bélyegkép|A társaság székhelye 1623-1647 között: A West-Indisch Huis az amszterdami Herenmarkt-on A Holland Nyugat-indiai Társaságot (West-Indische Compagnie avagy WIC) 1621-ben alapították a Holland Kelet-indiai Társaság (Vereenigde Oostindische Compagnie avagy VOC) mintájára, hogy gyarmatokat szerezzen Hollandiának az Atlanti-óceánon és partvidékén. A két nagy kereskedelmi társaság kvázi önálló államként viselkedett, saját kormányzattal, hadsereggel, flottával és külpolitikával.
bélyegkép|A társaság egyik, Nyugat-Afrika partvidékét mutató térképe 1662-ből A közel húsz év hátrány igen jelentősnek bizonyult: a Nyugat-Indiai Társaság jóval kevésbé volt sikeres, mint testvérszervezete. Jelentősebb hódításai: Dél-Amerika Vadpartnak nevezett északi partvidékén (a mai Guyana és Suriname területén) az Essequibo és a Berbice folyók mentén alapítottak telepeket;
Holland Nyugat-India (később Holland Antillák): 1632: Sint Eustatius, 1632–1654: Tobago, 1634: Curaçao, 1640: Saba, Aruba, Bonaire, a Szent Márton-sziget Sint Maartennek nevezett déli része, St. Croix;
a Hudson-folyó völgye Észak-Amerikában (1616–1667): Nieuw Amsterdam (a mai New York) és Nieuw Netherland városaival;
Afrikában: Mauritániában: Arguin, Szenegálban Goerée sziget; az Aranyparton: Axim, Butri, Shama, São Jorge da Mina (1637), Mouree, valamint São Tomé sziget (1641–1643); Angolában (1641–1648): São Paolo de Loanda (1641. augusztus 16. – 1648. augusztus 21. vagy 24.), Benguela (1641. szeptember – 1648), Ensandeira sziget (1645/46 – 1648); Fokföld (1652);
Az Atlanti-óceánon: Szent Ilona (a szigetet a Holland Kelet-indiai Társaság adta át).
Legnagyobb kísérlete az volt, amikor 1623–1654 között megpróbálta elhódítani a portugáloktól Brazíliát. Ebben az időben a társaság fővárosát Recifében rendezte be.
Források The Dutch in Brazil: The WIC and a New Holland in South America
Kategória:Hollandia történelme