A Harmadik Birodalom () a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
A kifejezés használatát 1941-ben Adolf Hitler betiltatta, az állam hivatalos elnevezése 1943-tól Nagynémet Birodalom (németül: Großdeutsches Reich) volt. A mai német történettudomány Német Birodalomnak (Deutsches Reich) nevezi ezt az időszakot is.
A Harmadik Birodalom elnevezése elsősorban nem az országot és a német népet, hanem a kormányzatot és hivatalrendszerét jelöli. Törvényhozó szerve a Reichstag volt, amelynek szerepe a parlamentáris rendszerekhez képest korlátozott volt. Az 1919-ben elfogadott Weimari Alkotmány formailag továbbra is hatályban maradt.
Ernst Bloch a Zur Originalgeschichte des Dritten Reichs című, 1935-ben megjelent esszéjében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzetiszocialisták a "Harmadik Birodalom" koncepcióját Arthur Moeller van den Brucktól adaptálták.Matthias Sträßner: Flöte und Pistole. Anmerkungen zum Verhältnis von Nietzsche und Ibsen. Würzburg, 2003, , 76 o. (Quelle: Ernst Bloch: Zur Originalgeschichte des Dritten Reichs. In: ders.: Erbschaft dieser Zeit. Gesamtausgabe Bd. 4, Frankfurt am Main, 1977, 126–160. o.).
Bärsch Die politische Religion des Nationalsozialismus 1998-ban megjelent című könyvének megjelenése óta az újabb kutatások ezt a tézist ellentmondásosnak minősítették. Matthias Strassner írta:
Claus-Ekkehard Bärsch azzal a tézissel állt elő, hogy a "Harmadik Birodalom" kifejezés nem közvetlenül Ibsentől és nem is kizárólag Moeller van den Bruckon keresztül került be a náci frazeológiába, hanem inkább Dietrich Eckart Ibsen-fordítón keresztül."
Bärsch ezt írta: „Nem Moeller van den Brucktól vették át a nemzetiszocialisták a »Harmadik Birodalom« kifejezést, hanem az egész mozgalom egyik befolyásos társalapítója már 1919-ben – vagyis Moeller van den Bruck 1923-as könyvének első kiadása előtt – használta ezt a kifejezést a politikai-ideológiai írások egyértelmű kontextusában. Dietrich Eckart A nemzetiszocializmus korai támogatója és Adolf Hitler ötletadója. Már 1919-ben Eckart megalkotta a „Harmadik Birodalom” náci harci kifejezést, amely mindenekelőtt a keresztény millenarianizmus és a politikai cél közötti kapcsolatot jelentette: „Krisztus vendég Németországban – ezért utálja az Antikrisztus”. költő az, aki politikussá avanzsált.”Claus-Ekkehard Bärsch: Die politische Religion des Nationalsozialismus. München, 1998, 50. o.
Emellett Bärsch felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a Harmadik Birodalom kifejezést sem „a nemzetiszocialisták nem határozták meg egyértelműen", sem "a náci ideológiával foglalkozó irodalomban nem kezelték szisztematikus monográfiában”. És hozzátette: „Egyáltalán nem egy állam- és alkotmányfelfogás. A »Harmadik Birodalom« ideológiáján alapuló kormányzati rendszert sem 1933 előtt, sem utána nem dolgozták ki.”Claus-Ekkehard Bärsch: Die politische Religion des Nationalsozialismus. München, 1998, 48. o.
Közigazgatás
A Nagynémet Birodalom 1943-ban Hitler rendeletet adott ki, amelyben a Nagynémet Birodalom (ném.: Großdeutsches Reich) elnevezést határozta meg a német állam hivatalos elnevezésének, ezzel megszüntetve az általa se személyesen, se hivatalosan soha nem támogatott Harmadik Birodalom elnevezés használatát.
A Birodalom területének kiterjesztése Az 1938. március 12-én és 13-án az Anschluss során Németországhoz csatolt Ausztriát átnevezték „Ostmark” névre, majd a terület 1942-ben a Donau- und Alpenreichsgaue nevet kapta (magyarul kb.: Dunai és alpesi birodalmi körzetek).
1938 márciusa után a német és osztrák területeket együtt nem hivatalosan Nagynémet Birodalomnak nevezték, köznyelvien pedig Nagy-Németországnak.
A nemzetiszocialisták ezzel azt kívánták szemléltetni, hogy elérték az 1848-ban megfogalmazódott célt egy nagy, egységes németajkú birodalom megvalósítására, melynek Németország és Ausztria is része. A fogalom expanzív törekvéseket is sejtetett. Azokat a nagy területeket – főleg a keleti térségben –, ahol ún. „népi németek” (Volksdeutsche) laktak, a birodalomba kívánták olvasztani.
Az NSDAP 1920-ból származó 25 pontos programját a „nemzet egységének” és az „élettérre” vonatkozó népi és faji vélekedései kívánták alátámasztani. A náci rezsim a későbbiek során meghódított területeket a „Főkormányzóság” (Generalgouvernement) kivételével a Nagynémet Birodalom részeként tartotta számon, azaz ezeket a területeket a birodalomba olvasztották.
Hivatalossá tétel Hans Heinrich Lammers RK 7669 E számú rendelete 1943. június 26-án hivatalossá tette az addig nem hivatalos „Nagynémet Birodalom” megnevezést. A névváltoztatás először október 24-én vált láthatóvá, amikor megjelentek az első bélyegek az új megnevezéssel, majd 1944 júniusától minden kiadványon a „Nagynémet Birodalom” megnevezés szerepelt.
Irodalom Robin Cross: A sas bukása. A Harmadik Birodalom utolsó napjai; ford. Horváth Gábor; Alexandra, Pécs, 1996 Aly, Götz: Hitler népállama. Rablás, faji háború és nemzeti szocializmus (ford. Teller Katalin), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2005 (Circus Maximus), William Lawrence Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. A náci Németország története; ford. Mészáros Viktor, előszó Ormos Mária; 2. jav. kiad.; Teleteacher, Budapest, 1996 Tomka Béla: A Harmadik Birodalom. A kutatás új útjai; JATEPress, Szeged, 1999 Martin Ros: A Harmadik Birodalom sakáljai. Kollaboránsok tündöklése és bukása, 1944–1945; ford. Striker Judit; Magyar Könyvklub, Budapest, 2002 Christopher Ailsby: A Harmadik Birodalom napról napra; Hajja, Debrecen, 2002 (20. századi hadtörténet) Joachim Fest: A bukás. Hitler és a Harmadik Birodalom utolsó napjai. Történelmi vázlat; ford. Várnai Péter; Szó, Budapest, 2005 Susan Ottaway: Hitler árulói. A német ellenállás a Harmadik Birodalomban; ford. Novák Gábor; Gold Book, Debrecen, 2006 Anna Maria Sigmund: A szexuális élet nem magánügy. Szexualitás a Harmadik Birodalomban; ford. Körber Ágnes; Európa, Budapest, 2011 Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom születése. Hogyan verték szét a nácik a demokráciát és kerültek hatalomra Németországban; ford. Sóskuthy György, Zsuppán András, Varga Benjámin; Park, Budapest, 2012 Richard Overy: A Harmadik Birodalom krónikája; ford. Babits Péter; Alexandra, Pécs, 2012 Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom hatalmon. Hogyan állítottak a nácik könyörtelenül céljaik szolgálatába egy egész népet; ford. Sóskuthy György, Szántó Judit; Park, Budapest, 2013 Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom háborúban. Hogyan taszították a nácik katasztrófába Németországot; ford. Szántó Judit; Park, Budapest, 2014 Roberto Bolaño: A Harmadik Birodalom; ford. Scholz László; Európa, Budapest, 2015 Michael FitzGerald: A nácik okkult háborúja. Hitler paktuma a sötétség erőivel; ford. Varga Csaba Béla; Kossuth, Budapest, 2016 A Harmadik Birodalom; szerk. Papp Gábor, Győrffy Iván, Litván Dániel; Ventus Libro, Budapest, 2018 Moritz Föllmer: A Harmadik Birodalom kultúrtörténete; ford. Kurdi Imre; Corvina, Budapest, 2018 Julia Boyd: Szörnyeteg vagy példakép? Korabeli utazók a nácik Németországáról; ford. Miholics Zoltán, Soós Gábor; Személyes Történelem, Budapest, 2019 Volker Ullrich: Nyolc májusi nap. A Harmadik Birodalom utolsó hete; ford. Kurdi Imre; Corvina, Budapest, 2020 Victor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve. Egy filológus feljegyzései; ford. Lukáts János, szerk., utószó, jegyz. Kiss Barnabás, jegyz. ford., kieg. Nagy Márk; Ampersand, Budapest, 2021
Jegyzetek
Források Johannes Öhquist: A Führer Birodalma (Stádium, 1943) (hasonmásban: 1999) Fordította vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály
További információk
A holokauszt Magyarországon: A Harmadik Birodalom A Mein Kampf megjelenése – Tarján Tamás cikke Hamza Gábor: A „Harmadik Birodalom” eszméje a német filozófiai és politikai gondolkodásban. Magyar Tudomány 44 (1999) 779-787. Gábor Hamza: Die Idee des „Dritten Reichs“ im deutschen philosophischen und politischen Denken des 20. Jahrhunderts. In: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germanistische Abteilung. Böhlau, Wien/Köln/Weimar, Bd. 118 (2001), 321–336. o.
Kapcsolódó szócikkek Nemzetiszocializmus Nemzetiszocialista Német Munkáspárt Második világháború Holokauszt A Harmadik Birodalom zászlóinak képtára Nemzetiszocialista Németország