A szisztrum (egyiptomi nyelven sḫm vagy sššt) egy idiofon hangszer, amit főként az ókori Egyiptomban és Irakban használtak. Egy U alakú réz- vagy bronzkeretből áll, amire fémpálcákat erősítenek, ezek csörögnek, amikor a hangszert rázzák. Neve a görög σείω, szeio, azaz 'rázni' és σείστρον, szeisztrón, 'amit ráznak' szóból ered.
Az ókori Egyiptomban
A szisztrum az ókori Egyiptomban szent hangszernek számított, gyakran használták templomi szertartások során. Básztetet, a vidámság és tánc istennőjét gyakorta ábrázolják szisztrummal,George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses, Routledge 2005, p.47 de a hangszert leginkább Hathor kultuszával hozzák összefüggésbe; U alakja a tehén formában is ábrázolt istennő szarvaira emlékeztette az egyiptomiakat.Hart, op.cit., p.65 Gyakran készültek olyan szisztrumok is, melyek Hathort ábrázolták. Rázták a szisztrumot azért is, hogy Széthet, a káosz istenét elűzzék.Plutarkhosz, Isis and Osiris , Vol. V of the Loeb Classical Library edition, 1936, cap.63 Íziszt is gyakran ábrázolták egyik kezében szisztrummal, másik kezében a Nílus áradását jelképező vödörrel.Carolyn Merchant, Radical Ecology: The Search for a Livable World, Routledge 1992, p.115 Említik az Amenemope intelmei néven ismert írásban is.The Instruction of Amenemope in: Miriam Lichtheim, Ancient Egyptian Literature, Vol.2, p.149
A szisztrum ma Szisztrumokat ma is használnak a kopt és etióp egyház szertartásain.Edith Borroff, Music in Europe and the United States: A History, Prentice-Hall, 1971, p.9 A 19. századi nyugati zenekari zenében időnként írnak elő „szisztrumnak” nevezett hangszert, például Hector Berlioz 1856 és 1858 közt írt A trójaiak című operája első felvonásában, illetve Gioachino Rossini A sevillai borbély című operájának partitúrájában is feltűnik, ma azonban leggyakrabban egy közeli rokonát, a tamburint használják helyette.
Jegyzetek
További információk Sistrum (Smith's Dictionary, 1875)
Kategória:Idiofon hangszerek Kategória:Az ókori Egyiptom kultúrája Kategória:Ókori zene