A központi államigazgatási szervek körét ma Magyarországon a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény határozza meg.
Története
A kérdést 2006-tól a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendezte. Ezt hatályon kívül helyezte a 2010. évi XLIII. törvény.
A hatályos jogszabály a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény A központi államigazgatási szervek csoportosítása Központi államigazgatási szervek:
a központi kormányzati igazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv, és a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
Központi kormányzati igazgatási szerv a Kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztérium, a kormányzati főhivatal, és a központi hivatal.
Kormányzati főhivatalok Törvény által létrehozott a Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek: a Központi Statisztikai Hivatal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Önálló szabályozó szervek Az Alaptörvény 23. cikke szól az önálló szabályozó szervekről. Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.Alaptörvény 23. cikk (1) bek.
Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.Alaptörvény 23. cikk (2) bek.
Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.Alaptörvény 23. cikk (3) bek.
Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.Alaptörvény 23. cikk (4) bek.
Önálló szabályozó szervek
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága az Országos Atomenergia Hivatal
Az autonóm államigazgatási szervek Létrehozásuk célja egyes kiemelt területek depolitizálása. Feles törvénnyel hozza létre az Országgyűlés őket, s holott a végrehajtó hatalmi ághoz tartozik a feladatkörük, nem állnak a Kormány irányítása alatt. az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság a Gazdasági Versenyhivatal az Integritás Hatóság a Közbeszerzési Hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a Nemzeti Választási Iroda
Rendvédelmi szervek a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
Korábbi központi államigazgatási szervek Autonóm államigazgatási szervek Egyenlő Bánásmód Hatóság - beolvadt az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába Szuverenitásvédelmi Hivatal
Önálló szabályozó szervek Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba
Források 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról. 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról. Magyarország Alaptörtvénye https://www.haea.gov.hu/web/v3/oahportal.nsf/web?OpenAgent&article=news&uid=D33CE713415348E6C125878A0032862A
Jegyzetek
Kategória:Jog