A holokauszttagadás explicit módon megnevezve, vagy implicit módon – a náci szervezetek újraélesztését és a náci propagandát betiltó törvények részeként, vagy a népirtás tagadását általánosan tiltó törvények által – illegális Izraelben és 12 európai országban: Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia.

A holokauszttagadás nem büntethető az Egyesült Államokban, mivel az alkotmány első módosítása tiltja olyan törvények beiktatását, amelyek korlátozzák a sajtó- és szólásszabadságot.

Spanyolország 2007 októberében törölte el a holokauszttagadás büntethetőségét.A A spanyol Alkotmánybíróság 2007 novemberi döntése Olaszország 2007-ben utasított el egy holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő törvényjavaslatot, amely 4 évig terjedő szabadságvesztéssel javasolta büntetni azt. Hollandia 2006-ban elutasított egy törvénytervezetet, amely 1 évig terjedő szabadságvesztést indítványozott. Ezt megelőzően az Egyesült Királyság két alkalommal utasított el a holokauszttagadás büntethetőségének bevezetését indítványozó törvényt. Dánia, Svédország és Bosznia-Hercegovina szintén elutasította a holokauszttagadás büntethetőségét.

„Valamennyi kontinentális jogrendszerű európai demokratikus ország, továbbá az angolszász jogterületen Anglia és Wales, Kanada, valamint Új-Zéland büntető törvényben tiltja meg a „faji” izgatást. Az izgatás, a gyűlöletkeltés és a véleménynyilvánítás szabadsága között a megfelelő határ megvonása azonban nemzetközileg is jelentős viták forrása.” (30/1992. (V. 26.) AB határozat Indoklás II. 3.) 30/1992. (V. 26.) AB határozat

Az Európai Unió rasszizmus és idegengyűlölet elleni kerethatározatában olyan ajánlást tartalmaz amely közvetve, nem nevesített módon érinti a holokauszttagadás büntethetőségét. Ez az ajánlás egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné az elkövetőt. Az ajánlásoknak nincs jogkövetkezménye az aláíróknak arra a kötelezettségére, amely változatlanul előírja számukra az alapvető jogok és alapvető törvényes elvek, köztük a szólásszabadság és a szabad társulásra vonatkozó jog tiszteletben tartását. Tagállamoknak nem kell módosítaniuk az alkotmányos szabályaikat és alapelveiket, amelyek a társulás szabadságára, sajtószabadságra és a szólásszabadságra vonatkoznak. A miniszterek tanácsának jegyzőkönyvébe rögzítették, hogy a kerethatározatok olyan cselekményekkel foglalkoznak, mint gyűlöletkeltés és erőszak, valamint népirtás, emberiség elleni bűnök és háborús bűnök nyílt felmentése, tagadása és kisebbítése . A kerethatározat csak olyan bűntényekre vonatkozik, amelyeket valamely rassz, bőrszín, vallás, származás vagy nemzeti, nemzetiségi hovatartozás alapján követnek el. Nem vonatkozik olyan bűnökre, amelyeket más alapon, például elnyomó rendszerek által követtek el.EU adopts measure outlawing Holocaust denial - International Herald Tribune

Az Európa tanács 2003. évi Számítógépes bűnözésről szóló egyezményének kiegészítő jegyzőkönyve – amely a számítógépes rendszerek felhasználásával elkövetett rasszista és idegengyűlölő tevékenységek üldözésének kérdésével foglalkozik - a népirtások, illetve a emberiség ellenes bűncselekmények tagadását, durva lekicsinylését, helyeselését, igazolásának kísérletét nevesítő címszó alatt szintén foglalkozik a kérdéssel. Ez a jegyzőkönyv nem rendelkezik törvényi státusszal. Additional Protocol to the Convention on cybercrime, concerning the criminalisation of acts of a racist and xenophobic nature committed through computer systems Strasbourg, 28.I.2003

A holokauszttagadás büntethetősége országonként Magyarország

Magyarországon 2010. április 10. előtt a holokauszttagadás nem volt büntethető, amíg az megmaradt a véleménynyilvánítás keretein belül és nem párosult gyűlölet szításával. Ezt az elvet a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB határozatában egyértelműsítette.

Az indoklás főbb megállapításai

A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A büntetőjog axiómái közé tartozik, hogy pusztán a gondolat nem lehet büntetőjogi felelősségre vonás alapja. Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Az Emberi Jogok Európai Bizottsága több határozatában úgy foglalt állást, hogy a 10. cikk 2. pontja értelmében a fajgyűlölő közlések megtiltása a szabad véleménynyilvánítás érvényes korlátozásának tekintendő. A holokauszttagadás büntethetősége ütközik az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott, az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányával, valamint Az emberi jogok európai egyezményével.

A határozat indoklásában megfogalmazott elvek mellett – annak kihirdetése óta – a magyar jogásztársadalom, valamint a politikai, kulturális és gazdasági élet több szereplője is kiállt.

A teljes felsorolás igénye nélkül, többek között a Társaság a Szabadságjogokért szólás- és a gyülekezési szabadságról közzétett nyilatkozatátA TASZ szólás- és a gyülekezési szabadságról közzétett nyilatkozata aláírók. Köztük Kis JánosKis János: Szólásszabadság és náci beszéd, Népszabadság, március 30, 1996. és Fodor Gábor.

Európai Unió rasszizmus és idegengyűlölet elleni kerethatározatának megjelenése óta, a holokauszttagadás büntethetőségére számos – az alkotmányos jogok aránytalan sérelmével fenyegető – sikertelen és sikeres törvényhozási kísérlet történt. Ezek fordított időrendi sorrendben az alábbiak:

2010. május 17-én Dr. Lázár János, Kósa Lajos, Dr. Balsai István, Dr. Rubovszky György Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja és a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportja nevében a Büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény módosításával kapcsolatban nyújtották be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának büntetendővé tételére irányult. A törvényjavaslatot a T/25 számon iktatták. A törvényt az Országgyűlés június 8-án 253 igen, 61 nem szavazattal és 45 tartózkodás mellett fogadta el.

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja és a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportja nevében benyújtott és megszavazott törvénycikkely módosítása, életben tartása – politikai hovatartozástól függően, illetve attól függetlenül – sokakban váltott ki ellenérzést. A TASZ még a törvény elfogadása előtt indítványozta a törvényjavaslat elvetését. A szervezet álláspontja szerint az új javasolt törvényi tényállás nem illeszkedik az alapjogi rendszerhez és nem felel meg a büntetőjog dogmatikai felépítésének. A szervezet a törvény elfogadása után az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányellenesség utólagos megállapítására érdekében. Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Tárgy: indítvány alkotmányellenesség utólagos megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Dénes Balázs és dr. Simon Éva, mint a Társaság a Szabadságjogokért (1084 Budapest, Víg u. 28.) ügyvivői az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (továbbiakban: Abtv.) 1. § ) b pont 21. § (2) bekezdés és 37. § alapján INDÍTVÁNYOZZUK, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, a büntető törvénykönyv 269/C. § alkotmányellenességét és semmisítse meg azt.

2010. január 27-én Mesterházy Attila (MSZP) holokauszttagadással kapcsolatos törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény módosításával kapcsolatban, amelyet T/11705 számon iktattak. A törvényt az Országgyűlés február 22-én – a Fidesz frakció tartózkodása mellett – megszavazta. A szavazás után a Köztársasági Elnöki Hivatal jelezte, hogy Sólyom László a törvénymódosítás aláírását megfontolás tárgyává teszi és a döntésre 15 napja van. Az államfő 2007-ben már kivívta zsidó szervezetek haragját azzal, hogy nem írta alá a 2007. április 16-án Arató Gergely, Bárándy Gergely, Avarkeszi Dezső, Csákabonyi Balázs, Suchman Tamás és Szabó Zoltán szocialista képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.A megfontolásra rendelkezésre álló 15 nap alatt is igen heves támadások érték az államfőt. A leghírhedtebb Domán István főrabbi támadása volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy az államfő alkalmatlan a hivatalára, ha nem írja alá a törvényt. A megfontolásra rendelkezésre álló 15 nap lejártával az államfő aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt.Kumin Ferenc főosztályvezető nyilatkozata az MTI-nek a holokauszttagadás büntethetőségéről, 2010. március 10. A törvény államfői ellenjegyzését és annak indoklását a politikai pártok egy része, valamint a Társaság a Szabadságjogokért nagy megrökönyödéssel fogadta. ....az államfőnek döntése indoklásakor sikerült a legabszurdabb módon arra az önkényuralmi jelképek tiltására vonatkozó hazai büntető törvénykönyvi paragrafusra hivatkoznia, amiről a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan korlátozását jelenti.

Sólyom László (még nem a köztársaság elnökeként és már nem az Alkotmánybíróság elnökeként) az önkényuralmi jelképeket tiltását alkotmányosnak kimondó 14/2000 (V. 12.) AB határozattal kapcsolatban 2002-ben a Fundamentum c. emberi jogi folyóiratban még azt írta, hogy az […] Alkotmánybíróság nem megnyugtatóan fejtette ki: az önkényuralmi jelképek használata elnevezésű bűncselekményt alkotmányosnak elismerő határozatában olyan általános kijelentések találhatók, amelyek az alkotmánybíráskodás egész addigi gyakorlatával ellentétesek, s elvileg sem tarthatók. 2010-re viszont már annyira megnyugtató számára a határozat, hogy arra hivatkozva hirdet ki más, alkotmányosan aggályos újabb törvényt.

Korábbi sikertelen kísérletek

T/9861. számú törvényjavaslat. A 2009. május 27-én benyújtott törvényjavaslat a Büntetőtörvénykönyvben új tényállás megalkotására tesz javaslatot, a „Holokauszt tagadása” címmel.

A T/2785. számon a Büntető törvénykönyvről szóló, 1978. évi IV. törvény módosításáról 2007. április 16-án Arató Gergely, Bárándy Gergely, Avarkeszi Dezső, Csákabonyi Balázs, Suchman Tamás és Szabó Zoltán szocialista képviselők nyújtottak be törvényjavaslatot.

Ausztria Ausztriában a Verbotsgesetz 1947 szolgált náci szervezetek felszámolására, illetve újraalapításuk megakadályozásra. 1992-ben módosították a holokauszttagadás büntethetőségével összefüggésben.

Belgium A holokauszttagadást 1995 óta büntetik Belgiumban.

Jogvesztés A belga büntető törvénykönyv 31-33 paragrafusai az esettől függően lehetővé teszik, illetve megkövetelik, hogy a közügyektől eltiltsák azokat akik a bírósági eljárás során bizonyos törvénysértésekben bűnösnek találnak. Azokat a személyeket, akiket a bíróság bűnösnek talál egy bíró megvesztegetésével, életfogytiglan elvesztik a közügyekben való részvételhez kapcsolódó jogaikat. Más vesztegetési ügyekben a bíróságnak megvan a mozgástere az elítélt 31. paragrafusban felsorolt jogainak részleges vagy teljes, határozott időre történő felfüggesztésére.REVIEW OF IMPLEMENTATION OF THE CONVENTION AND 1997 RECOMMENDATION (OECD Convention on modernise the Criminal Code’s provisions on bribery)

Egyéb jogszabályok Az európai tagállamok kiadatási egyezményének European Arrest Warant belgiumi alkalmazása