A Magyarországi Evangélikus Egyház a négy nagy magyarországi történelmi egyház egyike. Bejegyzett egyházként működik. A Magyarországi Református Egyház után a második legnagyobb magyarországi protestáns egyház. Luther Márton és az Ágostai hitvallás (augsburgi hitvallás, latinul: Confessio Augustana) tanait követi, a XX. századig gyakran ágostai hitvallású evangélikus egyháznak, esetleg lutheránus egyháznak is nevezték. Az egyház népét három nemzetiség alkotja (magyar, német, szlovák), egyházközségeiben ma is használja a nemzetiségi nyelveket igehirdetésben, liturgiában.
Története Létrejöttének főbb motívumai A Magyarországi Evangélikus Egyház létrejötte a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlik vissza. Eleinte Magyarországon Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Kálvin János és Ulrich Zwingli nézetei is, és a 16. század közepe felé a reformáció hívei már nagyrészt a Kálvin-féle tanítást követték. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei Magyarországon is két külön egyházzá alakultak.
Lásd bővebben A reformáció Magyarországon
Elterjedése A 2011. évi magyarországi népszámláláskor főnepszamlalas.hu (a népesség 2,2%-a) vallotta magát evangélikusnak. 2001-ben még a népesség 2,99%-a, főnyi evangélikus volt az országban.
Szervezeti felépítése Az egyház szervezete négy igazgatási-önkormányzati szintre tagolódik: egyházközség, egyházmegye, egyházkerület, országos egyház. Az egyház legfelsőbb döntéshozó testülete a Zsinat. A Zsinatot a lelkészi és a nemlelkészi elnök vezeti, akiket a zsinat tagjai közül választanak meg. A legfontosabb, legalapvetőbb szervezeti egység az egyházközség. Mind a négy szervezeti szintnek több évszázados hagyománya van, a mai kerületi és megyei beosztás nagy mértékben magán viseli az 1952-es átalakítás nyomait. Mindegyik egyházszervezeti szint élén egy lelkészi elnök (lelkész, esperes, püspök), egy nemlelkészi elnök (felügyelő), egy tágabb testület (közgyűlés ill. zsinat), valamint általában egy szűkebb testület (presbitérium) áll. Jogorvoslati lehetőséget az egyházi bíróság biztosít a vezetői és testületi döntésekkel szemben. A tisztségviselőket és testületeket a gyülekezeti tagok, a gyülekezeti presbitériumok vagy az adott szervezeti szint közgyűlési tagjai választják, általában hat évre. Tehát a magyarországi evangélikus egyházszervezet alulról építkező jellegű, sok demokratikus elemmel bír. Fontos alapelv még a lelkészi és nemlelkészi vezetők, testületi tagok paritása, a legtöbb testületben egyenlő számban vannak képviselőik. Minden tisztségre nő is megválasztható, a fontosabb tisztségek közül erre eddig csak a püspöki és az országos felügyelői tisztség esetében nem volt példa.
Az egyházközségek A magyarországi evangélikusság 251 egyházközséget alkot, ez az egyház életének alapvető színtere. Egy egyházközséget lelkész, gyülekezeti felügyelő, presbitérium és más tisztségviselők (gondnok, pénztáros, jegyző, számvevőszéki tagok stb.) vezetnek. Őket az egyházközségi közgyűlés választja meg, ahol minden gyülekezeti tag szavazhat. A legfontosabb helyi kérdésekben (lelkészválasztás és gyülekezeti tisztújítás) az egyházközségi közgyűlés dönt, sok más ügyben (zárszámadás és költségvetés elfogadása, az egyházkerületi és az egyházmegyei elnökség megválasztása) a gyülekezeti presbitérium szavaz. Az egyházközségek elsősorban a tagjaik által befizetett egyházfenntartói járulékból és adományokból finanszírozzák működésüket, tartják fenn ingatlanjaikat és biztosítanak fizetést lelkészeiknek.
Egy egyházközség általában több település evangélikusait fogja össze. Annak a településnek a gyülekezetét, ahol az egyházközség központja található, anyagyülekezetnek nevezik. A többi település evangélikusai leánygyülekezetet (filiát), fiókgyülekezetet vagy szórványt alkotnak. Egyházközségek egyesülése esetén társult egyházközség jöhet létre, kettő vagy több társgyülekezettel.
