right|thumb|200px|A lisszaboni alapítványi és múzeumépület Szenes Árpád (francia nyelvterületen: Árpád Szenès, Budapest, 1897. május 6. – Párizs, 1985. január 16.) Franciaországban alkotó, magyar zsidó származású absztrakt festő. Életművében a figuratív ábrázolástól a szürrealizmuson át a lírai absztrakcióig jutott.
1930-ban házasodott össze a portugál Maria Helena Vieira da Silva festőnővel, 1956 után vették fel a francia állampolgárságot. A mindkettőjük munkáját bemutató, lisszaboni székhelyű múzeumot a Fundação Árpád Szenes - Vieira da Silva 1994 novemberében avatta fel.
Élete 1897-ben, pesti kispolgári családban született, Szenes (Schlesinger) Károly (1861–1916) magánhivatalnok és Heller Olga (1878–1939) gyermekeként. Apai nagyszülei Schlesinger Adolf és Scheinberger Júlia, anyai nagyszülei dr. Heller József és Lessner Johanna voltak. és A Vörösmarty utcai lakásban sok művész megfordult, itt ismerte meg többek között Bárdos Artúrt, Ignotust, Hatvany Lajost is. A Munkácsy Mihály utcai gimnáziumba járt, Füst Milán is tanította. Már ekkor is szenvedélyesen, sokat rajzolt. Az I. világháborúban katonáskodott, de nem került ki a frontra; hősi halottak sírjára festett portrékat, fotó után. Itt ismerte meg Bokros Birman Dezső szobrászt, aki a modern képzőművészet felé irányította. Beiratkozott Rippl-Rónai József szabadiskolájába, ahol Iványi-Grünwald Béla és Kernstok Károly volt rá nagy hatással.
1919-ben a Kecskeméti művésztelepen dolgozott festőtársaival. Mivel pénzt nem kaptak, mezőgazdasági munkákból kellett megélniük. Együtt festett itt többek között Derkovits Gyulával, Iványi-Grünwald Bélával, Kmetty Jánossal, Novotny Emil Róberttel, Pátzay Pállal. A nehéz fizikai munka megbetegítette, két barátjával együtt a budapesti Városmajor utca egy üzlethelyiségébe költözött. Ekkortájt ismerkedett meg Beöthy Istvánnal, akivel a buddhizmust és a keleti művészeteket tanulmányozták. Nem volt még kiforrott stílusa: 1922-ben absztrakt képekkel mutatkozik be fiatal művészek csoportos kiállításán az Ernst Múzeumban, de ugyanebben az évben készült más képei még a századfordulói magyar festészet hagyományait, mestereinek hatását tükrözik. Európai tanulmányútra indult; az első állomás 1924-ben Németország, ahol Kandinszkij és Klee munkáival ismerkedett meg, majd Olaszországban Giotto és Piero della Francesca képeit tanulmányozta. Először 1924-ben érkezett Párizsba, akkor csak három hónapra, majd 1925 őszén újra kiutazott, de akkor már kint is maradt. A nagybátyjától kapott pénz elfogyott, ezután hónapokig nagy szegénységben, éjszakai mulatók, Ney László tanácsára a Montmartre kávéházainak vendégeiről készített karikatúrákból élt. Sok magyar élt ekkor Párizsban, anyja mellett Marton György, Kolozsvári Zsigmond, Peterdi Gábor is sokat segítettek Szenesnek művészileg. Közben már kiállításai is voltak, s miközben bohém életet élt, sok nőüggyel, azalatt a Grande Chaumière szabadiskolát is látogatta. Itt ismerkedett meg 1929-ben a portugál Maria Helena Vieira da Silvával. 1930-ban összeházasodtak, felesége magyar állampolgár lett, az is maradt 1956-ig. A házasság után visszafogottabb életet élt.
1930-ban a pár a nagybányai művésztelepre látogatott. Párizsban egy zsákutcában, a rue des Camelias-ban laktak és dolgoztak, ahol sok művész élt; Tihanyi Lajos barátjával, Kokoschkával, Varèsével is itt ismerkedtek meg, de meglátogatta őket Jacques Lipchitz is. Később áttették székhelyüket a boulevard Saint Jacques-ra, műtermük egy kartongyár fölött volt. Pártfogójuk és galériásuk, Jeanne Bucher révén kerültek közeli kapcsolatba Miróval, Max Ernsttel.
Szenes ebben az időben sűrűn látogatta a fiatal baloldali művészekből álló Les Amis du Monde csoport kávéházi összejöveteleit, Hajdu István (Étienne), Estève, Pignon, Breton, Aragon stb. társaságában. Felesége révén kapcsolatba került a Stanley William Hayter-vezette Atelier 17 stúdióval, ami a szürrealizmus irányába tolta el az 1930-as években készült műveit.
