cruz és Yuma megyékben élnek.
A beszélt nyelvek az alábbiak szerint oszlanak meg: angol 74,1% spanyol 19,5% navahó 1,9%
Legnagyobb városai thumb|Phoenix thumb|Tucson Phoenix, Lakossága: 1 552 259 fő Tucson, Lakossága: 1 438 000 fő Mesa, Lakossága: 645 000 fő Glendale, Lakossága: 447 000 fő Chandler, Lakossága: 436 000 fő Scottsdale, Lakossága: 349 000 fő Gilbert, Lakossága: 302 000 fő Surprise, Lakossága: 287 000 fő Avondale, Lakossága: 235 000 fő Peoria, Lakossága: 191 000 fő
Indián rezervátumok Navajo Nation thumb|left|A Navahók zászlaja thumb|A Navahó nemzet területe thumb|Hopi pap
A Navajo Nation (=navahó nemzet) egy rezervátum, félautonóm államalakulat kiterjed három állam, Utah, Arizona és Új-Mexikó területére. A Diné Bikéyah, vagy másképp navahóföld területe 69 930 km², az Egyesült Államok legnagyobb törzsi rezervátuma.