bélyegkép|350px|jobbra|A Hanza-szövetség kiterjedése 1400 körül A Hanza-szövetség () kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.
A Hanza-szövetség
A Hanza-szövetség megalapozta a középkori városi kultúrát Észak-Európában és jelentést adott a mondásnak: „a városi levegő szabaddá tesz”.
A Szövetség, mely majdnem félezer évig működött, az egész balti-tengeri régióban hatással volt a gazdaságra, politikára és kultúrára. A Hanza-szövetség létrejöttének előfeltétele volt a kereskedelem és a városok fejlődése, valamint a német kereskedők előrenyomulása kelet felé a Balti-tenger partjai mentén. Az időszak szimbolikus kezdete 1159, amikor Lübeck városát, a szövetség központját, újraalapították.
Eleinte a Hansa fogalom a külföldön élő kereskedők szövetségét jelentette. A 13. század végére a városok Hansái megerősödtek – kereskedővárosok komoly szövetségévé, melyek közös politikai alapelvet vallottak.
Gazdasági erejével együtt párosult politikai hatalma: tőle függött rengeteg észak-európai ország gazdasága is, így a Német Lovagrendé is. Mivel óriási pénzösszegekkel rendelkezett, nagyszámú zsoldossereget tartott fenn, s több háborúban leverte a dán királyt, de éppúgy hadat viselt a németalföldi városok és Anglia ellen is. A német lovagrend tevékenyen támogatta és védte a szövetséget, mert azt a 13. században, mikor megkezdte a kelet-balti területek bekebelezését, jelentős szubvenciót biztosított számára, részben, mert nem állt közvetlen egyházi fennhatóság alatt, mint a Kardtestvérek rendje.
Hanza-városok a mai Németország, Lengyelország, Hollandia, Oroszország, Belgium, Svédország, Norvégia, Lettország és Észtország területén voltak. A Hanza kereskedelmi régió nyugati határa London és Bruges, keleti határa Novgorod, míg északon Bergen határolta. Központi városa Lübeck, ahol a kelet-nyugati kereskedelmi útjaikon minden hajó kikötött.
A Hanza-városok képesek voltak gazdasági nyomást gyakorolni más városokra: az embargótól kezdve a közvetlen háborúig terjedt az eszköztáruk. A 14. század második felére a Hanza-szövetség korlátlan gazdasági hatalommá vált Észak-Európában. A Balti-tenger volt a Szövetség „belső tengere”.
A Hanza-kereskedők főként két, egymástól függő terület között kereskedtek. A gyáripar és kézművesség fejlett volt Flandriában és Rajna-Vesztfáliában, míg Kelet-Európa és Oroszország elegendő alapanyagot és élelmiszert biztosított. Hosszadalmas belső harc is folyt a Hanza-városok között Novgorod ellenőrzéséért, hiszen ezen a városon keresztül kereskedtek az egész Orosz Birodalommal. A Hanza-kereskedők már a 13. században állandó állomást tartottak fent közösen Novgorodban. Ezt Péter udvarának (vagy Peterhofnak) nevezték, és a kereskedők otthonait, raktárépületeit, malmot, sörfőzdét és templomot foglalt magába. bélyegkép|300px|jobbra|A Hanza-szövetség fő kereskedelmi útvonalai A törvény szerint minden Hanza-kereskedő évente csak egyszer utazhatott Novgorodba, és legfeljebb 1000 ezüstmárka értékben hozhatott árut magával. A 15. században a Hanza-szövetségnek sikerült megtiltani a kereskedést Oroszországgal a nem a Szövetséghez tartozó kereskedők részére.
A 14. század végén a Hanzát eredményesen zaklatták a Vitális Testvérek. Bár a kalózokat idővel sikerült legyőznie a Hanzának, de ettől kezdve egyre több nehézséggel nézett szembe a szövetség.
A novgorodi Hanza-kereskedelmi állomást 1494-ben zárták be, igazgatása átkerült három másik városhoz: Rigához, Tartuhoz és Tallinnhoz. Habár a kereskedelmi kapcsolatok Oroszországgal más útvonalakon is fejlődtek, ez az év jelöli a Hanza-szövetség hanyatlásának kezdetét. A Szövetség a 16. században gyorsan vesztett jelentőségéből, elsősorban az erősödő Anglia, Dánia, de főképpen Hollandia miatt. A nagy földrajzi felfedezések és a hajózás fejlődése lehetővé tették, hogy új kereskedelmi útvonalak alakuljanak, így már nyersanyagot és gazdaságilag fontos nemesfémet máshonnan is be lehetett szerezni. Ráadásul a hajóépítés az angoloknál, portugáloknál, hollandoknál, franciáknál és spanyoloknál rengeteget fejlődött, míg ilyen jellegű fejlesztésekbe a Hanza nem tudott kezdeni. A Német-római Birodalomnak meggyűlt a baja az Oszmán Birodalom előretörésével, ezért a nagy földrajzi felfedezésekből a németek többnyire kimaradtak.
