Werner ispán (comes) budai rektor és a király által kinevezett bíró volt 1288 és 1300, valószínűleg a pesti Werner ispán unokája, Péter, az utolsó budai fónagy (villicus) fia. 1291-ben elkísérte III. András királyt bécsi hadjáratára. Az esztergomi érsekkel és a budai káptalannal szemben védte a budai polgárság érdekeit.
Több birtokot szerzett a város környékén, így a Pilis megyei Tinnyét, valamint egy birtokrészt Pest megyei Gyálon, amelyet Szenterzsébetfalvi Pókától vásárolt. Budai palotája a Szent János ferences kolostor és az azonos nevű Szent János (később Vízi)-kapu között állt, tehát kaputól délre. (Helyén ma a Miniszterelnökség 2018-ban fölépült új irodaháza található, amelyet Zoboki Gábor tervezett.) Ez korábban talán Walter budai rektor, kamaraispán háza volt, és 1273-ban ebben gyógyult meg a 12 éves IV. László király súlyos betegségéből, Szent Margit ereklyéjének közbenjárására. Walter ispánt 1290 körül Werner és fia, László ölték meg.
Werner fia László szintén budai rektor volt 1301-1302-ben és 1307-1318 között. Miután kihalt az Árpád-ház, Károly Róbert híve lett, ezért Vencel király 1305-ben Budáról távozva magával vitte, és fogva tartotta. A fogságból kiszabadult és 1307. június 1-én hívei segítségével bejutott Budára, és azt megszerezte Károly Róbert számára. Mivel nem volt fia, vagyonát nővérének leszármazottai, a birtokos nemes Domoszlói család örökölte.
Források
Győrffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, IV, Budapest, 1998. Győrffy György, in Budapest története, I, szerk. Gerevich László, Budapest, 1973, 331. Kubinyi András, Budapest története, II, szerk. Gerevich László–Kosáry Domonkos, Budapest, 1975, II, 44, 61.
Kategória:Árpád-kori magyarok Kategória:Városbírók Kategória:13. századi személyek Kategória:14. századi személyek