bélyegkép|jobbra|250px|Pokolsár Pokolsár (románul Balta Dracului) egy meleg iszapvulkán Kovászna belvárosában, a Főtér keleti peremén. Iszapját kezdetben fürdőkúrára használtak.
Története bélyegkép|jobbra|250px|Pokolsár Gyógyfürdő 1902-ben bélyegkép|jobbra|250px|A Pokolsár épülete A Pokolsár első leírása 1818-ból való. Nevét először 1782-ben említik az írások.
Ma már azt is tudjuk, hogy már az 1800-as évek közepén fürdő működött itten.
A Pokolsár fürdőt 1881-ben nyitották meg „Pokolsár Fürdőintézet” néven, a későbbi fürdőtelep pedig a vajnafalvi Mikes-telken alakult ki Mikesfürdő néven.
1896-ban Székelyföld című könyvében dr. Hankó Vilmos így írt Kovászna piacának csodaszámba menő természeti különlegességéről a Pokolsárról, annak az 1800-as évek végi állapotáról:
Ilyen kitöréseket többször is feljegyeztek, így például 1837-ben, 1856-ban és 1885-ben.
Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották. Ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét.
Kitörései bélyegkép|jobbra|250px|Pokolsár bélyegkép|jobbra|250px|Többnyelvű leírás
A Pokolsár vasas, káliumos és lítiumos vizét a forrásból állandóan feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. A kitörések általában téli időszakokban vannak. Ilyenkor a csapadékvíz, hólé beszivárog a talajba, ott megfagy, ezáltal betömi a föld mélyében képződő szén-dioxid nyílásait. A kiömlés vonala alatt összegyűlemlő szén-dioxid gáz a soha be nem fagyó Pokolsár vizén keresztül jut a legkisebb akadállyal a szabadba. Amikor a gázok feszítő ereje megnövekedik, a Pokolsár medencéjének falán az idevezető nyílásokon át a víztömegen keresztül utat törhet a szén-dioxid, nagy erővel, zajjal, robajjal rohanva, magával ragadva az útjába álló köveket, iszapot, vizet.
A gyógyvíz összetétele A Pokolsár vizének első vegyelemzését 1890-ben végezték el, ami szerint kitűnő alkáli-sós savanyú víz. A víz hőmérséklete 15,5 Celsius-fok volt.
Iszapja megszárítva hamvasszürke színű.
Gyógyhatása Vizét és iszapját csúzos, köszvényes és idegbántalmakra egyaránt sikerrel használják.
Jegyzetek
Források
Hankó Vilmos: Székelyföld (1896, 2003)
Kategória:Kovászna Kategória:Európa vulkánjai Kategória:Erdély földrajza