bélyegkép|262x262px|Budapest, II. Torockó utca 6/B – Szerb Antal egykori lakóháza bélyegkép|Szerb Antal emléktáblája a Torockó utcában egykori házánál. Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1.Születése bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami születési akv. 127/1901. folyószáma alatt. – Balf, 1945. január 27.) magyar író, irodalomtörténész, műfordító.
Élete Budapesten született asszimilált zsidó családba, a Deák Ferenc utca 15. szám alatt. Szülei, Szerb Károly (1869–1960) óragyáros, kereskedő és Herzfeld Elza 1900. augusztus 19-én Budapesten kötöttek házasságot.Bp. V. ker. állami házassági akv. 300/1900. Édesapjával együtt 1907. december 20-án a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt), és attól kezdve ebben a szellemben nevelték. Apja 1911 őszén a budapesti piarista gimnáziumba íratta be, ahol Sík Sándor tanította magyarra, és támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. Utolsó gimnáziumi évében, 1918/1919-ben az iskolai önképzőkör elnöke volt. Főként Sík Sándor hatására lett 1914-től nyolc éven át az iskola frissen alakult cserkészcsapatának tevékeny tagja, sőt őrsvezetője.
A Magyarországi Tanácsköztársaság miatt csak 1919 őszén tette le az érettségi vizsgát, jeles eredménnyel, majd egy évet Grazban töltött, ahol klasszika-filológiát tanult. Ezután, 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben tanult meg angolul és franciául, és utolsó szigorlata, valamint a Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá avatták. Egyetemi évei alatt kötött ismeretséget az önmagukat „Barabásoknak” nevező baráti kör tagjaival, amelyhez hozzá hasonló, fiatal, zsidó származású, katolikus irodalmárok tartoztak: Sárközi György, Juhász Vilmos, Faludi János, Szedő László (később Szeverin néven karmelita szerzetes), Szedő Mihály (később Dénes néven ferences szerzetes).A Barabásokról: Szerb Antal, Naplójegyzetek (1914–1943), Budapest, 2001, 227. Akitől ellopták az időt: Szerb Antal emlékezete, szerk. Wágner Tibor, 2. bőv. kiad., Budapest, 2002, 81, 247. Poszler György, Szerb Antal pályakezdése, Budapest, 1965 (Irodalomtörténeti füzetek, 51), 57-65. Havasréti József, Szerb Antal, Budapest, 2013, 618-619. Zatykó László OFM, Szedő Dénes (1902–1938), in Szedő Dénes Összes művei, I: Műfordítások, s. a. rend. Hidász Ferenc OFM Bp., 2011, 783-784.
Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, majd kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait, majd az akkoriban szerveződő Minerva című tudományos, szellemtörténeti, arisztokratikus és reprezentatív jellegű folyóirat írógárdájához csatlakozott. A szerkesztőség 1926-ban teljes egészében közölte Kölcseyről írt doktori disszertációját.
1925-ben egy darabig rendezőként dolgozott a Belvárosi Színházban. 1925. december 19-én Budapesten feleségül vette a nála öt évvel fiatalabb Lakner Amália Irént, Dr. Lakner Bertalan és Szaborszky Gizella lányát,A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági anyakönyv 661/1925. folyószáma alatt. akitől 1928-ban elvált.Budapesti kir. tszék. 38924/1928. sz. ítélet. 1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskola tanára volt, majd 1929-30-ban ösztöndíjjal Londonban tartózkodott egy évig.
Az 1930-as években főként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Nagy összefoglaló műve, A világirodalom története megírásához Babits Mihály művére (Az európai irodalom története) is támaszkodott. A világirodalmat ő is folyamatnak tekintette, amelyben a nemzetek fölötti jelentőségű írók és művek évszázadokon és országhatárokon átemelkedve megtermékenyítik egymást. Gondolatmenete stílusok és korszakok egységeire épül. Versei a lázas útkeresés, a szándékos meghökkentés programjából születtek. Pályakezdő éveinek novellái a történelmi múltba és a mesék időtlen világába vezetnek.
