Az autizmus spektrumzavar, állapotok széles spektrumát felölelő gyűjtőfogalom, (a kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van) egy idegi-fejlődési rendellenesség, amely az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) által kiadott Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének DSM ötödik kiadásában (DSM-5) meghatározott Autizmus spektrumzavar (ASD) csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, nonkonform viselkedési mintázatokban és érdeklődésben, illetve viselkedésben nyilvánul meg. Az autizmus egy olyan spektrum, amely súlyosság szerint osztályozva, különböző fokozatokban a furcsán viselkedőnek tekintett különcöktől az egész nap az ágy szélén üldögélő, ringatózó, nem kommunikáló autistákig terjed. Az autizmus spektrumzavar jelen tudományos eredmények szerint nem gyógyítható. A Egészségügyi Világszervezet által kiadott Betegségek nemzetközi osztályozásának (BNO) 2018-ban megjelent 11. kiadása azonos módon értelmezi a diagnózis kritériumait.

Bár az eredete ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. Ez a spektrumzavar a neurobiológiai betegségnek számító pervazív fejlődési zavarok egyik kategóriája, amelynek a BNO kódja a mentális és viselkedészavarok főcsoporton belül az F84 kategóriába van sorolva. F84.0 Gyermekkori autizmus (autismus infantilis) F84.1 Atípusos autizmus (F84.2 Rett-szindróma) F84.3 Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar F84.4 Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivitás F84.5 Asperger-szindróma F84.8 Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar F84.9 Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar

Habár könyvek, cikkek sora íródott róla, nem sikerült pontos, minden autistára jellemző leírást adni. Előfordul, hogy szülők, vagy akár az autista saját maga sem ismer magára a leírások alapján, ugyanakkor felismerik idegenek, akikkel az illető először találkozik. Különösnek, másnak látják, külföldinek nézik, esetleg siketnek. Többségi környezetben gyakran ki is közösítik, bántják őket, főleg gyerekkorban. Igazán csak befogadó környezetben érzik jól magukat. Autizmust komplex vizsgálat alapján pszichiáter diagnosztizálhat.

Gyakran a hivatalos intézmények is sztereotípiákkal élnek, nem ismerve az illető személyt. Így a gyámhivatal indít Asperger-szindrómás, illetve jól funkcionáló autisták ellen is gondnokság alá vételi pert, a szüleik halála után, éppen a gyász legrosszabb szakaszára időzítve a pszichiáter által végzett „szakértői vizsgálatra” alapozva, az illető autista pontos körülményeit nem ismerve; holott az autizmus önmagában ezt nem indokolja. A dolgot árnyalja a társadalmi leszakadás egyik faktoraként, hogy a hajléktalanok 12%-a autista.Nagy Nikoletta - Összefüggést találtak az autizmus és a hajléktalan lét között (24.hu, 2018.07.13.) Ugyan az autizmus pszichiátriai diagnózis,https://www.prodiak.hu/cikkek/nem-pletykalnak-nem-lognak-es-nem-kesnek-ilyenek-az-autista-kollegak a 21. század eleji Magyarországon a pszichiáterek többsége nincs felkészítve az autistákkal való humánus bánásmódra; még az igazságügyi szakértők képzettsége is hiányos ezen a téren.https://www.ajbh.hu/-/az-alapveto-jogok-biztosanak-jelentese-egy-autista-beteg-pszichiatriai-kezeleset-erinto-sulyos-problemakrol-mulasztasokrol-es-a-rendszerszintu-hianyos

Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.

Világnapja április 2.

Típusai Definíció szerint (DSM-IV) az autizmusban „késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a kommunikációs nyelvben, a szimbolikus és imaginatív játékban”, és a tünetek 3 éves kor előtt megjelennek. Az autizmus egyre gyakrabban lép fel gyerekeknél – ennek okait vitatják; lehetséges, hogy csak arról van szó, hogy gyakrabban ismerik fel, mivel egyre részletesebben fejtik ki a diagnózis kritériumait, aminek következtében egyre több autistát találnak. bélyeg|Autista gyermek ismétlődő feladat végzése közben

Bizonyos régebbi tipológiák két típusát különböztették meg: a súlyosabb Kanner-szindrómát és a kevésbé súlyos Asperger-szindrómát. Az Asperger-szindrómát sokszor a jól beszélő (de nem feltétlenül jól kommunikáló) emberekre, míg a Kanner-szindrómát a néma, a nyelvet szó szerint vevő, súlyosabb problémákkal küzdő személyekre alkalmazták. Ma már csak az autisztikus zavart, illetve az Asperger-szindrómát különböztetik meg. Az autizmus úgynevezett spektrumzavar (ASD), ahol nincs éles határ: az átmenetek folytonosak a különböző kategóriák között. Az autizmus ritkán fordul elő magában; jellemzően együtt jár más rendellenességekkel, például értelmi fogyatékossággal.

