Csertés () falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése A Mócvidéken, Topánfalvától északnyugatra fekvő szórványtelepülés.
Nevének eredete Neve egy szláv eredetű *čьrtežь szóból származik, amely a fakérgek lehántásával végrehajtott erdőirtást jelentett. Ezen jelentésben a čertež szó ma is él a ruszinban, a helynevek tanúsága szerint pedig párhuzamai megvoltak több más szláv nyelvben és a románban is. A belőle alakult határnevek a román nyelvterületen a leggyakoribbak Gorj és Krassó-Szörény megyében, de megtalálhatók az Erdélyi-középhegységben, Máramarosban, Szilágyban és az Avasban is. Előfordulásuk északon a hucul Čertež, délnyugaton a szerb Crtež határnevekével határos. Lengyel nyelvterületen a San folyóig találkozunk Czerteż helynevekkel.Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979, 48–61. o. A falut 1850-ben Sartesch, 1854-ben Csertés és Certesea néven írták össze.
Története Torda, később Torda-Aranyos vármegyéhez tartozó móc falu volt. Lakói famegmunkálással, főként zsindelykészítéssel foglalkoztak. A szegényebbek messze eljártak famunkát végezni. Miután papjuk 1815-ben áttért a görögkatolikus vallásra, vita alakult ki a templom hovatartozása miatt. A falusiak négy deputációt is vezettek Karlócára, míg 1823-ban az alispán elöljáróikat 30 botütésre és 70 forint pénzbírságra büntette. 1918 és 1924 között Topánfalva részét alkotta.Vasile Bud: Câmpeni (Cluj-Napoca, 2011), 35. o. 1945 után kiváltak belőle Borlești, Coasta Vâscului, Dric, Peste Valea Bistrii, Tomușești és Valea Caselor házcsoportok.
1910-ben 1219 román anyanyelvű lakosából 690 volt ortodox és 529 görögkatolikus vallású.
2002-ben a belőle kivált házcsoportokkal együtt 605 román nemzetiségű lakosa volt, közülük 590 ortodox és 7 görögkatolikus vallású.
Híres emberek A helyi görögkatolikus templom freskóinak festése közben hunyt el Stefan Tenecki, a híres aradi egyházi festő.A francia Wikipedia Stefan Tenecki szócikke szerint. Itt született 1888-ban Iosif Trifa, az Oastea Domnului ('Isten hadserege') nevű ortodox lelkiségi mozgalom alapítója.
Jegyzetek
Források Constantin Cothișel: Monografia comunei Certege și Istoria bisericei greco-orientale ortodoxe române din această comună. Sibiiu, 1900
Kategória:Fehér megye települései Kategória:Torda-Aranyos vármegye települései