1932. június 15-én Budapesten az Erzsébetvárosban másodszor is feleségül vette Lakner Amália Irént,A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. állami házassági anyakönyv 818/1932. folyószáma alatt. akitől egy gyermeke született, Szerb Judit, házasságuk azonban 1933-ban újra válással végződött.Budapesti királyi törvényszék 1P.43573/933/3. sz ítélete. Következő házasságát Bálint Klárával (Bálint Aladár, a Nyugat című folyóirat képzőművészeti kritikusa és Roth Edit lánya, Bálint Endre festőművész nővére) kötötte 1938. július 28-án Budapesten, a Terézvárosban.A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1161/1938. folyószám alatt. 1933-ban elnöke lett az újonnan létrejött Magyar Irodalomtudományi Társaságnak. bélyegkép|262x262px|A balfi nemzeti emlékhely a tömegsír felett, ahol Szerb Antal is nyugodott Az 1930-as évek írói termésének nagy részében eltűnnek a látványos történelmi ihletések, helyükre a csodák, a misztikus borongás lép, és egy kedvesen ironikus lírai önarckép bukkan fel. A Pendragon legenda, első hosszabb prózai műve a detektívregény, a kísértethistória és az esszéregény ötvözete. Az Utas és holdvilág alapmotívuma az elfojtott legbelső sejtelmekhez vezető utazásélmény. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. 1937-ben a szegedi egyetemen magántanár volt.
1941-től alkotói tere egyre szűkült: rádióelőadásai elmaradtak, magyar irodalomtörténetét – zsidó származása miatt – betiltották, a Nyugat megszűnt. 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. Halálának körülményeiről ellentmondásos adatok vannak. Szerb Antalné leírása szerint 1944 telén a balfi táborban nagyon legyengült, „nyilas suhancok” félig agyonverték, ezt követően 1945. január 27-én meghalt.Szerdahelyi István: Szerb Antal halála, Ezredvég, 2015. március 1.
Munkássága Magyar irodalomtörténet Magyar irodalomtörténet című művét a marosvécsi Helikon által 1930 júniusában meghirdetett magyar irodalomtörténeti pályázatra írta. A pályázat kiírása szerint a bevezetőt, az egész irodalomtörténet részletes vázlatát, valamint az Eötvösről és Adyról szóló fejezetet kellett beküldeniük a pályázóknak, akik között ott volt az egyelőre „Invitis nubibus” jelige alá rejtőző Szerb Antal is. A Helikon által felkért bírálóbizottság (Makkai Sándor, Molter Károly és az elnök: Babits Mihály) a Helikon íróinak 7. marosvécsi összejövetelén, 1932. augusztus 5-én előterjesztett jelentésében egyetértőleg ezt a jeligés pályázatot érdemesítette díjazásra, s Szerb Antalnak ítélte a 30 000 lejes díjat, amelyhez a könyv megjelenésekor a 100 000 lejes pályatételen felül a Kuncz Aladár hagyatékából származó 30 000 lejes jutalom is hozzájárult.
Babits elemzésében így foglalta össze a pályamunka érdemeit: „…az »Invitis nubibus« („Baljós felhők”) jeligéjű mű kivált a múlt irodalmára vonatkozólag hoz új szempontokat, s irodalmunk jelenségeinek új csoportosításával kísérletezik, mindig gondolatébresztően, még ahol nem is teljesen győz meg. Ez a mű inkább intuitív, mint tudós hajlamú szerzőre vall, akinek mindazonáltal tudományos képzettsége és esztétikai műveltsége is kellő szinten áll. De e műveltségét a szerző egyáltalán nem fitogtatja: azt inkább csak sorai mögül érezzük. Előadása rokonszenvesen egyszerű s a nagyobb közönség számára is élvezhető; sok lendület és közvetlenség van benne.” bélyegkép|200px|Szerb Antal végső nyughelye a Fiumei úti sírkertben. 2001 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része A Magyar irodalomtörténet két kötetben, Makkai Sándor előszavával, az Erdélyi Szépmíves Céh 86–87. kiadványaként, VII. sorozatának 20–22. könyveként 1934-ben jelent meg. A maga idején kivívta a kritika egy részének elismerését, de több elmarasztaló bírálatot is kapott.Keményfy János kritikája pl. ezzel a sommás véleménnyel fejeződik be: „Mindenképen sajnálni lehet tehát, hogy e mű megjelenhetett.” (Irodalomtörténet 23. évf. (1934.) 5-6. füzet, 144. o.) Szerb Antal válaszcikke a kritikákra (1934) a Wikiforrásban: Középosztály és irodalom A könyv azóta is a magyar irodalomtörténet-írás legkiemelkedőbb teljesítményei egyikeként tartható számon. Ma is érvényes Poszler György egykori összegező értékítélete: „Szerb szintézise… egyrészt csúcspontját és végső kiteljesedését jelenti annak a fejlődési vonalnak, amely Riedl Frigyes hagyományaiból kiindulva, Ignotus és Babits ihletése nyomán, Schöpflin és Benedek szintéziskísérleteiben a Nyugat törekvéseinek irodalomtörténeti igazolását adja, másrészt pedig Szekfű történetszemlélete mellett jelentős szerepet játszik a népies ellenkoncepció megszületésének kiprovokálásában. Ugyanakkor Horváth, Benedek, Farkas és Féja mellett azok közé tartozik, akik teljes szintézist adnak… Szellemtörténeti beállítottsága csak Thienemann-nal rokonítható, de a Minerva németes beállítottságú fő teoretikusától elválasztja törekvéseinek és szellemének latinitása… Sajátos színfolt a korabeli irodalomtörténet-írásban a konzervatív tudományos hagyományokkal tudatosan szembeszegülő lázadó attitűdje is. A tudományos megalapozottságra való törekvésnek, a szubjektív lírai fűtöttségnek és az egész művet beragyogó humánumnak a megejtő egysége pedig szintézisét művészi ihletettségű esszéista remekléssé … teszi” (Poszler György: Szerb Antal. 240–241).
Erdélyben írt róla Makkai László (Erdélyi Helikon, 1934. 744–748), Molter Károly (Pásztortűz, 1934. 367), Fejtő Ferenc (Korunk, 1934/12), Gáldi László (Vasárnap, 1934. 362–364), Vita Zsigmond (Erdélyi Fiatalok, 1934. 137–139), Reischel Arthur (Erdélyi Tudósító, 1934. 286–289), Kéki Béla (uo. 1935. 107–110).
Megítélése Szélsőjobboldali és nyilas kritizálói 1942-ben a szélsőjobboldali Nemzeti Front az Országgyűlésben a Magyar Irodalomtörténet betiltását követelte „értékrombolásra” hivatkozva. SZERB ANTAL MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNETE EBEK HARMINCADJÁN Palló Imre, az interpelláció benyújtója szerette volna elérni, hogy a könyvet máglyán égessék el. A nyilas sajtó Szerb Antal legnagyobb bűnének azt tartotta, hogy tiszteletlenül beszélt a magyar irodalom nagyjairól.Valuska László 2020 https://konyvesmagazin.hu/friss/szerb_antal_irodalomtortenet_ifj_lomnici_zoltan.html Ifj. Lomnici szerint vékony Szerb Antal irodalomtörténete, a nyilasok betiltották volna Szerb Antal a legkisebb képű magyar író volt
A szocializmus idejének kritikái A szocializmus idején csak csonkítva jelenhetett meg a Magyar Irodalomtörténet, mert a szovjet irodalomról kritikus hangvételben írt. Ezeket a részeket teljesen kitörölték a műből.Ruff Orsolya, 2020, Konyvesmagazin.hu Szerb Antal a legkisebb képű magyar író volt
XXI. század Szerb Antal 2012-től 2020-ig a Nemzeti alaptanterv része volt.
Művei bélyegkép|262px|Emléktáblája Budapesten
1944-ig A magyar újromantikus dráma; Pallas, Budapest, 1927 (Irodalomtörténeti füzetek) Az udvari ember; s.n., Budapest, 1927 (Minerva-könyvtár) William Blake; Városi Ny., Szeged, 1928 (Széphalom-könyvtár) Az ihletett költő (Berzsenyi Dániel); Városi Ny., Szeged, 1929 (Széphalom-könyvtár) Az angol irodalom kis tükre; Magyar Szemle, Budapest, 1929 (Kincsestár) Magyar preromantika; Minerva-társaság, Budapest, 1929 (Minerva-könyvtár) Vörösmarty tanulmányok; Dunántúl Ny., Budapest, 1930 (Minerva-könyvtár) Magyar irodalomtörténet, 1-2.; bev. Makkai Sándor; Erdélyi Szépmíves Céh, Cluj-Kolozsvár 1934 A Pendragon-legenda; Franklin, Budapest, 1934 Budapesti kalauz marslakók számára; ill. Kolozsváry Sándor; Löbl D. Ny., Budapest, 1935 Hétköznapok és csodák. Francia, angol, amerikai német regények a világháború után; Révai, Budapest, 1936 (Világkönyvtár) Utas és holdvilág; Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, Budapest, 1937 (Magyar regények) Kováts Albert–Szerb Antal: Don't say ... but say ... Mit hibáznak el leggyakrabban az angolul tudó magyarok?; Cserépfalvi, Budapest, 1939 A világirodalom története, 1-3.; Révai, Budapest, 1941