A dél-szibériai rassz (régiesen turanid rassz vagy turáni rasszTuranid race World Public Library) modern kortárs nevén: europo-mongoloid fenotípus egy fizikai antropológiai koncepció, amellyel elsősorban a közép-ázsiai népesség egy részét írták le a 19. század második felében és a 20. században. A feltételezések szerint legkésőbb az i. e. 2. és 1. évezredben a cro magnonid típusból alakult ki, melyet gyenge tungid hatás ért. Lipták Pálnál c típusként szerepel. Másik neve andronovó típus. Külön rassz mivoltát modern kutatók kétségbe vonják, míg más vélemények szerint a két nagyrassz embertípus (europid és mongoloid) közös őse is lehet. Azonban a mongoloid és kaukázusi "közös ős" elméletet a genetikai kutatások megcáfolták, mivel a mongoloid (ázsiai) nagyrassz genetikailag jóval közelebb áll a fekete afrikai (negroid) nagyrasszhoz mint a fehér (kaukázusi) népcsoportokhoz.Keinan A, Mullikin JC, Patterson N, and Reich D. :Measurement of the human allele frequency spectrum demonstrates greater genetic drift in East Asians than in Europeans. (Harvard University, 2018.) Oldalszámok: 29, 30, 32. LINK: Tehát a "közös ősből" való kifejlődés helyett valószínűleg a két külön nagyrassz a mongoloid (ázsiai) és a kaukázusi (fehér) keveredéséről van szó, amire a közép-ázsiai térségben került sor. Ma már inkább az europo-mongoloid kifejezést használják a modern antropológiában, utalva arra, hogy a kaukázusi (fehér) nagyrassz és a mongoloid (sárga) nagyrassz keveredéséről van szó.András Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép: bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe (Balassi Kiadó, 1997) 132.oldal LINK: https://books.google.hu/books?id=UKQMAQAAMAAJ&q=europo+mongoloid&dq=europo+mongoloid&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwihmKGK1YXfAhUEU1AKHdkxCGkQ6AEIKjAA
Jellemzően a kontinens sztyeppi övezetében alakult ki, s a mai napig az itt élő népeknél a leggyakoribb. Számtalan kevert formája létezik, attól függően, hogy az europid vagy a mongoloid jellegek a dominánsak.
Elterjedése Legvalószínűbben a korai hunok óta vált Belső- és Közép-Ázsia népeinek gyakori embertani típusává. Mivel e kortól kezdve a török népek terjeszkedése volt a döntő (egészen a 16. századig), e jellegek tovább erősödtek a térségben, keveredve a különböző őslakos népekkel – elsősorban az iráni, és kaukázusi népességgel – de hatásuk megtalálható Nyugat-Indiában is.
Fő alkotóelemként elsősorban a közép-ázsiai török népeknél (kazakok, üzbégek, karakalpakok), a Belső-Ázsia területén, Északnyugat-Kínában élő ujguroknál, valamint a kelet-európai erdős sztyeppeövezet kipcsak-török népeinél (baskírok és tatárok) találhatjuk.
A klasszikus antropológiai elképzelések alapján turanid embertípus a mai napig a magyarság fő alkotóeleme, ellentétben a környező népekkel (osztrákok, szlovákok, románok, délszlávok), ahol egyáltalán nem vagy csak jóval kisebb arányban fordul elő. A mai magyar népességben ennek a típusnak a gyakorisága 10% . Altípusai közül az europidosabb változatok vannak többségben. Az erősen mongoloidos turanid csak a magyarok 0,5%-ára jellemző. A magyar lakosság között elsősorban az Alföldön, a Dunántúlon, a középhegységekben és a Székelyföldön élő őslakos eredetű népességben található tisztább formákban. A kunokkal, besenyőkkel szintén a turáni és pamíri elemek gyarapodtak hazánkban.
Változatai Andronovói turáni Egy északi Turáni variáns, mely az ősi Andronovó kultúra népéből eredeztethető, de gyakori lehetett az újkőkori Szamarai kultúra népében is. Napjainkban a volgai tatároknál a leggyakoribb.
Nyugat-turáni Kelet-Európában és Törökországban fordul elő, Magyarországon megtalálható változata az Alföldi. Feltehetőleg az ősmagyar, hun és tatár migrációk hozhaták be. A nagyobb mértékű európai keveredés különbözteti meg a többi Turáni változattól.
Arali A Turáni rassz egyik változataként tartják számon, bár mutat jelentős hatást a Tungid rassztól is. Közép-Ázsia hatalmas sztyeppéin honos, a kazakok jellemző típusa, de más türk nyelvű népeknél is megtalálható.
A név eredete A turáni elnevezés Turánra, a közép-ázsiai sztyeppéket jelölő ókori eredetű földrajzi névre utal.
Irodalom Hankó Ildikó: Emberek, Búvár zsebkönyvek, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1980,
Külső hivatkozások A magyar ember
Jegyzetek
Kategória:Europid nagyrassz Kategória:Mongoloid nagyrassz