A Csernisov Gépgyár, teljes nevén a V. V. Csernisov nevét viselő Moszkvai Gépgyártó Vállalat NyRt. (oroszul: ОАО Московское машиностроительное предприятие имени В.В. Чернышёва [Moszkovszkoje masinosztroityelnije predprijatyije imenyi V. V. Csernisova]) Moszkvában működő, gázturbinás hajtóműveket előállító orosz gépgyártó vállalat, mely repülőgéphajtóművek karbantartásával és nagyjavításával is foglalkozik. Az 1970-es években a gyár Krasznij Oktyabr (Vörös Október) néven működött.
Története 1932-ben hozták létre repülőgépjavító műhelyek alapjain, kezdetben a 82. sz. üzem néven működött, majd 1942-ben az 500-as sorszámot kapta. Az első időszakban a könnyű polgári repülőgépekhez gyártott MG-motorsorozatotAz 1930-as években a Szovjetunióban a repülőbenzin csak korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre, ezért stratégiai terméknek számított és az ellátás során a hadsereg élvezett elsőbbséget. Ezért a polgári repülőgépek számára kifejlesztették az akkori repülőgépmotorok polgári változatát, melyek a könnyebben hozzáférhető normál motorbenzinnel üzemeltek. Ennek érdekében csökkentették a motorok kompresszióját, de a teljesítmény megtartása érdekében növelték a hengerűrtartamot (a löketet és a furatot egyaránt). Az 1930-as években MG–11 (G – grazsdanszkij, magyarul: polgári) jelzéssel gyártották polgári célra a M–11 csillagmotort, majd ennek növelt hengerszámú változatait. gyártotta. A második világháború idején az üzem a Pe–8 nehézbombázó és a Jer–2 távolsági bombázó egyes példányain alkalmazott M–30 és ACS–30B repülőgépmotorokat gyártotta. A háborút követő években álltak át a gázturbinás sugárhajtóművek gyártására.
Az 1940-es évek végétől az 500-as gyár készítette a Szovjetunióban az első sorozatgyártású gázturbinás sugárhajtóművek közé tartozó, a brit Rolls-Royce Derwent Mk. V gázturbinás sugárhajtómű licenc nélküli másolatának számító RD–500 gázturbinás sugárhajtóművet, (a típusjelzésben szereplő szám a gyártóra, az 500-as gépgyárra utal), később pedig a megbízhatóbb, nagyobb élettartamú VK–1 hajtómű gyártására állt át. Az 1950-es években a Jak–25-höz gyártották az RD–9A gázturbinás sugárhajtóművet, valamint a csak néhány példányban megépített La–350 Burja interkontinentális robotrepülőgéphez az SZ2.1150 folyékony hajtóanyagú rakétahajtóműből egy kisebb sorozatot gyártottak.
A gyár 1958-tól a nagy mennyiségben előállított MiG–21-hez használt R–11F–300-as gázturbinás sugárhajtóművet, később a MiG–23-as különféle változataink alkalmazott R–27–300, R–29–300 és R–35 sugárhajtóművek készültek a gyárban. 1973-ig mintegy 12 ezer R–11-es gázturbinás sugárhajtóművet állítottak elő, az R–27-ből és az R–29-ből kb. négyezer darab készült.
1977-től a Krasznij Oktyabr gyár vezetője Vlagyimir Csernisov (1934–1983) volt, akinek a nevét 1983-as halálát követően, később felvette a vállalat. Az 1990-es évek elején a gyár a MiG MAPO-hoz került, és a TMKB Szojuz vállalattal együtt az RSZK MiG hajtóműgyártó részlegét alkotta. 2008-tól a gyár részvényeinek 50%-át plusz egy részvényt az orosz repülőgéphajtómű-gyártókat összefogó állami Egyesített Hajtóműgyártó Vállalat (ODK) birtokolja.
Gyártmányai thumb|250px|RD–500 gázturbinás sugárhajtómű Korábbi gyártmányai M–30 ACS–30B RD–500 VK–1 AM–5 SZ2–1150 folyékony hajtóanyagú rakétahajtómű R–11F–300, R–11AF–300 R–27–300 R–29–300 R–35
Jelenlegi gyártmányai RD–33 RD–93 RD–33MM TV7–117SZM, TV7–117SZT RD–1700
Jegyzetek
További információk A Csernisov Gépgyár honlapja (oroszul és angolul) Szovremennije dvigatyeli dlja szovremennih szamoljotov i vertoljotov (interjú a Csernisov Gépgyár vezérigazgatójával, oroszul), in: Dvigatyel, 2008/3. szám
Kategória:Orosz repülőgépgyárak