Ernő Ágost hannoveri herceg (, teljes nevén Ernst August Georg Wilhelm Christian Ludwig Franz Joseph Nikolaus; Braunschweig, 1914. március 18. – Pattensen, 1987. december 9.) brit, braunschweig–lüneburgi és hannoveri herceg, 1953–1987 között Hannover címzetes királya és Braunschweig címzetes uralkodó hercege.Hivatalos uralkodói nevei: IV. Ernő Ágost hannoveri király és II. Ernő Ágost braunschweigi herceg.

Élete Származása és családja balra|70px Ernő Ágost hannoveri herceg 1914. március 18-án jött világra a család braunschweigi palotájában III. Ernő Ágost címzetes hannoveri király (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi hercegnő (1892–1980) első gyermekeként. Édesapja a címzetes hannoveri királyi címA Hannoveri Királyság 1866-ban szűnt meg, amikor a poroszok annektálták. mellett viselte a braunschweigi uralkodó hercegi és a cumberlandi hercegi címet is. Ernő Ágost herceg ilyenformán születésekor braunschweigi és cumberlandi trónörökös volt – ez utóbbi, angol főnemesi címétől a brit uralkodó fosztotta meg az első világháború alatt az egész családot. Édesanyja a német császár egyetlen leánya volt, az uralkodó kedvenc gyermeke, aki elsimította a régóta tartó ellenségeskedést a poroszok és a hannoveriek között.

A herceg 1914 nyarán tartott keresztelője bizonyult az első világháború előtti utolsó nagy uralkodói összejövetelnek. Keresztszülei között szerepelt csaknem valamennyi európai uralkodó, beleértve az orosz cárt, a magyar királyt és a brit királyt is. A világháború következményeként 1918-ban a herceg édesapja lemondott uralkodói címeiről, bár igényét a trónra egészen haláláig fenntartotta. A család ausztriai száműzetésbe kényszerült gmundeni birtokukra. Ernő Ágost herceg a tanulmányait a Göttingeni Egyetemen végezte, itt doktorált jogtudományokból.

A második világháborúban; családfőként

Ernő Ágost hannoveri herceg személyesen is részt vett a második világháborúban a németek oldalán. A keleti fronton harcolt a szovjetek ellen; 1942 januárjáig Erich Hoepner alatt szolgált mint hadnagy. 1943 tavaszán a herceg súlyosan megsebesült egy harkovi ütközetben, ezért visszavonult a frontszolgálattól. 1944 elejétől fogva több német herceggel szövetségben fellépett a törvénytelen letartóztatások ellen; a július 20-i események – a sikertelen Hitler elleni merénylet – következményeként a herceget a Gestapo több héten át fogva tartotta a főhadiszállásán.

Az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg elől menekülve szabadulása után a herceg és családja elhagyta a blankenburgi kastélyt, és a Hannoverhez közeli Marienburg-kastélyba költöztek. A legendás szépségű kastélyt a herceg és felesége irányítása alatt újították fel. 1953. január 30-án édesapja halála után Ernő Ágost herceg lett a család feje és ezzel együtt címzetes hannoveri király és braunscweigi herceg. Ugyanakkor édesapja végrendelete megosztotta a családot: a testamentum értelmében a herceg örökölte valamennyi birtokot, kizárva az örökségből több rokonát is. A családtagok közel egy évtizedig nem jutottak megegyezésre a kérdésben. A herceg 1981 júliusában kötött második házassága szintén megosztotta a családot.

Házasságai és gyermekei

Ernő Ágost hannoveri herceg 1951. augusztus 31-én a marienburgi kastélyban polgári szertartás, négy nappal később pedig egyházi keretek között is feleségül vette Ortrud schleswig–holsteini hercegnőt (1925–1980). Ortrud hercegnő a dán és a görög királyi családdal is rokon Glücksburg-ház eredeti, német hercegi főágából származott. A kapcsolatból hat gyermek született:

Mária Lujza Viktória (* 1952. november 26.), férje gróf Michael von Hochberg Ernő Ágost Albert (* 1954. február 26.), később címzetes hannoveri király Lajos Rudolf György (1955. november 21. – 1988. november 29.), felesége gróf Isabella von Thurn und Valsassina–Como–Vercelli Olga Zsófia Sarolta (* 1958. február 17.) Alexandra Irén Margit (* 1959. február 18.), férje András leiningeni herceg Henrik Gyula Keresztély (* 1961. április 29.), felesége Thyra Sixtina Donata von Westernhagen.

Ortrud hercegnő 1980. február 6-án bekövetkezett halála után a herceg hamarosan újranősült. 1981. július 16-án polgári, egy nappal később egyházi esküvőn Laubachban a hannoveri herceg összeházasodott Mónika solms–laubachi grófnővel (1929), aki Solms-ház szegényebb, grófi ágához tartozott. Második felesége nem uralkodócsaládból származott és a hercegnél tizenöt évvel volt fiatalabb, emiatt a házasságot többen ellenezték és a fiatalabb menyasszonyt vádolták. A kapcsolatból nem született gyermek.

Ernő Ágost címzetes hannoveri király és braunschweigi herceg 1987. december 9-én hunyt el hetvenhárom éves korában az alsó-szászországi Pattensen közelében fekvő családi kastélyban. Címeit legidősebb fia örökölte. Második fia 1988 novemberében öngyilkosságot követett el felesége halála után.

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

Kategória:Hannoveri-ház Kategória:Brit királyi hercegek Kategória:Braunschweigiek Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:A Német Birodalom katonái a második világháborúban Kategória:Emigráns németek Kategória:Fogvatartottak a második világháború időszakában