bélyegkép|jobbra|200px|Cumberland megyéje Ezen a lapon Cumberland hercegeinek listája található a hercegi cím megszületésétől, 1644-től egészen napjainkig, amikor is a rang már csak címzetes. A cumberlandi hercegi rang () brit főnemesi cím, melyet általában a brit királyi család ifjabb tagjainak részére adományoztak a brit uralkodók. A hercegi cím Cumberland megye nevéből származott; viselése nem járt együtt valódi hatalommal és legtöbbször nem volt örökletes. A cumberlandi hercegi ranghoz rendszerint több más nemesi rang is kapcsolódott.

A hercegi cím története

A cumberlandi hercegi címet I. Károly angol király hozta létre 1644-ben unokaöccse, Rupert pfalzi herceg számára a herceg hadászatban tanúsított érdemeinek jutalmazására. Rupert pfalzi herceg gyermektelenül halt meg, így a hercegi cím megszűnt. A rangot II. Károly angol király újította fel 1683-ban, amikor unokahúga feleségül ment György dán–norvég királyi herceghez. A hercegnek ugyan született fiúgyermeke feleségétől, de még édesapja előtt elhalálozott, így György herceg halálával a cumberlandi hercegi pozíció ismét betöltetlenné vált.

A hercegi cím harmadik viselője Vilmos brit királyi herceg volt. A herceget édesapja, II. György brit király emelte e pozícióba 1726-ban, születése napján; emellett pedig több más főnemesi címeket adományozott neki. A cumberlandi hercegi cím ekkor már nemcsak angol, hanem brit főnemességet is jelentett. Vilmos herceg már cumberlandi címén vált ismertté; ugyanakkor ő is gyermektelenül halt meg, nem adva tovább a hercegi rangot.

Mikor a címet negyedszerre felújították, a hercegi címhez hozzácsatolták a strathearni megnevezést is, így jött létre a „cumberlandi és strathearni hercegi” cím. Negyedik viselője Henrik walesi herceg volt, az akkori brit trónörökös harmadik fia, az uralkodó unokája. Henrik herceg rangon alul kötött házasságot, és nem született törvényes utódja. Ezért halálával a hercegi poszt ismét megürült.

A hercegi címet ötödszörre 1799-ben III. György brit király újította fel ötödik fia, I. Ernő Ágost hannoveri király számára mint „cumberlandi és teviotdale-i herceg”. A hannoveri király ezáltal a brit főnemesség – és a cumberlandi címhez kapcsolt másik rang révén – az ír főnemesség tagjává vált. Ernő Ágost örökíthette minden brit rangját, így azok halála után előbb fiára, majd unokájára szálltak. Unokája, Ernő Ágost hannoveri királyi herceg az első világháború alatt veszítette el a címet, mikor a brit király minden német rokonát megfosztotta brit rangjaitól a „britek elleni fegyveres fellépés” vádjával. Egy későbbi törvény alapján ugyanakkor Ernő Ágost hannoveri királyi hercegnek és egyenes ági leszármazottjainak jogában áll kérvényezni a cím visszaállítását a brit főnemességben. Ameddig ez nem történik meg, a herceg és leszármazottjai csak címzetesen viselhetik a cumberlandi hercegi címet.

Cumberland, Cumberland és Strathearn, Cumberland és Teviotdale hercegei

Kép Cumberland hercege Viselési idő Teljes cím, megjegyzés80pxRupert pfalzi herceg1644–1682Cumberland hercege és Holderness grófja. Első létrehozás. A címet nem örökletesen hozták létre.80pxGyörgy dán–norvég királyi herceg1689–1708Cumberland hercege, Kendal grófja és báró Wokingham. Második létrehozás. A címnek nem volt örököse.80pxVilmos brit királyi herceg1726–1765Cumberland hercege, Berkhamstead márkija, Kennington grófja, Trematon vikomtja és báró Alderney. Harmadik létrehozás. A címnek nem volt örököse. Cumberland és Strathearn hercege80pxHenrik walesi herceg1766–1790Cumberland és Strathearn hercege, Dublin grófja. Első létrehozás. Törvényes örökös nélkül halt meg, a cím megszűnt. Cumberland és Teviotdale hercege80pxI. Ernő Ágost hannoveri király1799–1851Cumberland és Teviotdale hercege, Armagh grófja. Első létrehozás.80pxV. György hannoveri király1851–1878Cumberland és Teviotdale hercege, Armagh grófja.80pxErnő Ágost hannoveri királyi herceg1878–1919Cumberland és Teviotdale hercege, Armagh grófja. Az 1917. évi címfosztási törvény 1919. március 28-án felfüggesztette a címet.

Az 1917. évi Titles Deprivation Act az Egyesült Királyság parlamentjének törvénye. Az első világháborúban az Egyesült Királyság ellenségeinél szolgáló főrendeket címeiktől – beleértve a királyi család tagjai által viselteket is – az uralkodó megfoszthatta. Három ilyen cím volt: Albany hercege Cumberland és Teviotdale hercege Taaffe vikomt Ezek a címek léteznek, de nincs viselőjük. A törvény szabályozta, hogy mi az eljárás arra az esetre, ha a cím viselésére amúgy jogosult személy kérné a cím megadását. A Taaffe vikomt címnek nincs jogos örököse.

Fordítás

Források

Jegyzetek

További információk

Kategória:Megszűnt hercegi címek az angol főrendben Kategória:Hercegi címek a Nagy-britanniai főrendben