Rottenbiller Lipót Károly (Pest, 1806. november 11. – Pest, 1870. november 17.) Pest polgármestere, majd főpolgármestere, 1848-ban a Közcsendi Bizottmány elnöke és Pest főpolgármestere.
Élete
Német származású szülők, Rottenbiller Fülöp, a helybéli halászok céhmestere és Maurer Krisztina gyermekeként született.Keresztelési bejegyzése Középiskolai tanulmányait Pesten a Piarista Gimnáziumban kezdte, majd Kalocsán folytatta, ahol megtanult szlovákul és magyarul, végül Korponán fejezte be. Ezután a pesti egyetemen jogot és filozófiát hallgatott, és 1829-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Ekkor Pest városa szolgálatába állt. 1835-ben megnősült, Almay József (korábban Wurm) vaskereskedő Klára nevű leányát vette feleségül, testvérbátyja, Rottenbiller József főhadnagy özvegyét. 1837-ben a Váci utcában építtetett házat. Az 1838-as pesti árvíz után a város az osztrák nemzeti banktól 2 650 000 forint kölcsönt vett fel, amely felvételének, valamint ellenőrzésének módozatait Rottenbiller dolgozta ki, aminek köszönhetően a város vesztesége minimálisra csökkent. 1843 júniusában Pest város alpolgármesterévé választották, ekkor már ismert alakja volt a pesti liberális polgárságnak: gyakorta megfordult a Nemzeti Kör, majd az Ellenzéki Kör összejövetelein. 1848. március 15-én Vasvári Pállal és Jókai Mórral együtt lelkesítő beszédet tartott a tömegnek, ő írta alá elsőnek a nép által a tanács elé terjesztett 12 pontot. balra|bélyegkép|250px|Friedrich Lieder: Rottenbiller Lipót képmása, 1844 bélyegkép|250px|Rottenbiller Lipót kártyasorozaton
Még ugyanezen a napon megválasztották a Közcsendi Bizottmány elnökéül. 1848. június 13-án kinevezték Pest városa főpolgármesterévé. 1849-ben, az abszolutizmus idején elmozdították állásából, a szabadságharc leverését követően három hónapig fogva tartották az Újépületben, majd Grazban újabb három havi számüzetést kellett letöltenie. 1850 januárjában engedték haza, amikor a császári és királyi haditörvényszék megállapította, hogy nincs ellene joga bűnvádi eljárást indítani. Ezután visszavonultan élt kőbányai birtokán, ahol a nemzetgazdaságtan és a francia nyelv tanulásával foglalatoskodott. 1861-ben ismét főpolgármesterré választották, néhány hónap múlva azonban megint meg kellett válnia hivatalától, amit csak 1865 szeptemberében foglalt el újra. 1864-ben megalapította az Iparbankot és a Takarékpénztárt. Ő kezdte a főváros területének feltöltését, és a város vízművének kiépítését. Az 1867. évi tisztújításon már nem indult, visszalépett a közszolgálatból. 1868-ban agyvérzést kapott, ami ágyba kényszerítette. 1869-ben József nádor szobra leleplezése alkalmából adományozott, amit a város a József tér díszes vasrácsozattal való körbekerítésére költött.Azon 1600 forintot (246. old.), Vasárnapi Ujság 16 évfolyam 18. szám, epa.oszk.hu - 1869. május 2.
Emlékezete Emlékét őrzi a Rottenbiller utca az Erzsébetvárosban és a Rottenbiller park Kőbányán. A közpark eredetileg a Rottenbiller család tulajdonában volt, majd tőlük vásárolta meg a Dréher család. A területet a Dréherek is továbbadták, 1913-ban a főváros tulajdonába került. A területet az 1930-as években kezdték parkosítani, de a park teljes rendbehozatalára egészen az ’50-es évekig kellett várni. A közparkban 1973-ban állították fel Rottenbiller Lipót bronz mellszobrát, Kamotsay István szobrászművész alkotását.
Jegyzetek
Források
Pest negyvennyolcas főpolgármestere, Rottenbiller Lipót Új Szó, 2002. március 14. csütörtök, 07.00 Rottenbiller Lipót. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. április 30.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Pest polgármesterei Kategória:1806-ban született személyek Kategória:1870-ben elhunyt személyek Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar poliglottok Kategória:Az Újépület foglyai Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Az Ellenzéki Kör tagjai