A Kő-pataki menedékház (szlovákul Skalnatá chata) a Kő-pataki-tó mellett épült menedékház a Magas-Tátrában, Szlovákiában.

Elhelyezkedése A ház 1751 m magasan, a Kő-pataki-völgy (Skalnatá dolina) bejáratánál található, régebben egy kőbarlang volt.

Története A Kő-pataki-völgy első látogatói a Kő-pataki-tó alatt található áthajló kőtömb alatt, az úgynevezett Kő-pataki-tüzelőkő (Ohnisko pri Skalnatom plese) alatt éjszakáztak. 1841-ben négy sziléziai turista, – akiknek célja a Tátra legmagasabb csúcsának hitt Lomnici-csúcs volt – Ferdinánd Burkhardt, Karl Schneider, Joseph Scholz és az első tátrai turistakalauz szerzője, Karl Lohmeyer, valamint két hegyivezető, Lux Jakab és Stüber Mihály az áthajló sziklát körbefalazták, és ezzel a Kárpátok barátai részére egy kis kunyhót létesítettek. Erről a tettükről a közeli sziklán egy fatáblán, – mely még 1930-ban is megvolt – tájékoztatták a látogatókat. 1877-ben (vagy 1879-ben) a völgy akkori tulajdonosa, Sponer Andor a kunyhót tűzhellyel és berendezéssel látta el. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) javaslatára 1914-ben a kincstári erdőgazdaság – melynek birtokába került a völgy - további betonozással, ajtók, ablakok és kémény építésével tette komfortosabbá a kőházat.

A Csehszlovák Turista Klub 1932-ben a „Tüzelőkő” mellé megépítette a faszerkezetű Kő-pataki menedékházat (Skalnata chata). További kibővítésekkel nyerte el mai alakját. Az 1980-as években higiéniai okok miatt a házat nem üzemeltették, de a kilencvenes évek elejétől újból a turistákat szolgálja.

A ház egykori gondnoka Ladislav Kulanga, legendás teherhordó, aki több teherhordási rekord tartója: a Hosszú-tavi menedékházhoz (Zbojnícka chata) 141 kg, a Téry menedékházhoz (Téryho chata) 151 kg, a Zamkovszky menedékházhoz (Zamkovského chata) 207,5 kg cipelt fel. A Kő-pataki menedékháztól az I. drótkötélpálya „Start” nevű közbülső állomására 211 kg-os terhet cipelt le. A menedékházat jelenleg fia, Pavel üzemelteti.

Szálláshelyek Egész évben nyitva. Szállás és ellátás kapható. A hegyiszolgálat állomása. Tel: (+421) 052 4467075, Skalnatá chata, 059 60 Tatranská Lomnica.

Megközelítése Tátralomnicról drótkötélvasúttal (lanovka) a Kőpataki-tó állomásig, onnan gyalog (3-5 p).

Túravidéke A Kőpataki-tó katlana és a Hunfalvai-gödröt környező hegyek.

Jelzett turistautak Lomnici-nyeregre: a zöld Fájl:Szlak zielony.svg jelzésen, 1 ó 15 p. A Nagy-Lomnici-torony csúcsa alá: az ülőszékes felvonóval, s le a Lomnici-nyeregből a zöld Fájl:Szlak zielony.svg jelzésen, 1 ó. A Morgás-hágóra: a piros Fájl:Szlak czerwony.svg jelzésen (Magisztrálé), 1 ó 30 p. A hágóból jelzés nélkül 4-5 p alatt a Nagy-Morgásra (2040 m). A Kis-Morgás-nyeregbe: a kék 18px jelzésen, 1 ó. A Kis-Morgás-nyeregből Tátralomnicra: a Start állomásra kék 18px, onnan a zöld Fájl:Szlak zielony.svg jelzésen le, 2 ó. Tátralomnicról a Kőpataki-tóhoz: a zöld Fájl:Szlak zielony.svg és a kék 18px jelzésen a Kis-Morgás-nyergen át, 3 ó 30 p.

Irodalom és források Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, Késmárk-Budapest, 1926. Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága, Szerk. átdolg. és kieg. Bucsek Henrik, Sport Lap- és Könyvkiadó, 1978 ISBN 963 253 284 8 Adamec, Vladimir: A Magas-Tátra. Turistakalauz, Sport Kiadó, Pozsony, 1969 Soós Ferenc: Magas-Tátra turistakalauz, Bíbor Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 9639103683 Scheirich László: A mi Magas-Tátránk, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2005 ISBN 8089032559 Klaus Gattinger: A Magas-Tátra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 9639353388 Nagy Árpád: 250 Tátrai túra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639353626 Daniel Kollár-Ján Lacika-Roman Malarz: A szlovák és a lengyel Tátra, DAMAJA, 1998. Julius Andrási - Witold H. Pariski: Válogatott hegymászóutak 1972; Magyar kéziratos fordítás, Vörös Meteor Hegymászóklub, 1978; Bucsek Henrik: A magyar hegymászás története 1873-ig, (Hegymászó Híradó, 1973., 3. szám, 3-11. o.)

Külső hivatkozások A menedékház nem hivatalos honlapja Kő-pataki-menedékház – Vysoketatry.com

Kategória:A Magas-Tátra menedékházai Kategória:Szlovákia 20. századi építményei Kategória:1932-ben átadott építmények