Komlós (ukránul: Хмільник, magyar átírásban: Hmilnik) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Ilosvától délnyugatra, a Borzsa-folyó közelében, Felsőremete és Beregkövesd közt fekvő település.
Nevének eredete A falu neve magyar eredetű, komlóval benőtt helyen települt falut jelent. Régebbi ruszin neve (Комлушъ) a magyar név átirata. Jelenlegi, 1946-tól hivatalos Хмільник ukrán neve a magyar név tükörfordítása (jelentése komlóföld).
Története Komlós az Árpád-kori eredetű Komlóssy család ősi fészke. A család őse Mihály (Torpa, apja Tatamérius Vlachi de Ilosva, született kb. 1257 táján), ki még 1344 táján nyert új adományt itteni birtokaira és alapított családot. Testvérei is a szomszédos Ilosva, Bilke, Dolha és Lipcse településeken alapították meg az Ilosvay, Bilkey, Dolhay és Lipcsey családaikat.
A falu nevét 1341-ben említette először oklevél „Komlos” néven.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOMLÓS. Curiális falu Bereg Várm. földes Ura a’ Komlósy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bataszékhez közel, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Komlós, Bereg-Ugocsa vmegyében, oláh falu, 158 gör. kath. 17 zsidó lak., fil. templommal, hegyes, völgyes, sovány határral. A nyalábi uradalomhoz tartozik. Ut. post. N.-Szőlős.”
A település az 1800-as évek végén is birtokában volt a Komlóssy családnak. Ekkor Komlóssy János tulajdonában állt.
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 531 lakosából 168 magyar, 363 ruszin volt; ebből 404 görögkatolikus, 12 református, 11 izraelita volt.
Források
Petrovay György: A komlósi Komlósy család története 1344. évtől, TURUL, A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye (1895-1/1895-2) A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000. Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
Kategória:A Beregszászi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései