Mircse (más néven Mércse) () falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése Az Ung völgyében, annak jobb oldalán, Nagybereznától délre, Kisberezna és Bercsényifalva közt fekvő település.
Nevének eredete Mircse neve talán személynévi eredetű. Nevét az 1903-as helységnévrendezéskor Mércse alakra módosították, de 1939-ben visszakapta eredeti nevét.
Története A település a 16. században keletkezett. Nevét az oklevelek 1543-ban említették először „Mÿrche” néven; 1550-ben „Miirche”, „Mÿertze” néven. 1696-ban „Mércse”, 1785-ben „Mircse” formában említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIRCSE. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai többen ó hitűek, fekszik Ung vize mellett, határja középszerű, vagyonnyai meg lehetősek.”
1800 körül „Merse”, 1851-ben „Mircse” alakban találjuk.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mircse, orosz falu, Ungh vmegyében, N. Berezna fiókja. 352 gör. kath., 18 zsidó lak. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”
1913-ban „Mércse” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 501 lakosából 4 magyar, 38 német, 19 szlovák, 439 ruszin és 1 egyéb anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 26 római katolikus, 439 görögkatolikus és 38 izraelita.
Közlekedés A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Jegyzetek
Források Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései