A nagy aranyoshátú harkály (Chrysocolaptes lucidus) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezése A fajt Giovanni Antonio Scopoli olasz természettudós írta le 1786-ban, a Picus nembe Picus lucidus néven.

Korábban azonosnak tartották a Chrysocolaptes guttacristatus fajjal (Tickell, 1833).<ref>Collar, N. J. (2011)</ref>

Alfajai Chrysocolaptes lucidus lucidus (Scopoli, 1786)Chrysocolaptes lucidus montanus Ogilvie-Grant, 1905Chrysocolaptes lucidus rufopunctatus'' Hargitt, 1889

Előfordulása A nagy aranyoshátú harkály, miután számos alfaja önálló fajnak bizonyult, a Fülöp-szigetekre szorult vissza. Eme szigetország következő szigetein lelhető fel: Bohol, Leyte, Samar, Biliran, Panaon, Mindanao, Basilan és Samal.

A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, lombhullató erdők, cserjések és ültetvények. Állandó nem vonuló faj.

Megjelenése Testhossza 28-34 centiméter, testtömege 127 gramm körüli. Teste zömök, nyaka hosszú, és feje tetején toll bóbitát visel. Tollazatának színe az élőhelytől függően változó, leginkább az aranybarna tónus uralkodik a hát és a szárnyak színezetében. Farka fekete színű. Hátán egy vörös folt található, míg a fejét fehér alapon feketén pettyezett tollak borítják. Egyenes, keskeny csőre hegyben végződik. A felnőtt hímeknek vörös koronájuk van, a tojóknál ez lehet aranyszínű, barna vagy fekete pettyes fehér.

Életmódja Erős csőrét a fakéreg alatt található rovarok felkutatására használja. Hosszú, ragacsos nyelvét kiöltve szerzi meg zsákmányát.

Szaporodása Fészekalja 3-4 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete Nagy az elterjedési területe, egyedszáma csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett kategóriájában szerepel.

Jegyzetek

Források Collar, N.J. 2011. Species limits in some Philippine birds including the Greater Flameback Chrysocolaptes lucidus. Forktail number 27: 29-38.

Fordítás

További információk Képek az interneten a fajról

Scopoli. 1786. Deliciae florae faunae insubricae 2: 89.

Kategória:Chrysocolaptes Kategória:Madárfajok Kategória:A Fülöp-szigetek endemikus madarai