Az anterográd amnézia az esemény megjegyzésének folyamatos képtelenségét jelenti, vagyis súlyos tanulási zavart okoz a betegnek.
Fogalma
Minden olyan típusú információ rögzítése, ahol folyamatok elemzéséről mint kivonatokról reprezentációt kell készíteni, nehézségbe ütközik. Ezen amnézia oka, hogy az információ nem tud továbbjutni a hosszú távú emlékezetbe (temporális lebeny és a középagy sérülései esetén jelentkezik).
Oka
A betegségnek általában két fő oka van: Gyógyszerek hatására: benzodiazepinek, úgymint: midazolám, temazepám, triazolám. Ezen gyógyszereknek jól ismert amnézia keltő hatásuk. Sérülés következtében: általában a hippokampusz károsodásának eredménye.
A betegség sokk vagy érzelmi zavar hatására is kialakulhat. Jellemzői:
Az anterográd amnéziások intellektusa, nyelvi és gondolkodási képessége ép. Nem esik nehezükre emlékezni régi perceptuális és motoros készségekre, vagy újakat megtanulni (pl.: olvasás, cipőfűző megkötése), bár ezeknek a tanulási folyamatoknak nincs tudatában a beteg. A folyamatban lévő történéseket figyelemmel tudják kísérni, eszerint rövid idejű emlékezetük sem sérül alapvetően. A nem deklaratív hosszú idejű emlékezeti formák épek.
Patológiai okok
Nincsenek pontos ismereteink, legtöbbet a mediális temporális lebeny szerepéről tudunk. Az amygdala sérülése nem okoz általános előhívási és felismerési zavarokat, de eltünteti az emocionális arousal emlékezetjavító hatásait. (Phelps et al. 1998). A középvonali dincephalikus struktúrák szerepe: a corpus mamillare és a thalamus anterior magjainak sérülése károsítja az explicit emlékezést (Aggleton & Saunders, 1997). A hippocampus mind a corpus mamillareval, mind a thatlamus interiorral össze van kapcsolva, így ez is anterográd amnéziát okoz (Aggleton et al., 2000). A thalamus dorsomedialis és anterior magjainak szelektív sérülése. A septum és a nucleus accumbens sérülése (Mayes, Downes, 1997). Majmoknál a medialis temporalis lebeny és a bazális előagy elválasztása (Gaffan et al., 2001). A frontális területek sérülése esetén csak az intencionális tanulásban mutatkozik sérülés. Prefrontális sérülés esetén, mert ez érinti a bazális agy tonikus és fázisos memória-függő folyamatait (Easton & Gaffan, 2001). A szemantikus kódolási deficit alapján. Lézió alakul ki, mely megakadályozza az emléknyomok konszolidációját.
A legismertebb esetek
K. C. nevezetű kísérleti személy esete: Endel Tulving kísérleti személye volt. Nála nem az időben van kiterjesztve az amnézia. Hogyha ugyanabban a feladatban marad akár több órán keresztül is képes felidézni. Ha elterelődik, akkor teljesen eltűnik a dolog. Vagyis egy általános „pufferben” képes megtartani az információkat. Ez a puffer a viselkedés célja köré szerveződik.
Ebből arra következtettek, hogy az anterográd amnézia oka, hogy az információ nem képes tovább jutni a hosszú távú emlékezetbe.
H. M. nevezetű beteg esete: A Scoville és Milner által 1957-ben egy H. M. nevű beteggel készített esettanulmány alátámasztotta, hogy az emlékezet nem egységesen működik. A vizsgálattal bizonyították, hogy az agy középső temporális területe különösen fontos a személyes események megőrzésében.
H. M. egy olyan epilepsziás beteg, akin a súlyos tünetek megszüntetésére egy műtéti beavatkozással kétoldali, nagymértékű temporális lebenyirtást hajtottak végre.
A műtét után H. M. intellektusa, nyelvi és gondolkodási képessége ép maradt. A folyamatban lévő történéseket figyelemmel tudta kísérni, eszerint rövid idejű emlékezete sem sérült alapvetően. H. M. megtartotta azt a képességét, hogy új motoros és perceptuális készségeket sajátítson el, mindennek azonban nem volt tudatában.
A fentiekkel szemben H. M. deklaratív emlékezete, azaz a tényekre és személyes eseményekre vonatkozó emlékezeti teljesítménye drámaian leromlott. Ez arra utal, hogy az ő esetében a beszámolhatósággal és tudatossággal jellemezhető ismeretek sérültek. Ez a sérülés kiterjedt a régebbi eseményekre, de H. M. emellett a sérülést követő újabb eseményeket és tényeket sem tudta megjegyezni.
Anterográd amnézia a populáris kultúrában Az anterográd amnézia mind filmen, mind az irodalom területén megjelent, a betegség dramaturgiai lehetőségei miatt.
Filmek: Memento (Guy Pearce mint Leonard Shelby) Az 50 első randi (Drew Barrymore mint Lucy Whitmore)
Lásd még Retrográd amnézia
Jegyzetek
Baddeley, A. (2001) Az emberi Emlékezet. Osiris Kiadó, Budapest. 465. Csépe, V.,Győri, M., Ragó, A. (2007) Általános pszichológia 2. Osiris Kiadó, Budapest 215-220. és 233.
További információk Racsmány Mihály: Amnézia
Kategória:Emlékezet Kategória:Mentális zavarok Kategória:Tünetek