Rhode Island (IPA: [ˈɹoʊd ˈaɪ.lənd] ), teljes nevén Rhode Island állam (State of Rhode Island) az Amerikai Egyesült Államok időrendben 13. tagállama az ország új-angliai részén. Fővárosa Providence. Ez a legkisebb területű állam (a területe szinte megegyezik Győr-Moson-Sopron vármegye területével). Szomszédai: nyugaton Connecticut, északon és keleten Massachusetts; délnyugaton tengeren New York állam (Long Island).
Rhode Island nevével („Rodosz-sziget”) ellentétben nem sziget, hanem nagyrészt a szárazföldön fekszik. A teljes neve két kolónia nevéből adódik: Providence ültetvény a mai Providence városának helyén feküdt, az „eredeti” Rhode Island pedig valószínűleg a mai Aquidneck-sziget megnevezése volt (ez az állam legnagyobb szigete) a Narragansett-öbölben. Ezek összetételéből született a 2020-ig hivatalos Rhode Island állam és Providence ültetvény megnevezés. Becenevét, az Óceánállamot azért kapta, mert az állam területének közel harmada az Atlanti-óceánhoz tartozó vízfelület.
A 13 amerikai kolónia közül Rhode Island nyilvánította ki először függetlenségét a brit uralomtól, de közülük az utolsóként ratifikálta az amerikai alkotmányt. 1524-ben az olasz Giovanni da Verrazzano volt az első olyan európai, aki Rhode Island területére tévedt. Mivel az állam az Atlanti-óceán partján fekszik, az gazdaságában és kultúrájában is meghatározó szereppel bír; számtalan ételkészítési mód az Amerikai Egyesült Államokban szinte kizárólag csak Rhode Islandre jellemző, más államokban nem vagy csak nehezen lelhető fel.
Nevének eredete bélyegkép|balra|A Verrazzano-emlékmű Nem tisztázott, hogy lett a korábban Aquidneck Island néven ismert helyből Rhode Island. 1524-ben Giovanni da Verrazzano fedezett fel a Narragansett-öbölben egy szigetet, ami a görög Rodoszra emlékeztette. Luisának nevezte el a francia királyné, Savoyai Lujza tiszteletére, és „nagyjából Rodosz-méretűnek” írta le. Nem világos, melyik szigetre utalnak Verrazzano feljegyzései; mindenesetre a későbbi gyarmatosítók úgy döntöttek, a Rhode Island nevet az Aquidneck Islandre alkalmazzák. Legkorábbi említése Roger Williamsnél fordul elő 1637-ben, és hivatalosan 1644-től alkalmazzák a szigetre: „Aquethneck mától fogva az Ile of Rods vagy Rhod-Island nevet viseli.” Isle of Rodes („Rhodosz szigete”) néven szerepel jogi dokumentumokban 1646-ban is.SOS.ri.govHamilton B. Staples, "Origins of the Names of the State of the Union", Proceedings of the American Antiquarian Society, vol. 68 (1882): Google Docs, Origins of the Names of the State of the Union
Egy másik népszerű elmélet a név eredetére abból a tényből fakad, hogy Adriaen Block az 1610-es években tett expedíciói során elhaladt az Aquidneck Island mellett, melyet az utazásairól 1625-ben írt beszámolóban „vöröses kinézetű szigetként” írt le (korabeli holland nyelven een rodlich Eylande).Nieuwe Wereldt ofte Beschrijvinghe van West-Indien, uit veelerhande Schriften ende Aen-teekeningen van verscheyden Natien (Leiden, Bonaventure & Abraham Elseviers, 1625). Angol fordítása ennek a részletnek: "Documentary History of Rhode Island (1916): archive.org A holland térképek már 1659-ben Roode Eylant, azaz „Vörös sziget” néven említik. A történészek feltételezése szerint a szigetet a hollandok (valószínűleg maga Adriaen Block) vagy vöröses őszi lombjairól vagy a part egyes szakaszain található vörös agyagról nevezték el.Elisha Potter, 1835. The Early History of Narragansett. Collections of the Rhode-Island Historical Society, v3. books.google.comSamuel G. Arnold, History of Rhode Island (1859). books.google.com Block 1614-ben felfedezett egy másik szigetet is a környéken, a saját magáról elnevezett Block-szigetet; egy feltételezés szerint valójában ez volt az, amit Verrazzano felfedezett, de a későbbi gyarmatosítók azt hitték, az Aquidneck-szigetről írta, hogy Rodoszra emlékezteti.
