George Sbârcea (ejtsd: dzsordzsé zbürcsá) (zeneszerzői művésznevén Claude Romano) (Maroshévíz, 1914. március 23. – Bukarest, 2005. július 27.) román zongorista, zeneszerző, muzikológus, zenetörténész, újságíró, író, műfordító, diplomata volt.
Életrajza Édesapja, Constantin Sbârcea, IV. Károly császár és király utolsó háziorvosa, édesanyja pedig a román ortodox egyház első vallási vezetőjének, Miron Cristea pátriárkának, Románia miniszterelnökének (1938–1939) a húga volt. Elemi iskoláit Maroshévízen, majd Szászrégenben végezte. A harmincas évek kezdetétől Kolozsváron élt a Gheorghe Dima Zeneművészeti Konzervatórium hallgatójaként s jogi tanulmányokat folytatva. A kolozsvári Ellenzék című lap könyvárusaként dolgozott. Magyarul anyanyelvi szinten beszélt, írt és olvasott, első felesége is magyar volt, Bodó Anna, akitől két leánya – Krisztina és Teréz – született. A magyaron kívül öt nyelven beszélt kitűnően (német, angol, francia, olasz, svéd). Közeli baráti és munkatársi viszonyban volt Széfeddin Sefket bej romániai magyar íróval és egyiptomi filmrendezővel, az operaénekesként világhírűvé vált Gari Gyulával (Guilio Gari), Dsida Jenővel, Louis Armstronggal, valamint a román irodalom és kultúra számos kiemelkedő személyiségével (Liviu Rebreanu, Mihail Sadoveanu, Victor Eftimiu, Nicolae Iorga, Ion Pillat, Pamfil Șeicaru, Tudor Vianu, Ion Agârbiceanu, Romulus Ladea, Marțian Negrea, Mateiu Caragiale, s. í. t.).
A harmincas évek végén a bukaresti Alhambra Színház zeneszerzője lett. Maria Tănase világhírű román énekesnő, valamint Gică Petrescu énekes és zeneszerző legszorosabb baráti köréhez tartozott. A dalai láma meghívására két évet töltött Tibetben, ahol az ő szellemi tanítványaként a jógát, az asztrológiát s a tenyérjóslást tanulmányozta. Személyes kapcsolatban volt a 20. század néhány kiemelkedő írójával és művészével, úgy mint: Romain Rolland, Luigi Pirandello, George Enescu. 1940 és 1946 között magas rangú román diplomáciai megbízatásai voltak. 1942-ben Benito Mussolinivel és Adolf Hitlerrel készített emlékezetes interjút, amelyek bejárták a világsajtót. Rendkívüli meghívottként a Harmadik Birodalom vezérkarával több ízben (1942, 1943) találkozott. 1940-ben Románia finnországi nagyköveteként Helsinkiben tiltakozott Bukovina és Besszarábia Szovjetunióhoz való csatolása ellen.
1945-ben a román hatóságok országos elfogatási parancsot adtak ki ellene. Egy évig a Szászrégen melletti Petele községben rejtőzködött, de 1946-ban letartóztatták, s a kolozsvári népbíróság tizenöt év szigorított fegyházbüntetésre ítélte háborús bűnösként. Nyolc évet töltött a szamosújvári, a nagyenyedi és a jilavai börtönökben, a külföldi nagykövetségek közbenjárására és a Gheorghe Gheorghiu-Dej által kinyilvánított amnesztia-rendeletnek köszönhetően 1956-ban szabadult. 1956-tól kezdődően minden évben Maroshévízen töltötte a nyarat. 1968-ban újranősült, második felesége, Mária, huszonöt évvel fiatalabb volt nála. Unokaöccse Petre Sbârcea, a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatórium tanára és a nagyszebeni Filharmónia karmestere. A Romániai Írószövetség vezetőségi tagja, a Román Televízió főszerkesztő-helyettese, a kolozsvári Tribuna című román irodalmi folyóirat vezetőségi tagja volt. A hetvenes évektől gyakran közreműködött a Román Televízió román, magyar és német nyelvű adásaiban. 1989-ig a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Kolozsvári Állami Magyar Opera számos előadásán föllépett. Sírja a román nemzet nagyjainak a hamvait őrző, bukaresti Bellu dísztemetőben található.
Zenei művei A Dónáth úti orgonák... Tamás Gábor előadásában. Dalszöveg : Imrédy Géza Ionel, Ionelule ... (Yonel), 1937. A dal kottáját és szövegét az Eddie Barclay zenei könyvkiadó jelentette meg Buenos Aires-ben, Münchenben és Párizsban. A későbbiekben a dalt az Egyesült Államokban rádiós és televíziós reklámok használták föl. Tudor Gheorghe korhű előadásában Un tango de adio Dar-ar naiba-n tine, dragoste Inimioară, inimioară Számos nagy sikerű román könnyűzenei dal szerzője volt
Zenetörténeti és irodalmi művei Rossini sau triumful operei bufe. Editura Muzicală a Uniunii Compozitorilor din R. P. R., Bukarest, 1960 Darclée. Editura Muzicală, Bukarest, 1961 Johann Strauss și imperiul sferic al valsului. Editura Muzicală a Uniunii Compozitorilor, Bukarest, 1963 Jean Sibelius, Viața și opera. Editura Muzicală, Bukarest, 1965 Dimitrie Popovici-Bayreuth Cîntărețul pribeag. 1860–1927. Editura Muzicală a Uniunii Compozitorilor din R. P. R., Bukarest, 1965http://www.okazii.ro/catalog/39480641/George-Sbarcea-FABULOASA-AVENTURA-A-CAVALERIEI-RUSTICANE.html Ciocârlia fără moarte : Grigoraș Dinicu și Bucureștiul lăutarilor de altădată. Bukarest, 1970 Orașele muzicii. Editura Muzicală, Bukarest, I. kötet, 1971 II. kötet, 1972 Muza veselă. Editura Muzicală, Bukarest, 1972 Când Dunărea era albastră (Povestea visului vienez și a familiei Strauss). Editura Muzicală (Zenei) kk., Bukarest, 1974 Jazzul, o poveste cu negri. Editura Muzicală, 1974 Muza cu și fără haz. Editura Muzicală, 1975 Ceasurile de zi și de noapte ale Austriei. Editura Sport-Turism, Bukarest, 1976 O stradă cu cîntec sau povestea musicalului. Editura Muzicală, Bukarest, 1979 Fabuloasa aventură a Cavaleriei rusticane. Zenei kk., Bukarest, 1978 Szép város Kolozsvár. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980 Elvis. Zenei kk., Bukarest, 1982 Povestea vieții lui George Enescu. Ion Creangă kk., Bukarest, 1982 A bécsi keringő meséje. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983 Întîlniri cu muzicieni ai secolului XX. Zenei kk., Bukarest, 1984https://archive.org/details/sbarcea-george-intalniri-cu-muzicieni-ai-secolului-xx-scan/page/n2/mode/1up Opereta și lunga ei poveste, Zenei kk., Bukarest, 1985 Cafeneaua cu poeți și amintiri. Dacia, Bukarest, 1989 Viața și cântecele lui Gica Petrescu (Că doar n-o să trăiesc cât e lumea...) . Viitorul românesc kk., Bukarest, 1993
Irodalomtörténeti művei és közlései Befejezetlen emlékirat. Magyar írókról és művészekről, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971 Szindbádról Budán Krúdy Zsuzsával. In : A Hét, Bukarest, 1972. nov. 24.http://www.krudy.hu/Muvei/Gedenyi/1970-76.html
Magyarul George Sbîrcea–Ion Hartulari-Darclée: Darclée; ford. Békési Ágnes; RNK Zeneszerző Szövetség, Bukarest, 1962 Befejezetlen emlékirat. Magyar írókról és művészekről, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971 Szindbádról Budán Krúdy Zsuzsával. In : A Hét, Bukarest, 1972. nov. 24. Szép város Kolozsvár...; Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980 A bécsi keringő meséje; ford. Fehérvári László; Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983
Műfordításai Karácsony Benő, Piotrușca (Pjotruska). Fordította George Sbârcea. Editura Kriterion, București, 1973 https://karacsonybeno.adatbank.ro/ Füst Milán, Povestea nevestei mele (A feleségem története). Fordította George Sbârcea, Eminescu, Bukarest, 1976 Mika Waltari, Femeia și străinul (Vieras mies tuli taloon). Fordította és Al.I. Popp. Bukarest, 1943 Mika Waltari, Femeia și străinul (Vieras mies tuli taloon; Jälkinäytös). Fordította és az előszót írta George Sbârcea. Editura pentru Literatură Universală, Bukarest, 1969
Kitüntetései 1942-től a finn Oroszlán-rend kommandorja volt 1968-ban Charles de Gaulle a francia Becsületrenddel (Légion d'Honneur) tüntette ki
Irodalom Nicolae Balint, George Sbârcea și tangoul argentinian Aristide Buhoiu, George Sbârcea 90 Czirják Károly: Maroshéviz jeles szülöttjei, Csikszereda, 2007
Jegyzetek
Források Az Observatorul Cultural című lap honlapja www.hotnews.ro George Sbârcea és az argentin tangó Altmarius zenei honlap George Sbârcea időskori fényképével Aristide Buhoiu honlapja Czirják Károly: Maroshéviz jeles szülöttjei, Csikszereda, 2007
További információk Örökzöld melódiák honlap Altmarius honlap Tamás Gábor honlapja A maroshévízi George Sbârcea Városi Könyvtár honlapja
Kategória:Román zeneszerzők Kategória:Román írók Kategória:Románia követei és nagykövetei külföldön Kategória:Kolozsváriak Kategória:1914-ben született személyek Kategória:2005-ben elhunyt személyek Kategória:Maroshévíziek