Az alábbi táblázat a kémiai elemek nevének eredetét, etimológiáját ismerteti.
Elemek listája Elem Származása, jelentése Eredeti alakja Típusa MagyarázataktíniumAc89görögsugárἀκτίς; ἀκτῖνος (aktisz; aktinosz)tulajdonsága görög ἀκτῖνος (aktinosz, fénysugár, illetve sugárzás) szóból; erős radioaktivitása miatt sötétben halványkék fénnyel világítalumíniumAl13latintimsóalumenanyagnéva latin alumen (timsó) szóból; a timsó (alumínium-kálium-szulfát) utánameríciumAm95angolAmerikaAmericaföldrajzi névnevét felfedezésének helyéről (Amerika, illetve Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia állam, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kaptaantimonSb51görög/arab?ἀντί + μόνος (anti monos)?? aranyAu79finnugor, v.ö. manysi: tareny („réz”), hanti: jornyi („réz”)?tulajdonsága magyar szó finnugor eredetű, de végső soron az óperzsa nyelv hasonló alakú (sárga fémet jelentő) zar(a)n- tövére vezethető vissza, v.ö. szanszkrit: हिरण्य (híraṇya, „arany”); mind az indoiráni szóalakok, mind pedig a germán gold szó a proto-indoeurópai *ǵʰelh₃ (fénylik) tőre vezethető vissza, akárcsak az ősszláv *zȏlto, amiből a mai szláv nyelvek hasonló szavai származnak. Az ugor szavak „réz” jelentése olyan ősi korból való, amikor még a fémművesség kezdetleges foka miatt nem tettek a fémek közt pontos különbséget.argonAr18göröginaktív, lustaἀργόν (argon)tulajdonsága görög ἀργόν (argon, lusta) szóból; alacsony reakciókészségére utal.arzénAs331. görögbátor, férfias2. perzsasárga orpimentἀρσένικον (arszenikon)mondai név vagy anyagnévἀρσένικον (arszenikon, bátor, férfias); valószínűleg az alkimisták úgy tapasztalták, hogy a réztárgyak keményebbek, erősebbek lettek az arzéntől; más magyarázat szerint a perzsa زرنيخ (zarnih) szóból származtatható az arabon keresztül (arab névelővel: asz-szerni, mely az aranysárga orpiment (As2S3) régi arab neve)asztáciumAt85göröginstabil, nem maradóἄστατος (asztatosz)tulajdonsága görög ἄστατος (asztatosz, instabil) szóból; gyorsan bomló, radioaktív elem; az asztácium korábbi neve: alabamine (Ab)báriumBa56görögnehéz, súlyosβαρύς (barisz)tulajdonsága görög βαρύς (barisz, nehéz) szóból; a bárium a baritban (BaSO4) található, amely viszonylag nagy sűrűségűA barit sűrűsége 4,5 g/cm³. ásvány; nyelvújításkori magyar neve sulyanyberilliumBe4görögberillβήρυλλος (berillosz)anyagnévnevét a berill (berillium-alumínium-szulfát) drágakőről kaptaberkéliumBk97angolBerkeleyBerkeleyföldrajzi névnevét felfedezésének helyéről (Amerika, illetve Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia állam, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kaptabizmutBi83német/újlatinfehér anyagbisemutum, bismuthumtulajdonsága német weiße Masse (fehér anyag, fehér tömeg) kifejezést Georgius Agricola latinosította bisemutum alakra 1530-ban; nyelvújításkori magyar neve: kenenybórB5arabbóraxبَوْرق (buraq)anyagnéva perzsa بوره (burah) szóból származtatható; a bórax a bórsav nátriummal alkotott sója, ebben fedezték fel a bórtbohriumBh107BohrBohrszemélynévNiels Bohr Nobel-díjas dán fizikus tiszteletére, aki az atomszerkezet és a kvantummechanika területén végzett kutatásokat.brómBr35görögbűzösβρόμος (bromosz)tulajdonsága görög βρόμος (bromosz, bűzös) szóból; elnevezése jellegzetes szagára utal; nyelvújításkori magyar neve: büzenycériumCe58latinCeresCeresasztrológiai, ill. mitológiai névCeres a római mitológiában a növényültetés (gabona) és az anyai szeretet istennője; Ceres a Naprendszer legkisebb törpebolygója, amelyet 1801-ben fedeztek fel (míg a cériumot 1803-ban).céziumCs55latinégkék, szürkéskékcaesiustulajdonsága latin caesius (égkék) szóból; felfedezése színképelemzéssel történt, a cézium emissziós spektrumában két szürkéskék vonal jelent meg; a cézium elégetve a lángot égszínkékre festi.cinkZn301. némettüske2. perzsakőZink, ill. sengtulajdonságtalán óperzsa eredetű, valószínűleg a perzsák állítottak elő először cinket; a német Zinke (tüske) szó utalhat a tüskés kalaminra (cink-karbonát, ZnCO3); magyarul horganyként