Az Európai Unió vízgazdálkodási és vízi környezetgazdálkodási keretirányelve (VKI; teljes címe: Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK [2000. október 23.] irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról) határozza meg az Unió közösségi vízügyi politikájának közelebbi és távolabbi jövőjét.
Az Európai Közösség a hetvenes évek közepétől a vizeket védő jogszabályok sorozatát léptette hatályba, ennek ellenére a vizek állapota nem javult a várt mértékben, sőt néhány esetben tovább romlott. Ezért a kilencvenes évek elején elkezdték keresni, hogyan lehetne jó állapotba hozni az európai vizeket. A kilencvenes évek közepére megszületett az Európai Unió új vízpolitikája, amelynek végrehajtásához kidolgozták, majd 2000. december 22-én hatályba léptették a vízügyi keretirányelvet.
A VKI bemutatása A vízügyi keretirányelv szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez lehetséges, valamint fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Az előírások szerinti fő környezeti célkitűzés:
a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése legkésőbb 2015-ig és a vizek állapota romlásának megelőzése.
A keretirányelv hatálya kiterjed minden olyan emberi tevékenységre , amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését.
A keretirányelv egyes esetekben lehetőséget ad kevésbé szigorú környezeti célkitűzések megfogalmazására és későbbi határidők kijelölésére. Kevésbé szigorú környezeti célkitűzések is megállapíthatók akkor, abban az esetben ha
egy víztestet olyan mértékben befolyásol az emberi tevékenység, vagy annak természetes viszonyai olyanok, hogy jó állapotát lehetetlen vagy csak észszerűtlenül költséges módon lehet elérni.
A kevésbé szigorú környezeti célkitűzéseket alaposan indokolni kell és minden gyakorlati lépést meg kell tenni a vizek állapota további romlásának megelőzésére.
Célkitűzések Az irányelv megteremti a jogi kereteket a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti vizek és a felszín alatti vizek védelmének megvalósításához.
A vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme. A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése. A különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése. A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése. Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése.
A felszíni vizekkel kapcsolatos legfontosabb előírások:
El kell érni a víztestek jó ökológiai állapotát 15 év alatt. El kell érni az erősen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát 15 év alatt. Meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását.
A legfontosabb előírások a felszín alatti vizekre:
El kell érni a jó mennyiségi és minőségi állapotot 15 év alatt. Vissza kell fordítani a jelentős terhelési trendeket. Meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását. Meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását.
A mesterséges és erősen módosított víztestek külön kategóriát képeznek, kijelölésük minden esetben csak az adott állapot javítási lehetőségeinek alapos vizsgálatát követően történhet meg. Ezeknél a víztesteknél, illetve víztest-részeknél, amelyek esetében a jó ökológiai állapot egyáltalán nem, illetve elviselhető mértékű ráfordításokkal nem állítható helyre, valamint a helyreállítás bizonyos vízhasználatokat (mint a vízerőművek, hajózás, árvízvédelem) döntően akadályozhat, nem a jó ökológiai állapot, hanem a jó ökológiai potenciál elérése a cél.
Fontosabb feladatok 2006 - Monitoring, a tervezés ütemtervének és munkaprogramjának nyilvánossá tétele 2007 - Vízgyűjtőre feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák közbenső felülvizsgálata 2008 - Társadalom számára elérhető és véleményezhető vízgyűjtő gazdálkodási terv kézirata 2009 - Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv 2015 - Első felülvizsgálat
Hazai tipológia A VKI bevezetésének alapja a felszíni vizek esetében a tipológia megalkotása. A tipológia, más néven típustan a víztestek állapotának osztályozásához szükséges kritériumrendszer kidolgozásának segítése. Céljai között szerepel: Víztest kijelölés Referencia állapot Minősítés Biológiai monitorozás
Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A VKI szerint a vízgyűjtőkerület képezi a tervezés alapját. Magyarország teljes területe a Duna-medencébe esik, így ellentétben a legtöbb országgal csak egy vízgyűjtőkerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervében érdekelt. Ennek kialakításában szoros együttműködés szükséges a többi érintett országgal. A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terve két részben készül: A rész – A vízgyűjtőkerület egészére vonatkozó átfogó jellegű információkat tartalmaz B rész – Magyarország részletes terve
Források Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról A víz keretirányelv magyar honlapja
Kategória:Európai uniós irányelvek Kategória:Vízgazdálkodás