A második világháború kitörésekor elhagyták Párizst, Jeanne Bucher-re hagyva műtermüket és képeiket. Néhány hónapot Lisszabonban töltöttek, ahol Szenesnek önálló kiállítása ia nyílt, majd 1940-ben Brazíliába távoztak. Rio de Janeiróban éltek egy ideig, majd a közeli Santa Terezában telepedtek le. A Rio környéki művészeti közeg kevésbé volt inspiráló a párizsinál; bár találkoztak Gerardo Murillóval (Dr. Atl) és néhány más festővel, inkább költőkkel, írókkal kerültek kapcsolatba ebben az időben. Természetközeli képeket festett, portrékat készített írókról, költőkről, könyveket illusztrált. Sylvestre néven festőiskolát alapított, dilettánsokat és fiatal brazil modernistákat tanított.
1947-ben tértek haza Párizsba. Visszaköltözésük után visszaszerezték a boulevard Saint Jacques-i műtermet, majd Szenes folytatta a tanítást. Ekkor kezdett dolgozni talán legjelentősebb sorozatának, a mértani és organikus formákból, repetitív motívumokból álló, változatos technikával (akvarell, gouache, olaj, pasztell, kréta) készült Bankettnek a darabjain. Közben Vieira da Silváról is festette a portrékat, összességében több százat készített. A francia állam 1949-ben vásárolt először festményeiből, amit később több állami vásárlás is követett. Az 1950-es évek közepétől kifejezésmódja letisztult; tájképein a vertikális és horizontális viszonya kap nagy jelentőséget, színskálája néhány halvány színre redukálódott. Ettől kezdve felesége, Vieira da Silva egyre elismertebbé vált, míg ő kissé háttérbe szorult.
1979-ben hét, 1942-1970 között készült alkotását a budapesti Szépművészeti Múzeumnak és a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak ajándékozta. Halála és a magyarországi rendszerváltás után emlékére Vieira da Silva 1990-ben létrehozta a kettejük nevét viselő, lisszaboni székhelyű, fiatal művészeket támogató alapítványt. A Praça das Amoreiras 58 alatti múzeumépület korábban selyemgyár volt.
Művei Grafikai munkái Metszetek Pierre Guéguen: La chasse au faon rose (ed. Cahiers d'Art, 1938) c. könyvéhez Illusztrációk Murilo Mendes, Rainer-Maria Rilke, Jorge de Lima műveihez, 1944 Ötven gouache René Char Le Temps épars c. kéziratához, 1966 Gravures (ed. F. Mermod), Lausanne, 1968.
Művei közgyűjteményekben
R. Salomon Guggenheim Museum, New York Musée National d'Art Moderne, Párizs Musée des Beaux-Arts, Dijon Musée des Beaux-Arts, Rennes Musée des Beaux-Arts, Rouen M. Figueira da Foz (POR) Musée cantonal des Beaux-Arts, Lausanne Musée Fabre, Montpellier M. Bezalel, Jeruzsálem Szépművészeti Múzeum, Budapest Janus Pannonius Múzeum, Pécs M. nacional, Rio de Janeiro Kunsthalle, Zürich Centre d'Art contemporain, Abbaye de Beaulieu.
Kiállításai Egyéni kiállítások
1933 – Galerie UP [metszetek, Julian Trevelyannal], Párizs 1939, 1949, 1952, 1955, 1974 – Galerie Jeanne Bucher, Párizs 1941 – Sajtóház, Rio de Janeiro 1947 – Quelques maîtres français et des peintres, sculpteurs et graveurs hongrois de l'Ecole de Paris, Galerie de Bussy, Párizs 1957 – Galerie Betty Thommen, Bázel 1958 – Galerie Pierre, Párizs 1960, 1965, 1969 – Galerie de Cahiers d'Art, Párizs 1961 – Galerie du Grand Chene, Lausanne 1965 – Galerie Alice Pauli, Lausanne – Galerie 27, Oslo 1969, 1974, 1981, 1988 – Galerie Jacob, Párizs 1968 – Paysages accordés, Galerie Alice Pauli, Lausanne 1970 – Galerie Régence, Brüsszel 1971-1973 – retrospektív – Musée des Beaux-Arts d'Orleans – Fundaçao Calouste Gulbekian, Lisszabon – Rennes – Lille – Nantes – Rouen 1974 – Musée d’Art moderne de Paris, Párizs (retrospektív) 1975 – Musée Fabre, Montpellier – Galerie Michel Vokaer, Brüsszel 1976 – Dessins d'Árpád Szenès et de Vieira da Silva, Centre Georges Pompidou, Párizs 1977 – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest – Janus Pannonius Múzeum, Pécs – G. Information, Tunisz 1982 – Hommage à Árpád Szenès, M. Ingres, Montauban 1983-1984 – Musée des Beaux-Arts de Dijon – G. EMI, Lisszabon 1985 – Fundaçao Calouste Gulbekian, Lisszabon 1985 – Hommage à Árpád Szenès, Galerie Jeanne Bucher és Galerie Jacob, Párizs 1986 – Nasoni G., Porto – Fundaçao Calouste Gulbekian, Lisszabon 1987 – Fundaçao Calouste Gulbekian, Lisszabon – Bertrand G., Lisszabon 1989 – Modern Művészeti Múzeum, Porto 1994 – Budapesti Történeti Múzeum, Budapest [Vieira da Silvával] 1995 – Hommage à Vieira da Silva et ~, Abbaye de Beaulieu, Ginals (FR) 1997 – Fundaçao Árpád Szenès-Vieira da Silva, Lisszabon (retrospektív) 1999 – Portrék [Vieira da Silvával], Szépművészeti Múzeum, Budapest 2000 – Salle St. Jean, Hôtel de Ville de Paris – Fundaçao Calouste Gulbekian, Lisszabon. 2017 – Plénitude aux confins de l’existant, Galerie Jeanne Bucher, St Germain Space, Párizs
Fontosabb csoportos kiállítások 1931, 1933, 1934, 1936, 1937, 1956 – Salon des Surindépendants, Párizs 1932 – Salon d’Automne, Salon des Tuileries, Párizs 1936 – Atelier 17, Leicester Gallery, London – New painting from Europe, East River Gallery, New York 1938 – Párizsi magyar művészek, Tamás Galéria, Budapest – École de Paris, Galerie Jeanne Bucher, Párizs 1944 – Atelier 17, Modern Art Museum, New York 1948 – Francia, spanyol és magyar művészek, Nemzeti Szalon, Budapest 1948, 1953, 1960, 1961, 1966, 1967 – Salon de Mai, Párizs 1952 – Rythme et couleurs, Musée Cantonal, Lausanne – Les peintres d'aujourd'hui a Paris, Kunsthaus, Zürich 1953 – Biennale de Sao Paolo 1955 – Le movement dans l'art contemporain, Musée Cantonal, Lausanne 1957 – Francia művészet, Zágráb – Belgrád 1959 – Manet-tól napjainkig, Varsó – Hommage à Monet, Galerie Art vivant, Párizs – 80 Maler der École de Paris, 1900-1959 – Bécs – Linz 1959, 1960 – Documenta II. és III., Kassel 1960 – Hommage à Jeanne Bucher, Galerie Jeanne Bucher – La peinture française d'aujourd'hui, Museum of Tel-Aviv – M. Bezalel, Jeruzsálem 1961 – Stedelijk M., Amszterdam 1962 – „Francuski Rysunki XVII-XX S”, Varsó 1962, 1968 – Salon des Réalités Nouvelles, Párizs 1963 – Contemporary French Painting, National Gallery, Salisbury 1966 – Dix ans d'art vivant 1945-1955, Fondation Maeght, St. Paul de Vence (FR) 1967 – Dix ans d'art vivant 1955-1965, Fondation Maeght, St. Paul de Vence (FR) – Galerie Jacob, Párizs – Les quatre éléments, Galerie Cimaise, Párizs 1968 – Painting in France 1900-1967 (vándorkiállítás), Washington, New York, Chicago, San Francisco, Montreal – L'usage de la peinture [Bryennel, Zack-kal], Galerie La Roue, Párizs 1969 – Hommage à René Char, Musée de Céret 1970 – Párizsi magyarok, Galerie Zunini, Párizs – 20. századi magyar származású művészek külföldön, Műcsarnok, Budapest 1971 – Hommage à Christian et Yvonne Zervos, Grand Palais, Párizs 1979 – Tavaszi Tárlat, Magyar Ház, Párizs – Présence Paris-Budapest, Orangerie des Jardins du Luxembourg 1982 – Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása, Műcsarnok. 2011 – Dialogue II, Galerie Jeanne Bucher, Marais Space, Párizs 2013 – Matter and Memory, Galerie Jeanne Bucher, Marais Space — St Germain Space, Párizs 2013 – Quinte-Essence, Galerie Jeanne Bucher, Marais Space — St Germain Space, Párizs 2016 – About Painting, Galerie Jeanne Bucher, Marais Space — St Germain Space, Párizs 2016 – Dialogue VII, Galerie Jeanne Bucher, St Germain Space, Párizs 2016 – Présences, Galerie Jeanne Bucher, St Germain Space, Párizs 2017 – Whispers from the Earth, Galerie Jeanne Bucher, St Germain Space,Párizs 2017 – Expansion-Résonance, Galerie Jeanne Bucher, Marais Space, Párizs
Jegyzetek
Források Kortárs magyar művészeti lexikon: Szenes Árpád Szenes Árpád életműkatalógus és -kiállítás Párizsban Kurucz Gyula: Négyszemközt – Szenes Árpáddal (interjú) Magyar Narancs: Egy elsüllyedt festő – „Liszboánál a deltát” – Szenes Árpád (1897-1985)
További információk Az Árpád Szenes-Vieira da Silva alapítvány honlapja Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar festők Kategória:Francia festők Kategória:Magyar emigránsok Franciaországban