Az utolsó Hanza-gyűlésen, 1669-ben Lübecken kívül csak öt másik város képviseltette magát (fénykorában 220 város volt a Hanza-szövetség tagja). A gyűlés után a Szövetség megszűnt. A független városállamok korszaka ezzel elkezdődött.
Hanza-városok listája 1559-ben a Hanza-városok szövetsége négy régiót („kört”) alkotott.
Régió Város Állam Vend-pomerániai Lübeck 20px|balra Szabad birodalmi város Vend-pomerániai Hamburg 20px|balra Szabad birodalmi város Vend-pomerániai Lüneburg 20px|balra Braunschweig–Lüneburgi Hercegség Vend-pomerániai Wismar 20px|balra Mecklenburgi Hercegség Vend-pomerániai Rostock 20px|balra Mecklenburgi Hercegség Vend-pomerániai Stralsund 20px|balra Rügeni Fejedelemség Vend-pomerániai Demmin 20px|balra Pomerániai Hercegség Vend-pomerániai Greifswald 20px|balra Pomerániai Hercegség Vend-pomerániai Anklam 20px|balra Pomerániai Hercegség Vend-pomerániai Stettin (Szczecin) 20px|balra Pomerániai Hercegség Vend-pomerániai Pasewalk 20px|balra Pomerániai Hercegség Vend-pomerániai Kolberg (Kolobrzeg)20px|balra Pomerániai Hercegség Vend-pomerániai Rügenwalde (Darłowo)20px|balra Pomerániai Hercegség Vend-pomerániai Stolp (Słupsk)20px|balra Pomerániai Hercegség Balti Visby 20px|balra Svéd Királyság Balti Stockholm 20px|balra Svéd Királyság Balti Danzig (Gdańsk) 20px|balra Német Lovagrend Balti Ebling (Elbląg) 20px|balra Német Lovagrend Balti Thorn (Toruń) 20px|balra Német Lovagrend Balti Krakkó 20px|balra Lengyel Királyság Balti Breslau (Wrocław) 20px|balra Cseh Királyság Balti Königsberg (ma Kalinyingrád) 20px|balra Német Lovagrend Balti Riga 20px|balra Livónia Balti Reval (Tallinn) 20px|balra Livónia Balti Dorpat (Tartu) 20px|balra Livónia Szász Braunschweig 20px|balra Szász Hercegség Szász Bréma 20px|balra Szabad birodalmi város Szász Magdeburg 20px|balra Magdeburgi Érsekség Szász Goslar 20px|balra Szabad birodalmi város Szász Erfurt 20px|balra Mainzi Érsekség Szász Stade 20px|balra Brémai Érsekség Szász Berlin 20px|balra Brandenburgi Őrgrófság Szász Frankfurt 20px|balra Brandenburgi Őrgrófság Vesztfáliai Köln 20px|balra Szabad birodalmi város Vesztfáliai Dortmund 20px|balra Szabad birodalmi város Vesztfáliai Deventer 20px|balra Utrechti Püspökség Vesztfáliai Kampen 20px|balra Utrechti Püspökség Vesztfáliai Groningen 20px|balra Frízföld Vesztfáliai Münster 20px|balra Münsteri Püspökség Vesztfáliai Osnabrück 20px|balra Osnabrücki Püspökség Vesztfáliai Soest 20px|balra Szabad birodalmi város
Lerakatok A szövetség a következő helyeken rendelkezett lerakatokkal.
Város Állam Novgorod-Peterhof 20px|balra Orosz Cárság Bergen-Bryggen 20px|balra Norvég Királyság Brugge-Hansekontoor 20px|balra Flandriai Grófság London-Steelyard 20px|balra Angol Királyság Antwerpen 20px|balra Brabanti Hercegség Bishop’s Lynn (King’s Lynn) Angol Királyság Ipswich 20px|balra Angol Királyság Malmö 20px|balra Dán Királyság Falsterbo 20px|balra Dán Királyság Kaunas 20px|balra Litván Nagyfejedelemség Pleskau (Pszkov) 20px|balra Orosz Cárság Polack 20px|balra Litván Nagyfejedelemség
Jegyzetek
További információk
Hanza-városok Hálózata Az EU középkori elődje
Kapcsolódó szócikkek 12. századi reneszánsz
Kategória:Észak-Európa történelme Kategória:Német Lovagrend Kategória:Hanza-városok