Roger Williams volt azon első teológusok egyike, akik a vallásszabadságért, az állam és az egyház szétválasztásáért, a rabszolgaság eltörléséért és az őslakóknak nyújtandó jogokért lépett síkra, és akit ezen nézetei miatt száműztek a Massachusetts-öbölbéli Kolóniából. Williams és követői a mai Providence helyén találtak új otthonra, ahol Providence-ültetvény néven hozták létre saját közösségüket, mint úgynevezett szabad kolóniát. A providence jelentése isteni gondviselés, az „ültetvény” szó az angol nyelvben ekkoriban a kolónia egyik szinonimája volt.
A Rhode Island és Providence Ültetvény a leghosszabb amerikai államnév volt. 2009. június 25-én az állam törvényhozása úgy határozott, hogy a lakosság egy népszavazás során döntsön arról, hogy kivegyék vagy megtartsák-e a hivatalos elnevezésben a Providence Ültetvény tagot, mivel a legtöbben az ültetvény szó alapján (ez esetben tévesen) a rabszolgaságra asszociálnak és azt hiszik, a megnevezés erre utal. A referendumot 2010. november 2-án tartották meg, amin a helyiek elsöprő többsége (78%) a megnevezés megtartása mellett tette le voksát. Egy 2020 novemberében tartott referendumon a lakosság megszavazta az állam hivatalos nevéből a "Providence Ültetvények" tagot, így Rhode Island állam névre változott.https://www.businessinsider.com/rhode-island-ballot-measure-plantations-official-name-2020-11
Földrajza 225px|bélyegkép|Rhode Island domborzati térképe
Rhode Island teljes területe mintegy 3140 km², északon és keleten Massachusetts, nyugaton Connecticut, délen a Rhode Island-i szoros és az Atlanti-óceán határolja. Tengeri határa a Block-sziget és Long Island között New York állammal érintkezik.
Felszíne többnyire lapos, számottevő kiemelkedéssel nem rendelkezik, átlagos magassága 60 méter a tengerszint felett. Legmagasabb természetes pontja a Jerimoth Hill, amely 247 méterrel magasodik a tenger szintje fölé. Számos tengerparti stranddal rendelkezik.
Tágabban értelmezve maga az állam az Appalache régió új-angliai (New England) tartományán belül helyezkedik el. Földrajzilag az államnak két elkülönülő tájegysége van: Kelet-Rhode Islandben találhatóak a Narragansett-öböl alföldjei, míg Nyugat-Rhode Island az Új-angliai felföld részét képezi. Erdői az Északkeleti partvidéki ökorégió részét képezik.
A Narragansett-öböl mélyen benyúlik délről az állam területére, ezért igen meghatározó a terület földrajzában. Mintegy 30 szigete közül a legnagyobb az Aquidneck-sziget, ahol Newport, Middletown és Portsmouth városa található. A második legnagyobb sziget Conanicut, a harmadik pedig Prudence. A Block-sziget a parttól mintegy 19 km-re délre található az Atlanti-óceánban.
Egyedül az állam területén (pontosabban Cumberland városában) található meg a cumberlandit nevű ásvány, ami az állam egyik jelképe. Eredetileg két helyen lehetett bányászni, de mivel az ásvány a vasérc egy fajtája, az egyik lelőhelyét a vastartalomért teljesen kibányászták.
Éghajlata Rhode Island éghajlata nedves kontinentális, meleg, csapadékos nyárral és hűvös téllel. A Rhode Islandben valaha mért legmagasabb hőmérséklet 40 °C volt 1975. augusztus 2-án, Providence-ben. A valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -32 °C, 1996. február 5-én, Greene-ben.Recorded Lowest Temperatures by State Information Please Almanac A havi átlaghőmérséklet -7 °C és +28 °C között ingadozik.
Történelme A gyarmati kor: 1636–1770 bélyegkép|jobbra|200px|Rhode Island földjének adománylevele 1636-ból, Canonicus törzsfőnök aláírásával bélyegkép|jobbra|200px|Roger Williams és a narragansett indiánok 1636-ban Roger Williams, miután a Massachusetts-öbölbeli kolóniáról száműzték vallási nézetei miatt, a Narragansett-öböl csúcsán telepedett le, azon a földön, amelyet a narragansett és a pequot indiántörzs adott át neki. Ezt a földet Providence-nek nevezte el és kinyilvánította a vallásszabadságot. A lelkiismereti szabadság lenézői a földet Rogue’s Island (Szélhámosok szigete) néven is emlegették. A terület kolóniáinak törvényei megelőzték korukat: eltörölték a boszorkánypereket, az adósok börtönét, a halálbüntetés legtöbb formáját, és 1652. május 18-án a rabszolgaságot is."Rhode Island and Roger Williams" in Chronicles of AmericaLauber, Almon Wheeler, Indian Slavery in Colonial Times Within the Present Limits of the United States. New York: Columbia University, 1913. Chapter 5. HTML version accessed from [Dinsmore Documentation] See also the Rhode Island Historical Society FAQ .
