Háy Gyula (írói álneve: Stefan Faber) (Abony, 1900. május 5. – Ascona, 1975. május 7.) Kossuth-díjas (1951) magyar író, drámaíró, műfordító, forgatókönyvíró. Háy Károly László (1907–1961) festőművész, grafikus testvére.
Életpályája
Háy Mór (1855–1934) mérnök és Weinberger Gizella (1868–1958) fia. és A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott. A kommün bukása után Németországba emigrált. Először Drezdában, majd Berlinben volt díszletfestő és díszlettervező. 1923-ban hazatért, majd 1929-ben újra Németországba költözött. 1932-től a betiltott Kommunisták Magyarországi Pártja tagja volt.
Színpadi sikereket ért el Berlinben, de az Isten, császár, paraszt című művének berlini bemutatója (1932) után a náci tüntetések meghiúsították a további előadásokat. Ausztriába emigrált, ahonnan az 1934-es szocialista felkelésben való részvétele miatt kiutasították. Lunacsarszkij meghívására 1935-ben a Szovjetunióba költözött. Moszkvában többek között filmforgatókönyveket írt. Írásait kiadták oroszul és más nyelveken is.
1945-ben hazatért. Sorra mutatták be darabjait. 1948–1950 között a filmgyárban volt fődramaturg, majd 1951-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a dramaturg-tanszakot vezette.
Az azóta lebontott Kossuth híd építését Az élet hídja című sematikus drámájával köszöntötte (1951).
1953 februárjában a Magyar Rádió mutatta be a Gyilkosok tanyáján című első rádiódrámáját Marton Endre rendezésében.
1955-ben csatlakozott az úgynevezett Nagy Imre-csoporthoz, és a Petőfi körhöz. Az Irodalmi újságban megjelent Mért nem szeretem című pamfletje – amivel Kucsera elvtárs figurájában az összes kommunista bürokrata örök paródiáját teremtette meg – egész további sorsára kihatott. Az 1956-os forradalom idején, a szovjet csapatok november 4-i támadása után feleségével együtt ő olvasta be a Kossuth Rádióban a híres segélykérést („Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!”). 1957-ben hatévi börtönre ítélték: „a felkelés egyik szellemi vezetője..., a társadalmi rend megdöntésére irányuló szervezkedés”Háy Gyula: Született 1900-ban; Interart Kiadó, 1990. résztvevőjeként – állt az ítéletben. 1960-ban amnesztiával szabadult.
1964-ben kiadták egy drámakötetét: (Királydrámák), de darabjai nem kerülhettek színpadra. 1963-ban az osztrák PEN Club meghívására Nyugat-Európába utazott, és rövidesen végleg elhagyta az országot. Asconában telepedett le.
Műfordítóként is dolgozott. Lefordította Csehov, Osztrovszkij, Hauptmann, E. T. A. Hoffmann egyes műveit. Hatalmas teljesítménye Grimmelshausen Simplicissimusának átültetése.
Drámáit főleg német nyelvterületen játszották, de megjelentek angol, orosz, cseh, lengyel, japán, román, portugál, olasz és kínai nyelven is.
„Molnár Ferenc után ő a világszerte legismertebb és legtöbbet játszott magyar színpadi szerző” – írja rólaA magyar irodalom arcképcsarnoka Hegedüs Géza.
Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 28; műfordítóként: 67.2013. június 1-ji lekérdezés Szerzőként Tiszazug (1945, 1984) Isten, császár, paraszt (1946, 1983, 2001) Romok (1947) Ítélet éjszakája (1948) Az élet hídja (1951-1952) Erő (1952) Szabadság, szerelem (1955) A ló/Caliguló (1986, 1990, 1996) Attila éjszakái (1986) Mohács (1987-1988, 1991-1992, 2012) Appassionata (1992, 2006) Műfordítóként Rahmanov: Viharos alkonyat (1945, 1950-1951, 1955, 1957-1958, 1960, 1967, 1970, 1972, 1975, 1977) Szimonov: Orosz emberek (1945) Kornyejcsuk: Csillagtárna (1950, 1952) Csehov: Ványa bácsi (1952, 1960, 1962, 1970-1971, 1977, 1982, 1985-1986, 1991, 1993) Puskin: Álruhás kisasszony (1954) Csehov: Három nővér (1954, 1965, 1972, 1985, 1987, 2001) Kipphardt: Shakespeare kerestetik (1954-1955) Leonov: Tisztítótűz (Invázió) (1956) Csehov: Sirály (1956, 1960, 1965-1966, 1971, 1982, 1989) Osztrovszkij: Karrier (A négylábú is botlik) (1956) Osztrovszkij: A művésznő és hódolói (1960, 1970) Osztrovszkij: A hozomány nélküli menyasszony (1963) Osztrovszkij: Utolsó áldozat (1964) Grimmelshausen: A kalandos Simplicissimus (1964) Hauptmann: Naplemente előtt (1982, 1992) Hauptmann: A patkányok (1997) Brecht: Gömbfejűek és csúcsfejűek avagy Gazdag a gazdagnak barátja (1964?)
Művei Isten, császár, paraszt (dráma, 1935, 1940, 1946) Tiszazug (dráma, 1936, 1940) Partizánok tükre (tanulmány, 1943, 1945) Németek (dráma, 1944-1945) Végeladás (dráma, 1945) Ítélet éjszakája (dráma, 1946) Emberi szó a színpadon (tanulmány, 1947) A sevcsenkói hullámvadász (elbeszélés, 1947) Romok (dráma, 1947) Az élet hídja (dráma, 1951) Erő (dráma, 1952) Gyilkosok tanyáján (dráma, 1953) Öt színdarab (színdarabok, 1954) Sorsok és harcok (színdarab, 1955) A pulykapásztor (tragikomédia, 1956) Királydrámák (drámák, 1964) Kucsera (regény, 1978)
További műfordításai Ceng Pu: Virág a bűn tengerében (regény, 1962) Conrad Ferdinand Meyer: Pescara megkísértése (kisregények, elbeszélések, 1962) E. T. A. Hoffmann: Kis Zaches, más néven Cinóber (regény, 1963) J. J. Ch. von Grimmelshausen: A kalandos Simplicissimus (regény, 1964) V. I. Pudovkin: A filmrendező és a filmszínész művészete (Mérei Ferenccel, 1965)
Filmjei A tanítónő (1945) Tűz (1948) Úri muri (1949) Különös házasság (1951) Az élet hídja (1956) Tiszazug (1991)
Jegyzetek
Források Farkas Ádám: "Holdudvarból börtönbe: Háy Gyula Magyarországi karrierje, 1945-1975", RussianStudiesHu vol.1, no.1 (2019) Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) Háy Gyula: Született 1900-ban; Interart, Budapest, 1990. Háy Éva (Háy Gyuláné, Majoros Éva): A barikád mindkét oldalán (Budapest, Osiris, 2000) Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk
[ Kortárs magyar írók]
Kucsera Háy Gyula: "Miért nem szeretem Kucserát?"
Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Abonyiak Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1956-os tevékenységük miatt bebörtönzött emberek Kategória:Magyar emigránsok Németországban Kategória:Magyar emigránsok Svájcban