right|thumb|250px|Cotopaxi, Ecuador (5 897 m). A hóhatár körülbelül 5 000 méteren van. right|thumb|250px|A hóhatár az Alpokban Az éghajlati hóhatár a hegységekben az a magasság, amely felett a talajt egész évben hó és jég borítja. A tényleges hóhatár évszakonként jelentősen alacsonyabb lehet.
A hóhatár pontos elhelyezkedésére kihatással van: a földrajzi szélesség a napsugaraknak való kitettség (expozíció) (északi vagy déli oldal) a csapadékmennyiség (szél felőli vagy szélárnyékos oldal) a hegység tömege (tömegesebb hegységben a hóhatár alacsonyabb)
Az Egyenlítő mentén, illetve ahhoz közel, a hóhatár körülbelül 4 500 méter magasan helyezkedik el a tengerszint felett. A Ráktérítő és a Baktérítő felé haladva a hóhatár szintje először emelkedni fog: a Himalájában az örök hó birodalma 5 700 méteren kezdődik. A térítőkön túlhaladva, a szélesség növekedésével a hóhatár szintje folyamatosan csökken. Az Alpokban már 3 000 méteren található, illetve a pólusok közelében, a jégsapkáknál eléri magát a tengerszintet is.
A hóhatár elhelyezkedését a tengerparthoz való közelség is befolyásolja. A tengerparthoz közeli területeken a hóhatár alacsonyabban helyezkedhet el, mint az azonos földrajzi szélességű, tengertől távol eső szárazföldi területeken; hiszen a tengerhez közel több a csapadék (hó formájában), a tengertől távol a környező területek nyári középhőmérséklete is magasabb.
A hóhatár változása
HelyFöldrajzi szélességHóhatár magassága Spitzbergák 78°É 300–600 m Skandinávia a sarkkör mentén 67°É 1000–1500 m Izland 65°É 700–1100 m Skandinávia délen 62°É 1200–2200 m Alpok (északi lejtők) 48°É 2500–2800 m középső (svájci) Alpok 47°É 2900–3200 m Alpok (déli lejtők) 46°É 2700–2800 m Pireneusok 43°É 2600–2900 m Kaukázus 43°É 2700–3800 m Karakorum 36°É 5400–5800 m Transzhimalája 32°É 6300–6500 m Himalája 30°É 4800–6000 m Kenya 0° 4600–4700 m Új-Guinea 2°D 4600–4700 m Andok, Ecuador 2°D 4800–5000 m Kilimandzsáró 3°D 5500–5600 m Andok, Chile 27°D 5800–6500 m Új-Zéland 43°D 1600–2700 m Tűzföld 54°D 800–1300 m Antarktisz 70°D 0–400 m
Lásd még Gleccser
Fordítás
Források Charlesworth J.K. (1957). The quaternary era. With special reference to its glaciation, vol. I. London, Edward Arnold (publishers) Ltd, 700 pp. Flint, R. F. (1957). Glacial and Pleistocene geology. John Wiley & Sons, Inc., New York, xiii+553+555 pp. Kalesnik, S.V. (1939). Obshchaya glyatsiologiya (Általános gleccsertan). Uchpedgiz, Leningrad, 328 pp. (oroszul) Tronov, M.V. (1956). Voprosy svyazi mezhdu klimatom i oledeneniem (Az éghajlat és a glaciológia kapcsolatának problémái). Izdatel'stvo Tomskogo Universiteta, Tomsk, 202 pp. (oroszul) Wilhelm, F. (1975). Schnee- und Gletscherkunde (Hó- és gleccser tanulmány), De Gruyter, Berlin, 414 pp. (németül)
Kategória:Glaciológia