thumb|240px|Dolgozó méhek egy kaptár bejáratánál thumb|240px|A méhpusztulás egyik fő oka az ázsiai méhatka A méhészetben az elnéptelenedésszindróma (angol nevén "honey bee depopulation syndrome" – HBDS) vagy a magyar szakirodalomban gyakrabban használt, "Colony Collapse Disorder" (CCD), abban áll, hogy egy méhkolóniában a dolgozó méhek hirtelen nagy számban eltűnnek. Az anya, a fiatal méhek, a fiasítás, a méz és a virágpor megmarad. A folyamat egy szakaszában két anya is lehet.
Ezt a rendellenességet az európai házi méh (Apis mellifera) esetében írták le. Hasonló esetek a méhészkedés történetében gyakran előfordultak, a CCD elnevezést először 2006-ban használták, amikor drasztikusan megnőtt a méhcsaládok összeomlásának aránya Észak-Amerikában. Ezután hasonló jelenségről számoltak be sok európai országban is. Belgium, Franciaország, Hollandia, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, később Svájc és Németország váltak érintetté. Egyes helyeken, például Észak-Írországban a jelentések 50 százalékot meghaladó méhállomány pusztulásról szóltak.
Az elnéptelenedésszindróma egy kiemelkedő gazdasági tényező, nem csak a méz kapcsán, hanem, mert sok mezőgazdaságilag fontos kultúrnövény beporzását a méhek végzik.
Elterjedése 2006/2007 telén az Amerikai Egyesült Államokban tömegesen pusztultak a méhek, egyes vidékeken a családok 80%-át is érintette. 2007 márciusára az államok felét érintette. Korábban már Európából és Indiából jelentettek hasonló jelenséget. Ezzel szemben Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália kevésbé érintett.Jon Entine: Science Collapse Disorder -- The Real Story Behind Neonics And Mass Bee Deaths. Englisch. In: Forbes Magazine vom 11. April 2013, online auf forbes.com, abgerufen am 28. August 2013.
Okai thumb|240px|Lehetséges kóroki tényezők A probléma okai nem teljesen tisztázottak, sokan parazitákra gyanakszanak, mint például a Varroa atkák. Felmerült továbbá a Nosema apis és az Israel acute paralysis virus, mint lehetséges kóroki tényező. Más felvetések szerint környezetváltozás miatti stressz, alultápláltság, vagy egyes rovarirtó szerek (például neonikotinoidok) a felelősek. Nem kizárható a vándorméhészkedés szerepe. A mobiltelefonok és genetikailag módosított növények káros hatását, bizonyítékok hiányára hivatkozva, általában cáfolják a szakértők. Egyes génkezelt fajok ugyanis rovarirtó hatású vegyületeket termelnek, ezen növények ökológiai kockázata nincs teljesen felmérve. A háttérben sejtik a minőségi éhezést is, vagyis azt, hogy a méhek a fontos tápanyagokhoz nem jutottak megfelelő mértékben, mivel túlzottan is a termesztett növényekre korlátozódtak.USDA, 2013: Report on the National Stakeholders Conference on Honey Bee Health. National Honey Bee Health Stakeholder Conference Steering Committee Az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas területeket foglalnak el monokultúrák, amelyek között a méheket utaztatni kell; egy időben azonban szinte kizárólag csak egyféle növényről gyűjthetnek. A későbbi híradások szerint nem kellett volna pánikolni, sőt, a következő évben nagyobb termést vártak Kaliforniában. A beporzási díjakat azonban megemelték, a növénytermesztők az addigi 50 dollár helyett akár 125 dollárt is fizettek családonként.
Elképzelhető, hogy a CCD több tényező együttes hatását feltételezi, és nem egy pontosan meghatározott faktor a felelős.
Az atka szerepe Németországban a méhek pusztulásának legfőbb oka az atka. Ezzel szemben a nozéma, a növényvédőszerek és más okok csak viszonylag kevés méh pusztulásáért felelősek. Jobban telelnek azok a családok, amelyekben az anya fiatal. A német kutatóintézetek szövetsége által végzett hosszú távú megfigyelésről 2011-ben adtak ki egy jelentést, amely ezekre a következtetésekre jutott. A cikk szerint ezek az eredmények általánosíthatók egész Európára és Észak-Amerika egy részére is.Hauptursache für das große Bienensterben gefunden in: Welt Online vom 24. März 2011.Volk der Bienen, quo vadis? in: faz.net vom 6. April 2011. A cikket több méhész és a német természetvédők szövetségei is hevesen kritizálják. Nem vizsgálták a rovarirtókat, és a vizsgálatok felét a legnagyobb rovarirtószer-gyártók (BASF, Bayer és Syngenta) végezték..NABU und BUND kritisieren Bienenmonitoring. Pressemitteilung des BUND vom 25. Januar 2011.