Az autizmus spektrumot alkot, ami a normálistól a súlyos állapotokig terjed, és sokféleképpen nyilvánulhat meg. A spektrumon belül általában mégis elkülönítik az Asperger-szindrómát és a Kanner-szindrómát, és előfordul, hogy autizmus alatt egyszerűen a közepes vagy a súlyos autizmust értik.

Asperger-szindróma

bélyeg|Autista gyermek szigorúan sorba rendezett játékaival alszik Asperger-szindróma esetén a páciens kiválóan képes szavakkal kommunikálni például írásban, de a kommunikáció kísérőjelenségeinek (arckifejezés, testbeszéd, hanghordozás) értelmezése nehezen megy neki, a szemkontaktust nehezen viseli stb. Az Asperger-szindrómára – a súlyosabb autizmussal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amiben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait, és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás. Hans Asperger osztrák pszichiáter és gyermekorvos írta le először 1944-ben, megmentette őket a megbélyegzéstől és elhurcolástól, és külön osztályt hozott létre számukra. Viktória nővér beszéd-, dráma- és mozgásterápiával fejlesztette az Asperger által vizsgált gyerekeket.

Kanner-szindróma

A Kanner-szindróma, avagy kisgyermekkori autizmus egy diagnosztikai kategória, Leo Kanner amerikai gyermekorvos írta le először 1943-ban. Neurobiológiai, pervazív fejlődési zavar, az autizmus klasszikusan alacsonyan funkcionáló formája. A rendellenességhez az alábbi tünetek társulnak: a gyermekeknél már 3 éves kor előtt megfigyelhető, hogy társaikhoz képest alulmaradnak a kommunikációban, a szociális viselkedésben és a rugalmas gondolkodásban. Az érintett gyermekek fele nem tanul meg beszélni; egyes vélemények szerint a beszélő autisták nem Kanner-szindrómások. Bár Kanner hangsúlyozta, hogy normál, vagy kiemelkedő intelligenciával bírhatnak, az autisták háromnegyede értelmi fogyatékos is. A diagnózist ma már nem használják, a DSM IV-ben és ICD 10-ben csak az autisztikus zavar illetve Asperger-szindróma szerepel. Jelenleg használatban lévő diagnosztikus elnevezése a gyermekkori autizmus (autismus infantilis),BNO kódok melynek három altípusa ismert: izolált, passzív, illetve bizarr.

Tünetei Az autizmust rendszerint az autisztikus triász meglétével definiálják, ami minőségi eltérést jelent a kölcsönös társas kapcsolatok, a kommunikáció és a rugalmasság terén. Egyes elméletek szerint az első két tünet nem független, így azokat összevonva autisztikus diádról beszélnek.Oravecz Lizanka, Orosz Ildikó: Lizanka

Multidimenzionális spektrumként az alábbi tünetek nem jellemzőek okvetlenül egyszerre az összes, autizmussal diagnosztizált emberre. Akadnak normál szemkontaktust fenntartó, kevésbé precíz, monotóniát rosszul tűrő; képletes beszédet, viccet, iróniát és elvontabb gondolatmeneteket értő és használó, széles érdeklődési körű emberek is köztük. Széles és nagy az egyéni különbségek repertoárja.

