Solymosi Elek, névváltozat: Solymossy, született: Sipos (Tövis, 1847. január 25. – Budapest, 1914. január 3.)Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 49/1914. népszínmű- és operetténekes, színész, rendező, színigazgató.
Életpályája Solymosi Elek 1847. január 25-én született Erdélyben, a Fehér megyei Tövisen, Sipos Elek néven. Szülei Sipos János és Szabó Mária. Tanulmányait Nagyenyeden, Kolozsvárt és Gyulafehérvárt végezte. A gimnázium VI. osztályából kilépett és színész lett. 1867 telén lépett először színpadra Szabadkán, Hubay Gusztáv társulatánál, majd a Budai Népszínházhoz szerződött. Molnár György bukása után Makóra ment. 1873-ban Losoncon, majd Rozsnyóban próbálkozott igazgatással, sikertelenül. 1874 végén ő vezette Miklósy Gyula István (ma Klauzál) téri színházát, ahol színészként kezdett. 1875-ben tagja lett a megnyíló pesti Népszínháznak, ahol közel három évtizeden át játszott. 1905. december 16-án lépett fel utoljára. Egyaránt kitűnően alakított komoly és érzelmes, fiatal és idős, komikus és operettszerepeket, de irodalommal, társadalmi és politikai problémákkal is foglalkozott.
1881-ben átvette a Bártfai P. Antal által alapított Gyakorló Színésziskola irányítását. 1886-ban Magyar Dalcsarnok néven mulatót alapított. 1908-ban vonult nyugalomba, majd Debrecenben alapított színiiskolát.
1894. február 21-én Budapesten, a Kálvin téri templomban feleségül vette a laibachi (Ljubljana) születésű Hormuth Helén Krisztinát, esküvői tanúik Lukácsy Sándor rendező és Kauser József építész voltak.A Budapest-Kálvin téri református egyházközség házassági anyakönyve 96/1894. folyószám.
Elméleti tanulmányokat is írt, tankönyvben rögzítette tapasztalatait A színészet tanítása címmel (1896).
67 éves korában, 1914. január 3-án halt meg Budapesten. 250px|thumb|Sírja a Fiumei úti sírkertben (9-2-55)
Színpadi szerepei Robert Planquette: Cornevillei harangok....Henry Franz von Suppé: Boccaccio....Pietro Ifj. Johann Strauss: A denevér....Bussole Hervé: Nebántsvirág....Moriot Jacques Offenbach: A trapezunti hercegnő....Cabriolo Charles Lecocq: Angot asszony lánya....Larivandière Émile Jonas: A háromcsőrű kacsa....Van Ostebal Tóth Ede: A tolonc....Lőrinc
Fontosabb művei A vidéki magyar színészet reformja (Budapest, 1875) Egy czímnélküli könyv. Elmefuttatás az obscaen férfiak és prostituált nők jelleméről (Budapest, 1878) A színészet tanítása. Felolvasása az 1896. ezredéves II. országos egyetemes tanügyi kongresszus Színművészeti szakosztályának júl. 4-i ülésén. (Budapest, 1896) Az egyházi szónoklat gesztuselmélete (Budapest, 1912) Színésznapló (1912–13)
Működési adatai Színészként 1870: Makó, nyár: Miskolc 1870–71: Szabadka 1871: Munkács, Ungvár, Buda, Máramarossziget, Szabadka, Pécs 1872: Nagykanizsa, István tér
Igazgatóként 1873: Losonc, Rozsnyó 1874: Pozsony, István téri Színház 1874–75: Temesvár, Szeged 1887: vidéki körút 1888: május: Budai Színkör 1889: Polgár Béla társulatánál
Jegyzetek
Források
szineszkonyvtar.hu Verő György: A Népszínház Budapest színi életében (Budapest, 1925) Magyar életrajzi lexikon
Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Magyar operetténekesek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:1847-ben született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek Kategória:Tövisiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek