Horváth István, közismert nevén Horváth Pista (Tiszakeszi, 1941 – Budapest, 1998. június 17.) roma énekes, a cigánydal és a magyar nóta ismert előadója. 1968-ban a Magyar Televízió Nyílik a rózsa című népdal- és magyarnóta-énekes vetélkedőjében vált országosan ismertté. Repertoárjában magyar nóták, cigánydalok, cigány műdalok és feldolgozott cigány népdalok szerepeltek.Kovalcsik Katalin: A cigány zenekultúra tegnap és ma. In: Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Budapest, BTF–IFA–MKM, 1998, 419–448. Egyik legismertebb dala a Hej, Rigó, Rigó volt.Horváth Pista, RomNet, Ki-Kicsoda? Szerkesztő: Hidvégi-B. Attila.

Élete és pályafutása

Horváth Pista 1941-ben született Tiszakeszin. Már kamaszkorában megnősült, és három lánya született. Fiatalon Budapestre költözött, ahol csőszerelőként dolgozott, miközben családja Tiszakeszin maradt.Scherer Zsuzsa: AIDS-ben halt meg Horváth Pista. Blikk, 2009. november 30. Legidősebb lánya, Ilu 2009-ben úgy emlékezett, hogy apjukat időnként évekig csak a televízióban látták, de rendszeresen küldött nekik ajándékokat és anyagilag gondoskodott róluk. Édesanyjuk hosszú időn át egyedül nevelte a gyerekeket.

A Nyílik a rózsa

1968 őszén a Magyar Televízió Nyílik a rózsa címmel népdal- és magyarnóta-énekes vetélkedőt rendezett. A versenyre mintegy 3500-an jelentkeztek, közülük 34 énekes jutott el a televíziós fordulókig.Szigeti Piroska: Kinyílott a rózsa. Pajtás, 1968. december 12., 23. évf. 49. sz. Horváth bekerült a tizennégy fős döntőbe.

A döntőt 1968. december 8-án tartották Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. A Magyar Televízió élőben közvetítette az eseményt. A versenyzők a döntőben tiszta lappal indultak, korábbi pontszámaik már nem számítottak.Kinyílott a rózsa. Szavazott a közönség – döntött a zsűri. Nógrád, 1968. december 10., 24. évf. 289. sz., 4.

Horváth magyar nótával kezdte műsorát, cigányrománccal folytatta, majd gyors, vidám dallal zárta. A Nógrád tudósítója szerint a közönség ráadást kért tőle, erre azonban az élő közvetítés időrendje miatt nem került sor.

A közönségszavazás egyik díját Horváth kapta. Hivatásos működési engedélyt szerzett, és felvették az Országos Rendező Iroda előadói stúdiójába. A televízió műsorszerkesztősége a zsűri döntései, valamint a kiosztott díjak és jutalmak értéke alapján sorrendet állított össze a verseny első hat résztvevője között. Ebben Bodza Klára és Talabér Erzsébet után Horváth István a harmadik helyen szerepelt. A későbbi életrajzok egy része a vetélkedő győzteseként említi, az 1998-as MTI-nekrológ pedig a verseny „egyik győztesének” nevezte.Elhunyt Horváth Pista. MTI-hír. Magyar Hírlap, 1998. június 23., 31. évf. 145. sz.

A vetélkedő után hivatásos előadóművészként dolgozott.

Lemezei és fellépései

Első kislemezei 1970-ben jelentek meg a Qualiton kiadásában. Az egyik a Jaj Istenem, az ingem / Három deci köménymag / Temetőben szól a zene, a másik az Én Istenem, tégy egy csodát / Nem kell nekem pogácsa / Nézzél hát ki anyám volt.István Horváth diszkográfiája, Discogs.

Első nagylemeze, a Hopp te Zsiga! 1972-ben jelent meg a Qualitonnál. A felvételeken Vörös Kálmán és népi zenekara kísérte, a feldolgozásokat Grabócz Miklós készítette.Horváth István – Vörös Kálmán és népi zenekara: Hopp te Zsiga!, Qualiton SLPX 10131, 1972. A lemezen szerepelt a később egyik legismertebb dalává váló Hej, Rigó, Rigó. A dal zenéjét Flaisz Imre szerezte, szövegét Vitárius Imre írta. A lemez adatai szerint Horváth maga is írt dalszöveget.Horváth István – Vörös Kálmán és népi zenekara: Hopp te Zsiga!, Qualiton SLPX 10131, 1972, lemezadatok.

Az 1970-es és 1980-as években több cigánydal- és magyarnóta-lemeze jelent meg. Az 1960-as és 1970-es években Bangó Margit és Madarász Katalin mellett az ismert cigánydalénekesek közé tartozott. Feldolgozott cigány népdalokat is énekelt.

Az 1980-as évek második felében több közös felvételt készített Csűry Edittel. Közös kiadványaik között volt a Cigányslágerek diszkóritmusban (1987), a Tüzet raktak a cigányok... (1988) és a Fúj a szél, fúj a szél... (1988).

Hosszú időn keresztül dolgozott együtt Kovács Apollóniával, Bangó Margittal és Ötvös Klárival. Utóbbi visszaemlékezése szerint Horváthtal 22 éven át léptek fel közösen Magyarországon és külföldön. Horváth keresztapja volt Klári lányának.

Külföldön a Szovjetunióban, a keleti blokk más országaiban és Észak-Amerikában is fellépett. Egy 1992 végén megjelent cikk szerint a következő tavaszra Kovács Apollóniával újabb amerikai vendégszereplésre készült, elsősorban magyarok lakta nagyvárosokba. A lap arról írt, hogy egy évtizeddel korábban még havonta húsznál több hazai meghívásnak tett eleget, 1992-ben viszont már évente körülbelül tizenöt hazai fellépése volt, és ennél több alkalommal szerepelt külföldön.Horváth Pista feltámadása. Kurír – reggeli kiadás, 1992. december 31., 3. évf. 358. sz. Egy 1998-as nekrológ szerint egy évvel halála előtt még az Egyesült Államokban szerepelt.A cigánydal királya. Mai Nap, 1998. június 24., 10. évf. 171. sz.

Halálakor az MTI azt közölte, hogy lemezei világszerte több millió példányban keltek el.

Repertoárja

Repertoárjában cigánydalok és magyar nóták szerepeltek. Feldolgozott cigány népdalokat is énekelt. A szakirodalom különbséget tesz a cigányzene és a cigány népzene között. Előbbi a hivatásos előadók által, jellemzően külső közönség számára játszott zenét jelenti, utóbbi pedig a cigány közösségeken belül élő zenei hagyományt. Egy 2005-ös tanulmány szerint a magyar közönség a „cigányzene” szó hallatán többek között Bangó Margit és Horváth Pista nótáira gondol.Koronczai Barbara: Cigány zene – cigányzene. Pro Minoritate, 2005/2.

A Hej, Rigó, Rigó pályája egyik legismertebb darabja lett. Repertoárjában hagyományos eredetű és feldolgozott dalok mellett szerzők által írt cigány műdalok szerepeltek. A lemezadatok szerint saját dalszöveget is írt.

Utolsó évei és halála

Egészségi állapota élete utolsó éveiben megromlott. Ötvös Klári későbbi visszaemlékezése szerint az utolsó két évben már nem tudott fellépni. Lemezei ekkor is jelentek meg: 1996-ban adták ki a Hej Rigó, Rigó és az Így mulat a Horváth Pista, 1997-ben pedig a Kedvenc slágereim című albumát.

Horváth Pista 1998. június 17-én, 57 éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el.Hegedűs Sándor: Cigány kronológia. Piliscsaba, 2000. 1998. június 17-i bejegyzés. Budapesti búcsúztatását június 25-én tartották a budapesti Új Köztemetőben, majd kívánságának megfelelően Tiszakeszin temették el.

Halálakor betegségének pontos okát a nyilvánosság előtt nem nevezték meg. Ötvös Klári, közeli barátja és hosszú éveken át művésztársa 2009-ben azt mondta a Blikknek, hogy Horváth AIDS-ben szenvedett. Klári szerint betegsége már évekkel a halála előtt ismert volt szűk környezetében.

Diszkográfia

Kislemezek

Jaj Istenem, az ingem / Három deci köménymag / Temetőben szól a zene (Qualiton, 1970) Én Istenem, tégy egy csodát / Nem kell nekem pogácsa / Nézzél hát ki anyám (Qualiton, 1970)

Nagylemezek és albumok

Hopp te Zsiga! (Qualiton, 1972) Gipsy Songs – Cigánydalok (Qualiton, 1980) Tüzet raknak a cigányok – Cigánydalok (Qualiton, 1985) Nincs nekem semmi bajom – Hungarian Songs (Qualiton, 1986) Cigányslágerek diszkóritmusban – Csűry Edittel (Proton–Hangszöv, 1987) Tüzet raktak a cigányok... – Csűry Edittel (Hangszöv, 1988) Fúj a szél, fúj a szél... – Csűry Edittel (Qualiton, 1988) Ezekkel a kakasokkal baj van... (Qualiton, 1988) Jaj, Istenem, de szeretek halózni (Qualiton, 1989) Cigányoknál lakodalom – Bangó Margittal és Kovács Apollóniával (Szigma, 1989) Elhagyott a szeretőm (Qualiton, 1990) Zsiga cigány (Qualiton, 1991) Mozdonyszőke az én babám (Kadencia, 1992) Füstösképű roma (Kadencia, 1994) Hej Rigó, Rigó (Hungaroton Classic, 1996) Így mulat a Horváth Pista (Kadencia, 1996) Kedvenc slágereim (Kadencia, 1997)István Horváth diszkográfiája, Discogs; Horváth Pista diszkográfiája, Discogs.

Források

Hegedűs Sándor: Cigány kronológia. Piliscsaba, 2000. Kovalcsik Katalin: A cigány zenekultúra tegnap és ma. In: Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Budapest, BTF–IFA–MKM, 1998, 419–448. Koronczai Barbara: Cigány zene – cigányzene. Pro Minoritate, 2005/2. Horváth Pista, RomNet. Scherer Zsuzsa: AIDS-ben halt meg Horváth Pista. Blikk, 2009. november 30. Kinyílott a rózsa. Szavazott a közönség – döntött a zsűri. Nógrád, 1968. december 10., 24. évf. 289. sz., 4. Szigeti Piroska: Kinyílott a rózsa. Pajtás, 1968. december 12., 23. évf. 49. sz. Horváth Pista feltámadása. Kurír – reggeli kiadás, 1992. december 31., 3. évf. 358. sz. A cigánydal királya. Mai Nap, 1998. június 24., 10. évf. 171. sz. Elhunyt Horváth Pista. MTI-hír. Magyar Hírlap, 1998. június 23., 31. évf. 145. sz. Meghalt Horváth Pista. Napi Magyarország, 1998. június 23., 2. évf. 145. sz.

Jegyzetek

További információk

Horváth Pista a RomNet Ki-Kicsoda adatbázisában Horváth István diszkográfiája a Discogson

Kategória:1941-ben született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek