Reich Irma (eredeti nevén Marie Magdaléna Dorota Mathilda Reichová, asszonynevén Keszler Mária) (Pürglitz, Rakovníki járás, 1859. március 14. – Prága, 1930. július 5.) cseh opera-énekesnő (szoprán). A budapesti Operaháznak megnyitásától négy éven át egyik vezető drámai szopránja volt.
Élete thumb|balra|150px|Mestere, František Pivoda az 1870-es években Csehország zömmel németek lakta vidékéről származik. Édesapja hercegi főerdész volt. Marie Reichová zenei tehetsége már gyermekként megnyilvánult. Tizenöt évesen, egy vasúti híd felavatásán énekelt először nyilvánosan, ennek hatására beszélte rá a jelenlévő Václav Štulc (1814–1887) vyšehradi prépost szüleit, hogy taníttassák Prágában énekelni. A cseh fővárosba küldték, ahol 1879-ben fejezte be énektanulmányait František Pivoda (1824–1898) iskolájában. Vizsgáján Sentát énekelte Wagner Bolygó hollandijának koncertszerű előadásán.
Első szerződése a teplitzi német színházhoz kötötte. Második évadját már a prágai Ideiglenes Színházban (Prozatímní divadlo) kezdte, innen került az új Nemzeti Színházba, melynek a nyitóelőadásán, Bedřich Smetana Libuše című operájának ősbemutatóján is közreműködött 1881. június 11-én. A következő évben nagy sikerrel vendégszerepelt Varsóban és Pilsenben. A cseh Nemzeti Színháztól kapott szabadság idején Olaszországba utazott, ahol számos ajánlatot kapott, de ezeket nem fogadta el. Visszatérőben megállt Budapesten, és még a Nemzeti Színház színpadán volt első magyarországi fellépte. Prágában megromlott a viszonya az ottani társulat tagjaival, ezért újra a magyar fővárosba jött, és 1884-ben már állandó szerződést kapott az újonnan megnyílt Magyar Királyi Operaházba. Az intézmény sokat foglalkoztatott drámai szopránja volt. 1886-ban Párizsba utazott, s Salvatore Marchesinél képezte tovább magát az olasz repertoárban. Budapestre visszatérve feleségül ment Keszler József kritikushoz, franciatanárhoz. 1888-ban megszűnt operai tagsága, de Prágába még 1893 végéig visszajárt vendégszerepelni. Férje 1927-ben meghalt, s ekkor visszatelepült a cseh fővárosba.
Szerepei thumb|jobbra|260px|Smetana Libuše c. operája ősbemutatójának plakátja Karel Bendl: Karel Škréta — Graziella Georges Bizet: Carmen — címszerep Antonín Dvořák: Dimitrij — Kszenyija Boriszovna Erkel Ferenc: István király – Crescimira Goldmark Károly: Sába királynője – Szulamit Charles Gounod: Faust — Margit Charles Gounod: Romeo és Júlia – Júlia Giacomo Meyerbeer: A hugenották — Valentine Giacomo Meyerbeer: Ördög Róbert – Alice Giacomo Meyerbeer: A próféta – Berta Mihalovich Ödön: Hagbarth és Signe – Signe Stanisław Moniuszko: Halka — címszerep Otto Nicolai: A windsori víg nők — Reichné Karel Šebor: A huszita menyasszony — Růžena Bedřich Smetana: Libuše — Krasava Smetana: A két özvegy — Karolina Smetana: Az ördög fala — Hedvika Ambroise Thomas: Mignon — címszerep Giuseppe Verdi: Ernani — Elvira Giuseppe Verdi La Traviata — Violetta Valéry Richard Wagner: Lohengrin — Brabanti Elza
Könyve Mein Kind, wär’ ich König (önéletrajz, 1880)
Jegyzetek
Források FDb.cz A Prágai Nemzeti Színház adattárában Středočeská vědecká knihovna v Kladně
Kategória:Cseh operaénekesek Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Szopránok Kategória:Szudétanémetek Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1930-ban elhunyt személyek