is ismert.cirkóniumZr401. arabdrágakő2. perzsaaranyszerű, -színűzerk vagy ئشقنعى (zarkûn)tulajdonságaz arab zerk (drágakő) vagy a perzsa زرگون (zargûn, aranysárga színű) szóból származtatható; mindkettő a cirkon (ZrSiO4) drágakőre utal, amelyből kinyerhető a cirkóniumdarmstadtiumDs110németDarmstadtDarmstadtföldrajzi névnevét felfedezésének helyéről (a németországi Darmstadt városról) kaptadiszpróziumDy66görögmegközelíthetetlen, nehezen elérhetőδυσπρόσιτος (dysprositos)tulajdonsága görög δυσπρόσιτος (dysprositos, megközelíthetetlen) szóból; arra utal, hogy nehezen tudták előállítanidubniumDb105oroszDubnaДубна (Dubna)földrajzi névnevét felfedezésének helyéről (Dubna, Egyesített Atomkutató Intézet) kapta; korábbi neve: hánium, Otto Hahn tiszteletéreeinsteiniumEs99németEinsteinAlbert EinsteinszemélynévAlbert Einstein Nobel-díjas német származású fizikus tiszteletére, aki az elméleti fizika (a fényelektromos jelenség törvényszerűségei) területén végzett kutatásokat.erbiumEr68svédYtterbyföldrajzi névYtterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)európiumEu63angolEurópaEuropeföldrajzi névnevét felfedezése helyéről (Európa, Franciaország) kaptaezüstAg47permi/komi ezüstezi̮śanyagnévA magyar ezüst permi eredetű szó. Finnugor nyelvből, de nem a finnugor alapnyelvből származik. Perzsa, ezüstből készült tálak gyűjtőneve volt eredetileg, komiul ezi̮ś, udmurtul azveś. Ezek permi népcsoportok voltak. Perzsa kereskedők a permi vadászoknak fizethettek ezüsttel a prémekért. A permi szomszédos nép volt a magyarokkal, mikor azok Magna Hungaria-ban éltek. Vegyjele (Ag) a latin argentum szóból származik.fermiumFm100olaszEnrico FermiszemélynévEnrico Fermi Nobel-díjas olasz származású atomfizikus tiszteletére, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.fleróviumFl114oroszFlerovkutatóintézetA dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Flerov nevű laborjáról.fluorF9latinfluoritfluor lapisanyagnéva latin eredetű fluorit (magyarul folypát néven is ismert, CaF2) szóból, amely a latin fluere (folyik) szóból eredeztethető; a fluorit egy ásványfaj, a kohászatban folyósítószerként használatosfoszforP15görögfényt hordozóφῶς + -φόρος (phos + -phoros)tulajdonsága görög φῶς (fosz) és -φόρος (-forosz) alapján jelentése: fényt hordozó, fényt hozó; a fehérfoszfor világít a sötétben; a Φωσφόρος („Foszforusz”) a Vénusz („Esthajnalcsillag”) neve volt az ókorban. franciumFr87angolFranciaországFranceföldrajzi névnevét felfedezésének helyéről (Franciaország, Párizs, Curie Institute) kapta.gadolíniumGd64Gadolin, ill. gadolinitJohan Gadolin, gadonilitszemélynév, ill. anyagnévnevét a gadonilit ásványról kapta; az ásványt Johan Gadolin finn kémikusról és ásványtudósról nevezték el (Gadolin fedezte fel az ittriumot)galliumGa31latinFranciaország („Gallia”)Galliaföldrajzi névnevét felfedezési helyének (Franciaország) régi latin nevéről (Gallia) kapta, pontosabban felfedezője, a francia François Lecoq de Boisbaudran nevezte el, de valószínűbb, hogy saját magáról (a francia kakas, le coq, latinul Gallus gallus).P. W. Atkins: A periódusos birodalom 49-62. o., Kulturtrade kiadó, 1995, germániumGe32latinNémetország („Germánia”)Germaniaföldrajzi névnevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország)hafniumHf72latinKoppenhágaHafniaföldrajzi névnevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Dánia, Koppenhága, Bohr Intézet)hassziumHs108latinHessenHassiaföldrajzi névnevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország, Hessen tartomány, Darmstadt)héliumHe2görögNapἥλιος (héliosz)mitológiai névA görög ἥλιος (héliosz, Nap) szóból; az elemet az 1868-as napfogyatkozás alatt, a napkorona színképelemzése közben fedezték felhidrogénH1görög/latinvízképzőὕδωρ (gyök: ὑδρ-) + -γενῆς (-genesz)tulajdonságelnevezése arra utal, hogy a hidrogén égésekor víz keletkezikhiganyHg80magyar (nyelvújítás)híg + -anytulajdonságNyelvújítási képzés, Bugát Pál alkotása a híg melléknévből, az arany végéről önkényesen elvont -any képzővel.