A hármas kötés olyan kémiai kötés, amelyet – az egyszeres kovalens kötésben szokásos kettő helyett – hat kötőelektron létesít. A leggyakoribb hármas kötés az alkinek két szénatomja közötti kötés. Hármas kötés található még a cianid és izocianid funkciós csoportokban is. Néhány kétatomos molekulában is hármas kötés van, például a dinitrogénben és a szén-monoxidban. A szerkezeti képletekben a hármas kötést a két atom közötti három párhuzamos vonallal jelölik.Organic Chemistry 2nd Ed. John McMurry
A hármas kötések erősebbek mint az egyszeres vagy kettős kötések, és a kötéstávolság is kisebb. A kötésrend három.
150px180px100px acetilén dicián szén-monoxidHármas kötést tartalmazó vegyületek
Kötés A kötést a hibridizáció segítségével lehet leírni. Mindkét szénatomnak van két sp-pályája és két p-pályája. A két sp-pálya egy egyenesre esik (180°-os szöget zárnak be), az x tengellyel párhuzamosak (derékszögű koordináta-rendszerben). A két p-pálya erre és egymásra merőlegesek, az y- és z-tengellyel párhuzamos. Amikor a két szénatom közeledik egymáshoz, az sp pályáik átfednek és egy sp−sp szigma-kötés jön létre. Ezzel egyidejűleg a pz-pályák is közel kerülnek egymáshoz, pz−pz pi-kötés alakul ki. Hasonlóan a py-pályák között py−py pi-kötés képződik. Végeredményben egy szigma és két pi-kötés jön létre.
A hajlított kötések elméletében hármas kötés kialakulhat három sp3 pálya közötti átfedés révén is, pi-kötés létrejötte nélkül.Advanced Organic Chemistry Carey, Francis A., Sundberg, Richard J. 5th ed. 2007
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:Kémiai kötések