1638-ban, miután tárgyaltak Williamsszel, Anne Hutchinson, William Coddington, John Clarke, Philip Sherman és más vallási disszidensek az Aquidneck-szigeten telepedtek le (amit akkoriban Rhode Island néven emlegettek). Ezt a szigetet a helyi őslakóktól, a pokasszet törzstől vásárolták meg. Az ott lévő Portsmouth városát a Portsmouthi Szerződés alapján kormányozták. A sziget déli részén, miután összekülönböztek az alapítókkal, létrehozták Newport települést.
Samuel Gorton 1642-ben Shawometnél megvette az őslakos indiánok földjeit, ezzel fegyveres konfliktust robbantott ki a Massachusetts-öbölbeli Kolóniával. 1644-ben Providence, Portsmouth és Newport közös függetlenséggel egyesült Rhode Island és Providence Ültetvény név alatt, és innentől egy választott tanács és annak az elnöke kormányozta. II. Károly angol király 1648-ban külön okiratban erősítette meg Gorton és társai jogait; Gorton támogatója után Warwicknak nevezte el települését. Ezek a szövetséges kolóniák az 1663-as cikkely alapján egyesültek, amelyet 1842-ig az állam alkotmányaként kezeltek.
Bár Rhode Island békében élt az őslakos indiánokkal, más új-angliai kolóniák kapcsolata feszült volt velük. Ez néha vérontáshoz is vezetett annak ellenére, hogy Rhode Island vezetése megpróbált közvetíteni köztük a béke érdekében. A Metacomet wampanoag indián törzsfő angol nevéről „Fülöp király háborúja”-ként ismert fegyveres konfliktus (1675–1676) alatt mindkét oldal rendszeresen megsértette Rhode Island semlegességét. A háború legnagyobb csatája is Rhode Island területén zajlott, amikor Massachusetts, Connecticut és Plymouth csapatai Josiah Winslow tábornok vezénylete alatt, 1675. december 19-én megtámadták és elpusztították a narragansett indiánok megerősített települését Rhode Island déli részén, a Nagy Mocsárban. A narragansett indiánok is támadtak, és Rhode Island számos városát felégették, beleértve Providence-t is, bár ők megengedték a lakosságnak, hogy időben távozzanak. A háború egyik utolsó csatájában a connecticuti csapatok Rhode Island területén levadászták és megölték a narragansett háborús vezetőt, Metacometet.
A kolóniát 1686-ban – amikor II. Jakab angol király megpróbálta megerősíteni a királyi fennhatóságot Brit Észak-Amerika önálló kolóniái felett – beolvasztották az Új-angliai Domíniumba (New England Dominium). Az angol polgári forradalom (1688) után a kolónia kivívta függetlenségét a Királyi Cikkely hatálya alól. A gazdaság alapja továbbra is a földművelés volt, különösen a tejgazdaságok és a halászat. A fakitermelés és a hajóépítés is fontos iparággá vált ebben az időben. Ismét megjelent az 1652-ben már eltörölt rabszolgaság is, bár nincsenek adatok arról, hogy a törvény engedélyezte volna. A történelem fura fintora, hogy a rabszolga-kereskedelemnek köszönhetően a kolónia később virágzásnak indult, a rabszolga-kereskedelmi háromszög egyik jövedelmező szakaszaként a Karib-térségből származó cukornádból főztek rumot, melyet Afrikában értékesítettek.
A területén található Brown Egyetemnek köszönhetően Rhode Island egyike annak a mindössze nyolc államnak, amelynek már a függetlenségi háború előtt is felsőoktatási intézmény működött a területén.
A forradalomtól az iparosításig: 1770–1860 thumb|225px|right|„Fülöp király trónja” – indián gyülekezőhely a Mount Hope-on
Rhode Island függetlenségi hagyományai vezető szerepet biztosítottak számára az amerikai függetlenségi háborúban. 1772-ben itt omlott először vér a háború során, amikor providence-i polgárok egy csoportja megtámadott egy lehorgonyzott brit hajót, melynek feladata a népszerűtlen brit kereskedelmi szabályozások kikényszerítése volt. Az incidens Gaspee-ügyként lett ismert.