Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.)http://www.origo.hu/itthon/20120204-meghalt-csurka-istvan.html kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia, és Csurka László színművész bátyja.
Életpályája bélyegkép|balra|200px|Az Ünnepi Könyvhéten Budapesten, 2011-ben Békésen, a Szegedi Kis István Református Főgimnáziumban érettségizett 1952-ben, 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán diplomázott. Az 1956-os forradalom alatt a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, ami miatt fél évre a Kistarcsai Központi Internálótáborba zárták,Origo: Eltemették Csurka Istvánt majd 1957 augusztusában, Raszkolnyikov fedőnéven, beszervezték III/III-as ügynöknek.Siklósi András: Csurka István kendőzetlen arcképe , szentkoronaradio.com A kilencvenes évek elején - miután Antall József az MDF frakció zárt ülésén tett arra vonatkozó utalást, hogy a belső ellenzékében egykori állambiztonsági ügynökök is vannak - az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést. Az átvilágítások eredményei és a levéltárakban fellelhető dokumentumok szerint az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánították.
Szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1956-ban adták ki első elbeszéléskötetét, a Tűzugratást. 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzetbe írt tárcákat. 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán. 1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991–92-ben alelnök.
1988–1989 között tagja volt a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának, 1989-90-ben a Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a hetilap 1991. januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója volt.
1992. augusztus 20-án a Magyar Fórumban megjelentette Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben kritizálta a kormány politikáját, és bizonyos társadalmi folyamatokat.Csurka István: Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán, Magyar Fórum, 1992. augusztus 20. Az emlékezetes dolgozat miatt számos támadás érte, és az MDF más vezetőivel is ellentétbe került.Tóth-Szenesi Attila - A Csurka-dolgozat egyes mondatai ma is ütnek, és van köztük olyan, amiből kormánypolitika lett (Telex.hu, 2022.08.19.) 1992 szeptemberében létrehozta a Magyar Út Alapítványt. 1993. január 22-én, az MDF VI. országos gyűlésén az MDF elnökségi tagjainak választásán kevesebb szavazatot kapott, mint Antall József a párt elnöki tisztségére. Május 26-án részvételével az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport, azokból akik nem szavazták meg az ukrán-magyar alapszerződést, és ugyanezen a napon megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott, végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.
1993. júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek haláláig elnöke volt, és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998–2002 között. 2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).
2012. február 18-án temették el a Fiumei úti sírkert ’56-os hősök parcellájába (57-D-2). Temetésén több ezer ember és számos neves politikus, író és művész jelent meg.Magyar Leónidászként emlékeztek Csurkára, Index-videó, 2012. február 18. Sírjának képét lásd!Fiumei úti sírkert, Nemzeti emlékhely térképes adatbázisa 2022 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része.Nemzeti Örökség Intézete, Nemzeti sírhelyek adatbázisa
Családja Édesanyja Bodnár Erzsébet, édesapja Csurka Péter (1894–1964), aki publicista volt. Apja első házasságából született féltestvére ifj. Csurka Péter, édestestvére Csurka László színművész (1936–2020).
1957-től felesége Kladek Anna volt, közös gyermekük: Csurka Endre. 1969-ben között házasságot Borsányi Klára, lányaik: Csurka Eszter (1969–) és Csurka Dóra (1973–).
Utolsó éveiben élettársa Papolczy Gizella volt.
Politika Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az Európai Unióba való belépést; támogatta a státustörvényt. Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok iránt, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt.
Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején „idegen érdekeket” szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok „nemzetpusztító politikáját”, amely szerintük részben a külpolitikában nyilvánul meg, részben pedig olyan belpolitikai döntésekben, mint a „túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció”, illetve az abortusz legalizálása.
Irodalmi munkássága Novellák, regények, publicisztika bélyegkép|jobbra|200px|A Kettes kolbász dedikált címlapja Hamis tanú (regény, 1959) Százötös mellék (novelláskötet, 1964) A ló is ember (novelláskötet, 1968) Nász és pofon (novelláskötet, 1969) Kint az életben (novelláskötet, 1972) A kard (filmnovella, 1983) A csodaló (kisregények, 1983) Színleírás. Tárcák, novellák, elbeszélések; Magvető, Bp., 1984 Dagonyázás; Magvető, Bp., 1985 (Rakéta Regénytár) Az elfogadhatatlan realitás. Esszék, előadások; Püski, New York, 1986 A magyarság esélyei. A tanácskozás jegyzőkönyve. Lakitelek, 1987. szeptember 27.; szerk. Biró Zoltán, Csurka István, Für Lajos; s.n., Bp., 1987 Közép-Európa hó alatt. Esszék, előadások; Püski–SMIKK, New York–Zürich, 1988 Vasárnapi menü. Tárcák és novellák; Magvető, Bp., 1989 Vasárnapi jegyzetek. A Kossuth Rádió Vasárnapi Újságjában 1987 és 1991 augusztusa között elhangzott jegyzetek; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991 Új magyar önépítés. Politikai írások és előadások. Nagy László emlékezetére; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991 Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán; Magyar Fórum Kft., Bp., 1992 Keserű hátország. Tanulmányok; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek) Néhány gondolat és nyolc társgondolat; szerk. Csurka István; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek) Also sprach – Janosom Kisem / A médiaháború Soros fejezete; Magyar Fórum, Bp., 1994 Nemzeti összefogás; Magyar Fórum, Bp., 1996 (Magyar Fórum könyvek) Hamis tanú és más regények; Püski, Bp., 1997 Minden, ami van. Politikai írások és beszédek gyűjteménye, 1979-1998, 1-3.; összeáll. Szőcs Zoltán; Püski, Bp., 1998 Sorsunk rétegei; Magyar Út Alapítvány, Bp., 1999 (Magyar Fórum könyvek) A mélység vándora. Elbeszélések, tárcák, karcolatok, 1-2.; Püski, Bp., 2000 Tízből tíz. Néhány gondolat plazákról, szálláscsinálókról, Magyarország megszállásáról; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001 Magyar szemmel. Válogatás a cikksorozatból; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001 (Magyar Fórum könyvek) Az áldozat imperializmusa; B-média Kft., Bp., 2004 (Magyar Fórum könyvek) A rend programja. A MIÉP szándékai, céljai, javaslatai a 2006-os országgyűlési választásokra; MIÉP, Bp., 2005 Fesztiválkandúr; B-média Kft., Bp., 2005 (Magyar Fórum könyvek) Az esztéta; K. O.-média Kft., Bp., 2006 (Magyar Fórum könyvek) A Lámpás program; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek) Protest-song. A Csurkák négy nemzedéke; vál. Csurka István; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek) Őszi torna. A szerző válogatott írásai; Trikolor, Bp., 2008 (Örökségünk) Budapest – Baja – Tel-Aviv. Válogatott írások a Magyar Fórumból; Ady Endre Sajtóalapítvány, Budapest, 2009 (Magyar Fórum könyvek) Dr. Utólag visszaemlékezése; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2010
Drámák Ki lesz a bálanya (1962) Szájhős (1964) Moór és Paál (1965) Az idő vasfoga (1967) Deficit (1970) Döglött aknák (1971) Szék, ágy, szauna (1972) Eredeti helyszín (1976) Nagytakarítás (1977) Versenynap (1977) Házmestersirató (1980) Megmaradni. Dráma. Történik napjainkban; Csokonai, Debrecen, 1988 Vizsgák és fegyelmik. Színművek és hangjátékok; Magvető, Bp., 1990 A hatodik koporsó (2011) Írószövetségek harca (2011) Két dráma; A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány–Magyar Fórum, Bp., 2011
Megfilmesített művei Gálvölgyi János műsora (1989) Amerikai cigaretta (1977) A kard (1977)A kard magyar filmszatíra, 71 perc, 1976, port.hu Hét tonna dollár (1973) Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
Díjak József Attila-díj (1969, 1980) Alföld-díj (1980) Szkíta Aranyszarvas díj (2010)
Jegyzetek
Források Életrajz és program az Origón A MIÉP története
További információk
Csurka István életrajz, doksi.hu Látnok volt, magyaridok.hu Csukás István: Csurka István ötvenéves (vers), beszelo.c3.hu A magyar irodalom története - Csurka István, mek.oszk.hu Csurka István: Néhány gondolat… , scribd.com
Csurka István: Vasárnapi jegyzetek. – A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság-jában 1987 és 1991 augusztusa között elhangzott jegyzetek. Püski Kiadó Bt. – Magyar Fórum Kiadó Kft.; Bp., 1991. Végh Antal: (Csurka) István a király?; szerzői, Bp., 1992 Hartyányi István–Kovács Zoltán: Csurka István írásainak bibliográfiája. Az 1954 és 1996 között megjelent művek; Magyar Út Alapítvány, Bp., 1997 (Magyar Fórum könyvek) Négy-öt magyar összehajol. Csurka István emlékére; A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, Bp., 2012 Domonkos Lászlóː Csurka; Kárpátia Stúdió, Bp., 2012 Lakner Zoltán - A barna ötven árnyalata / Harminc éves út a Néhány gondolattól Tusványosig Jelen, 2022.08.19. Sírjának fotója a Fiumei úti sírkert adatbázisában
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Magyar dramaturgok Kategória:Magyar tárcaírók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Az MDF korábbi tagjai Kategória:A MIÉP korábbi tagjai Kategória:Országgyűlési képviselők (MDF) Kategória:Országgyűlési képviselők (MIÉP) Kategória:Országgyűlési képviselők (1990–1994) Kategória:Országgyűlési képviselők (1998–2002) Kategória:Nemzeti radikalizmus Magyarországon Kategória:Alföld-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Kistarcsai Központi Internálótábor foglyai Kategória:1956-os tevékenységük miatt bebörtönzött emberek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1994–1998) Kategória:Magyar hetilapszerkesztők Kategória:A Magyar Fórum vezetői, újságírói Kategória:Antiszemitizmus Magyarországon Kategória:1934-ben született személyek Kategória:2012-ben elhunyt személyek