Svájcban szintén az atkát tartják a fő tényezőnek.
A Varroa destructor atka messze a méhpusztulás legfőbb okozója. Svájc összes méhcsaládjában jelen van, kezelés nélkül a család egy-két év alatt elpusztul. Még a megfelelő beavatkozások mellett sem biztos, hogy a beteg méhek túlélnek. A legyengült egyedeket és családokat vírusok támadják meg, ami a család pusztulásához vezet.
A további tényezők hatványozhatják az atka kártételét. Így az atkák által terjesztett vírusok vagy az okozott sérülések másodlagos fertőzéseket okozhatnak.Francis L.W. Ratnieks, Norman L. Carreck: Clarity on Honey Bee Collapse? Science, 8. Januar 2010. Band 327, Nr. 5962, S. 152–153. A fehérjetermelés zavara Újabb kutatások minden érintett méhcsaládnál zavart találtak a fehérjetermelésben. Azt gyanítják, hogy ezt a Picornaviridae okozza, amit a varroa atka is közvetít. A fehérjetermelés zavara miatt a család fokozottabban érzékenyebbé válik a külső hatásokkal szemben. Az Apocephalus borealis élősködő thumb|240px|Egy Apocephalus borealis egy dolgozó méhre petézik thumb|240px|Két Apocephalus-borealis-lárva elhagyja gazdáját a fej és a tor között A San Francisko Egyetem egy 2012-es cikke az Apocephalus borealis legyet jelölte meg a méhpusztulás egyik lehetséges okaként.A. Core, C. Runckel, J. Ivers, C. Quock, T. Siapno, et al. (2012): A New Threat to Honey Bees, the Parasitic Phorid Fly Apocephalus borealis. PLoS ONE 7(1): e29639. . Miután a nőstény bepetézte, a méh éjszaka száll ki a kaptárból.Antje Findeklee: Parasitologie: Neue Spur im Bienensterben. Meldung bei Spektrum.de vom 3. Januar 2012. A fertőzés folyamata még nem ismert. A legyet megtalálták Dél-Dakotában és Kaliforniában.
Mennyiségi vagy minőségi éhezés A CCD-ben később kihalt családoknak egy vizsgálat szerint rendkívüli nehézségekkel kellett szembenézniük, ami lehetett szárazság vagy éhezés. Eszerint nem zárható ki, hogy a jelenség összefügg a táplálkozással kapcsolatos stresszel, és nem érinti az egészséges, jól táplált családokat.
Egyes kutatók a kukoricaszirupos táplálást is összefüggésbe hozták a jelenséggel. Az eredmények nem mindenütt mutattak ki összefüggést, de ezt azzal magyarázzák, hogy a különböző forrásokból származó kukoricaszirupok összetételükben is különbözhetnek. Ez azonban nem magyarázza meg az összes esetet, mivel azokban a méhészetekben is fellépett a CCD, ahol soha nem etettek kukoricasziruppal.
Szintén a minőségi éhezés okozhatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban olyan erős volt a CCD. A nagy monokultúrák beporzására szállított méhcsaládok számára a hosszú utak és az egyoldalú táplálékforrás is a táplálkozáshoz kapcsolódó stresszt okoz, ami hozzájárulhat a méhpusztuláshoz. Rovarirtók Egyes feltevések szerint a méhpusztuláshoz hozzájárulnak a rovarirtók. A vizsgálatok eleinte nem találták több, egymáshoz nem kapcsolódó kitörés közös környezeti okát. A természetvédők és a méhészek egyik követelése, hogy vizsgálják meg a rovarirtószerek hozzájárulását a méhpusztuláshoz. Szerintük a pusztulás fő oka nem az atka, hanem a mérgezés. Ennek bizonyítása azonban több nehézségbe is ütközik: A sokféle rovarirtószer. A forgalomban levő sokféle szert elég nehéz tesztelni. Vándorméhészetek. Sok professzionális méhészet vándorlásra rendezkedett be, és nagy távolságokat tesznek meg, és minden helyen más és más hatásnak vannak kitéve a méhek. Egyes országokban ez a méhészkedés terjedt el. Hosszú távú raktározás. A méhek készleteket halmoznak fel mézből és virágporból, amelyekben hosszú ideig megmaradhat a méreg, és csak később mérgeződnek meg, amikor hozzányúlnak ezekhez a készletekhez. Emiatt nehéz kapcsolatba hozni a mérgezést a rovarirtószer kijuttatásának idejével. Mindazonáltal miután 1999-ben a méhészek követelésére Franciaországban betiltották a Gaucho használatát a kukoricára és a napraforgóra, semmi javulást nem értek el a méhcsaládok halandóságában.
Európa nagy részén továbbra is használják a fent említett anyagokat tartalmazó csávázószereket, mivel semmi sem utal arra, hogy veszélyesek lennének a méhekre.
A mérgek sokkal inkább a virágporban halmozódnak fel, mivel a méh a nektárt felszívja, és a virágport nem, így ha a nektár mérgezett, akkor lehet, hogy nem ér haza. Több potenciálisan halálos anyagra a felnőtt méhek nem érzékenyek, de a fiasítás igen, azonban a CCD rendszerint elkerüli a fiasítást. Az álcák tápláléka inkább a virágpor, mint a méz; a felnőtt méhek azonban inkább mézet esznek, mint virágport. Mivel CCD esetén a felnőtt méhek pusztulnak, illetve tűnnek el, ezért a mérgeket inkább a mézben, illetve a nektárban kell keresni.
Mindezidáig a rovarirtók szerepével csak azok a kutatások foglalkoznak, amelyek méhészek megrendelésére készültek. Több érintett méhész is a korábbi antibiotikumos kezelés és atkaölőszer utólagos hatását véli felfedezni a jelenségben. Eddig azonban nem sikerült egyetlen olyan szert találni, ami egyedüliként felelőssé tehető lenne a méhpusztulásért. A méhészek által észlelt tünetek közül a tájékozódóképesség elvesztése és a viselkedés megmagyarázhatatlan megváltozásai utalhatnak növényvédőszerek hatására, különösen, mert a neonikotinoidok idegméregként hatnak. Ide tartoznak ezek: Acetamiprid, Clothianidin, Nitenpyram, Thiacloprid, Thiamethoxam és Imidacloprid. A legutóbbit Gaucho néven 120 országban használták, egy év alatt 500 millió euró értékben.
A Rajna völgyében a 2008-as április-májusi ezer család kihalását okozó tömeges méhpusztulást egyértelműen vissza tudták vezetni a Clothianidin neonikotinoid csávázószerre. 2008. május 15-én betiltották azokat a csávázószereket, amelyek neonikotinoidokat tartalmaztak, de 2008. június 25-én ismét engedélyeztek közülük négyet, miután módosították őket.
Egy 2012-ben megjelent cikk szerint ezek a szerek akár már kis, nem halálos adagjukban is szignifikánsan rontja a dolgozók tájékozódóképességét, és emiatt nem találnak haza.Mickaël Henry, Maxime Beguin, Fabrice Requier, Orianne Rollin, Jean-François Odoux, Pierrick Aupinel, Jean Aptel, Sylvie Tchamitchian, Axel Decourtye: A Common Pesticide Decreases Foraging Success and Survival in Honey Bees. Science, 29. März 2012.
Különösen gyanús évek óta a Bayer cég Gaucho terméke, aminek Imidacloprid a hatóanyaga, miután a francia kormány által 2003-ban megrendelt kutatás kimutatta, hogy halálos lehet a méhekre. 2012-ben a Harvard Egyetem biológusai közvetlen összefüggést találtak az Imidacloprid és a CCD között. A megfigyelt 16 méhcsalád közül 16 23 hét alatt kihalt, pedig közülük több csak nagyon alacsony adagot kapott.Use of Common Pesticide, Imidacloprid, Linked to Bee Colony Collapse. Meldung bei ScienceDaily vom 5. April 2012.
A német természetvédők NABU szövetségének megfigyeléseit nem tekintik tudományos pontosságúnak, mivel nem vizsgálták objektívan a rovarirtók hatását.Peter Hoppe, Anton Safer: Das Deutsche Bienenmonitoring: Anspruch und Wirklichkeit. Eine kritische Bewertung (PDF; 212 kB). 24. Januar 2011.
A német természet- és környezetvédők BUND szövetsége cikkben támadta meg a megfigyelést módszertani hibákra hivatkozva. Eszerint rosszul választottak mintát, túl kicsi mintát vettek, rossz statisztikai módszereket használtak, és a kutatást az érdekelt cégek (BASF, Bayer és Syngenta) támogatták.