A főbb tünetek a következők: autisztikus magány, ami egyfajta szellemi egyedüllét feltűnően korlátozott tevékenység és érdeklődés a társas kommunikáció és a szociális interakciók folyamatosan, többféle helyzetben fennálló speciális hiányossága: társas-érzelmi kölcsönösség terén a szociális interakciók során a kapcsolatok kialakítása, fenntartása és megértése terén a képzelőerőt igénylő tevékenységekben

Az autisztikus magány többféleképpen is megnyilvánulhat. Egyes autisták alig képesek személyekkel kapcsolatba lépni; sokkal nagyobb örömet jelent számukra a tárgyakkal való foglalkozás, mint az azonos korúak társasága. Mások keresik a kapcsolatot, de szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket. Előfordul, hogy az autista gyerek inkább a magányt választja, és a többi gyerek közelségét agresszívan elutasítja maga mellől, hogy ne zavarják. Gyakran egyáltalán nem játszanak szerepjátékot, vagy ha mégis, akkor tárgyakat személyesítenek meg. Általuk kezdeményezett játékba nem hagynak másokat beszállni. A mások által kezdeményezett játék irányítását átveszik, és miután elmagyaráztatták annak szabályait, annak betartására mereven ügyelnek.

Az állandósághoz való ragaszkodás fontos kapaszkodót jelent a nehezen megjósolható változások világában. Alacsony fejlettségű érzelemszabályozási képességeik miatt az autisták akár be is pánikolhatnak, amikor valami nem a megszokott vagy a tervezett módon zajlik le és egy hírtelen bekövetkező váratlan szituáció kizökkenti az előre tervezhető és kiszámítható rutinból. Ezt a rohamot angolul meltdownnak (leolvadás) nevezik, és ritkábban Asperger-szindrómásokkal is előfordul. Irányíthatatlan. Van, aki csak ül és nyáladzik. Van, aki sír, csapkod, kiabál. Van, aki ilyenkor karmol, rúg, harap és kárt tesz a berendezésben. Többnyire ennél sokkal enyhébbek a tünetek. Ilyenkor a legjobb, ha az autista el tud vonulni egy ingerszegény, nyugodt helyre, például a mosdóba. Meltdown-t okozhat a szenzoros ingerek koordinálhatatlan mennyiségű felgyülemlése okozta túlstimuláció, valamint más stresszfaktorok együttes jelenléte, például a kevés alvás.https://napiaspie.blog.hu/2019/01/30/nyiltan_az_autista_overload-rol_es_meltdown-rolÉlménybeszámolók

Jellemzők az egyszerű, ismétlődő mozgások (például a test előre-hátra ringatása, vagy a kézfej rázása stresszhatásra), az állandóan visszatérő gondolatok, a kényszeresnek tűnő, de látszólag céltalan és körülményes foglalatosságok és a beszűkült érdeklődési kör, valamint az érzékelés neurotipikustól eltérő működése. (Például csökkent vagy túlzott érzékenység bizonyos egyszerű vagy összetett ingerekkel kapcsolatban: hangokkal, érintéssel, vizuális mintázatokkal vagy szociális gesztusokkal szemben.) Gyakoriak az alvászavarok, a fóbiák, az evészavarok, a dühkitörések, az autoagresszió. Nehezen értenek meg általános élethelyzeteket. Gyakran fordul elő egyensúlyzavar is. Jellemző a kis- és a nagymozgások ügyetlensége, sok autista írása nehezen olvasható.

Az autizmushoz időnként szelektív evés is kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az illető nagyon válogatós, csak néhány ételt hajlandó megenni, és azt is csak megfelelő tálalás esetén. Ehetnek túl nagy vagy túl kicsi falatokat. Fennáll az éhezés és a túltápláltság veszélye, sőt, minőségi éhezés is előfordulhat. Az étkezéssel kapcsolatos problémák növelik a meltdown veszélyét.

Vannak kísérletek autista gyerekeket nevelő szülők részéről, hogy diétával csökkentsék a tüneteket, és vannak, akik pozitív eredményekről számoltak be.http://www.koloknet.hu/kulonleges-gyerek/fejlodesi-rendellenessegek/autista/autista-kisfiam-annyira-kitisztult-hogy-ma-egy-tehetseggondozo-csoport-tagja-egy-anyuka-irta-meg-sik/ A kutatók között heves vitákhoz vezetett az az elmélet, hogy bármely diéta segíthetne a tünetek kezelésében. Egyesek arra mutatnak rá, hogy a diéta tovább csökkenti az autista által amúgy is fogyasztott élelmiszerek körét,https://alimento.blog.hu/2015/01/22/autizmus_etrendi_vonatkozasok ez azonban nem feltétlenül van így. A diéták közé tartozik a ketogén, a gluténmentes, a tejfehérjementes, a paleolit és a GAPS-diéta.