Az egyházmegyék Az egyházközségek 17 egyházmegyét alkotnak. Területi beosztásuk nagyjából megfelel a közigazgatási megyéknek. Az egyházmegye elnökei az esperes és az egyházmegyei felügyelő, vezető testületei pedig az egyházmegyei közgyűlés és a héttagú presbitérium. Az egyházmegyéknek nincs rögzített székhelyük, az esperest a gyülekezetek presbitériumai választják az egyházmegye lelkészei közül, aki ezt követően is addigi gyülekezete lelkésze marad.
Az egyházkerületek A gyülekezetek három egyházkerületet alkotnak. Ebből kettőnek a székhelye Budapesten található. A kerület élén a püspök, az egyházkerületi felügyelő és a kerületi közgyűlés áll. Déli evangélikus egyházkerület Székhelye: Budapest (Pest) Püspöke: Kondor Péter Egyházkerületi felügyelője: Font Sándor Egyházmegyéi: Bács-Kiskun Egyházmegye, Kelet-Békési Egyházmegye, Nyugat-Békési Egyházmegye, Pesti Egyházmegye, Tolna-Baranyai Egyházmegye Egyházközségek száma: 65 A Déli kerületben a Kelet és Nyugat Békési és Pesti egyházmegyékben találhatóak a szlovák anyanyelvű, illetve gyökerű gyülekezetek, a Tolna-Baranyai-ban a német-ajkúak.
Északi evangélikus egyházkerület Székhelye: Budapest (Buda) Püspöke: Keczkó Pál Egyházkerületi felügyelője: Fábri György Egyházmegyéi: Borsod-Hevesi Egyházmegye, Budai Egyházmegye, Dél-Pest Megyei Egyházmegye, Észak-Pest Megyei Egyházmegye, Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye, Nógrádi Egyházmegye Egyházközségek száma: 79 Az Északi kerületben a Dél és Észak Pesti, a Nógrádi egyházmegyékben találhatóak a szlovák közösségek.
Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület Székhelye: Győr Püspöke: Szemerei János Egyházkerületi felügyelője: Mészáros Tamás Egyházmegyéi: Fejér-Komáromi Egyházmegye, Győr-Mosoni Egyházmegye, Somogy-Zalai Egyházmegye, Soproni Egyházmegye, Vasi Egyházmegye, Veszprémi Egyházmegye Egyházközségek száma: 107 A Nyugati kerületben csekély a szlovák közösségek létszáma, csak Fejér-Komáromban találhatóak.
Az országos egyház bélyegkép|250px|jobbra|Az egyház adminisztratív központja Budapesten Az országos egyház élén a püspökök közül választott elnök-püspök (jelenleg Szemerei János), az országos felügyelő (jelenleg Prőhle Gergely), a héttagú országos elnökség, a tizenhárom szavazati jogú tagból álló országos presbitérium és a zsinat áll. A zsinat évi négy napot ülésezik. A zsinat vezetői: Abaffy Zoltán nemlelkészi elnök, Hafenscher Károly lelkészi elnök. A legfontosabb adminisztratív feladatokat ellátó országos egyházi iroda Budapesten, az Üllői út 24. szám alatt működik.
Hitelvei thumb|Modern evangélikus templom, Budapest XII. kerület, Kékgolyó utca Az evangélikus egyház tanításának mértéke elsősorban a Szentírás. Másodsorban pedig tíz hitvallási irat, melyek együtt alkotják a Konkordia Könyvet. Ezek a hitvallási iratok a következők: Apostoli hitvallás Nikaia–konstantinápolyi hitvallás Athanasios-i hitvallás Ágostai hitvallás Az Ágostai Hitvallás apológiája Luther Márton Kis kátéja Luther Márton Nagy kátéja Luther Márton Schmalkaldeni cikkei Philipp Melanchthon: Értekezés a pápa hatalmáról és elsőségéről Egyességi irat (Formula concordiae)
Mindennapi élete
Az evangélikus egyház mindennapi életét elsősorban a Biblia határozza meg, melynek általában a Protestáns Biblia Tanács által 1990-ben megjelentetett magyar fordítását használják. Sok evangélikus a németországi herrnhuti gyülekezet által évente összeállított, számos nyelvre, köztük magyarra is lefordított Útmutató – A Biblia rendszeres olvasásához című kiadványa alapján naponta forgatja a Szentírást. A gyülekezeti életet és az egyéni kegyességet is nagyban szolgálja énekeivel, imádságaival az Evangélikus Énekeskönyv, amely 1982-ben jelent meg, és azóta tizenöt kiadást ért meg. Az istentiszteleti életnek az 1963-ban majd 1986-ban kiadott Agenda: a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei számára valamint a 2007-ben kiadott Evangélikus Istentisztelet – Liturgikus Könyv és a Gyülekezeti Liturgikus Könyv ad keretet. A szervezeti kereteket a Zsinat által elfogadott, A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, 2006 címen kiadott törvénygyűjtemény szabja meg.
A legfontosabb, rendszeresen megszervezett országos evangélikus rendezvények: Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó (2 évente)A Szélrózsa Evangélikus Ifjúsági Találkozó honlapja Országos evangélizáció (évente Budapesten)Országos evangelizáció a Deák téren 2012. október 13-án Evangélikus Gimnáziumok Országos Találkozója (2 évente)Evangélikus Gimnáziumok Országos Találkozója 2011 szeptemberében Egyházkerületi missziói nap (évente, egy időben három helyszínen) Országos Presbiteri TalálkozóEvangélikus Presbiterek Országos Találkozója Országos Evangélikus Találkozó (korábban 2-3 évente)Országos Evangélikus Találkozó Pakson 2007 júniusában Nyári gyermek-, ifjúsági és fogyatékkal élők számára szervezett táborok és konferenciák
Lelkészei Az evangélikus egyház a hívők egyetemes papságának az elvét vallja, ez azt jelenti, hogy minden keresztény Istennek szentelt életet él, és részese az egyház Krisztusról bizonyságot tevő szolgálatának. De az egyház hivatalos szolgálatát, az evangélium nyilvános hirdetését és a szentségek kiszolgáltatását az erre a feladatra felkészített és ezzel megbízott lelkészek végzik. A protestáns egyházak – így az evangélikus egyház is – ezt a hivatást az apostoli szolgálat folytatásának tekintik, és a lelkészeket nem tartják egy külön, magasabb papi rend tagjainak. Az evangélikus lelkészek legfontosabb kötelességei: Isten igéjének hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, imádság, a hívek pásztorolása, a lelkigondozás szolgálata, a bűnökből való feloldozás, a fiatalok és idősek tanítása, a szeretetszolgálat szervezése, önmaga továbbképzése, a házasság egyházi megáldása, az egyházi temetések végzése. bélyegkép|jobbra|250px|Remete László evangélikus lelkész 1936 körül. Az evangélikus lelkészek liturgikus öltözete az ún. Luther-kabát (fekete talár fehér táblácskákkal, melyek a mózesi kőtáblákra emlékeztetnek). A Magyarországi Evangélikus Egyházban nők és férfiak egyaránt szolgálnak lelkészként, és a lelkészek házasságban élhetnek. Liturgikus öltözetük a Luther-kabát (fekete talár fehér táblácskákkal, melyek a mózesi kőtáblákra emlékeztetnek) vagy az alba, illetve a szlovák liturgikus kiegészítő, a Luther kabáton hordott fehér "kámzsa", valamint (nem kötelező jelleggel) a liturgikus színű stóla – a püspökök a Luther-kabáton keresztet is hordanak. Többségük a területi elv szerint szerveződő egyházközségekben lelkészkedik, de mellettük szolgálnak az egyházban iskolalelkészek, tábori lelkészek, kórházlelkészek és börtönlelkészek is, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorai is felszentelt lelkészek.
A lelkészi hivatásra készülők a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem 6 éves képzésén (5 éves elméleti tanulmányok, 1 éves gyülekezeti gyakorlat) szerezhetnek egyetemi szintű teológus-lelkész szakos diplomát. Ezt követően a jelölteket egyházkerületük püspöke szenteli lelkésszé. Legalább 2 év beosztott lelkészi szolgálat után parókusi alkalmassági vizsgát tehetnek, amit követően önállóan végezhetik lelkészi szolgálatukat, és bármely gyülekezet megválaszthatja lelkészének. Nyugdíjkorhatáruk 65 év, de lelkészi jellegüket a nyugdíjba vonulással sem veszítik el.
A lelkészek egyházmegyénként lelkészi munkaközösségeket alkotnak, amelyek általában havonta egy összejövetelt tartanak. A lelkészi szolgálattal kapcsolatos esetleges vitás kérdésekről a lelkészi becsületszék dönthet.
Templomai 200px|thumb|left|Evangélikus templombelső – Iharosberény