Krivokapić Milorad (magyar átírással: Krivokápity Milorád, ; Zenta, 1980. július 30. –) szerb és magyar állampolgársággal is rendelkező magyar válogatott, korábbi Szerbia és Montenegró-i válogatott kézilabdázó, jelenleg a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályában szereplő MOL Pick Szeged edzője.
Krivokapić Milorad Zentán (szerbül: Senta), az akkor Jugoszlávia, ma Szerbia területén található városban született. Itt kezdte el sportolói pályafutását, s mivel a családban többen is űzték a kézilabdát – nagybátyja híres játékosnak számított Jugoszláviában –, így ő is e sportágat választotta, testvérével, Markóval egyetemben. Zentai nevelőegyesületén kívül még egy jugoszláv alakulatban, az RK Jugović Kaćban játszott, mielőtt Magyarországra, a Dunaferr SE csapatához került.
RK Jugović Kać Milorad az 1990-es évek közepén érkezett a Jugović csapatához, amely ekkortájt összeszedte a Vajdaság legtehetségesebb fiataljait. Az ifjú titánok a jugoszláv ifjúsági kézilabda babérjaira törtek, minden korosztályos bajnoki címet megszereztek, s hamar a felnőtt csapat ajtaján kopogtattak. A siker sem maradhatott el így: az 1999/2000-es jugoszláv kézilabda-bajnokságban a csapat megszerezte a 4. helyezést, ami európai kupaindulást biztosított. A csapat a Challenge-kupában indulhatott a 2000/2001-es szezonban. E siker kivívásának részese volt az ifjú Krivokapić is.
E tehetséges generáció megmutatta képességeit, hiszen a jugoszláv kézilabda legutolsó évtizedének egyik legnagyobb sikerét érte el a fent említett nemzetközi trófea elhódításával. Az 1. ellenfél a luxemburgi H.B. Dudelange volt. E csapatot 12, illetve 13 góllal verték meg Krivokapićék. A következő rivális az Európában is jól ismert francia US d'Ivry Handball csapata volt. A Jugović kézilabdázói 8 gólos előnyt szereztek otthonukban, így aztán egy 7 gólos vereség is belefért Franciaországban. Összesítésben 1 góllal bizonyultak jobbnak a jugoszlávok nagynevű ellenfelüknél. A 3. ellenfél az olasz SSV Forst Brixen volt, amely szintén nem tudta megállítani a jugókat. Ismét egy nagyarányú, 8 gólos győzelemnek örülhetett a kátyi közönség, s ismét belefért egy külhoni, ezúttal 4 gólos vereség. A sorozat fináléjában a svájci Pfadi Winterthur következett. Az 1. mérkőzést az alpesi országban játszották, ahol szenzációs játékkal döntetlent értek el a délszlávok. Nyilvánvaló volt, hogy hazai pályán mindent meg fognak tenni a győzelemért. A Jugović 4 gólos győzelmet aratott a visszavágón, s ezzel kupagyőztes lett. Milorad Krivokapić valamennyi mérkőzésen pályára lépett, s összesen 18 gólt szerzett. A csapat a jugoszláv bajnokságban az 5. helyezést érte el, és a jugoszláv kupa döntőjébe is bejutott. Ennek köszönhetően újra indulhatott a Challenge-kupában az immáron címvédő együttes.
A következő évben nem sikerült a címvédés. A jó erőkből álló román Constanta volt a legelső ellenfél, amely megálljt parancsolt Krivokapićéknak. Hiába nyert 8 góllal a Jugović az 1. mérkőzésen, a romániai visszavágón 11 volt köztük. Ez utóbbi volt Milorad utolsó nemzetközi mérkőzése a jugoszláv csapatban, a következő szezonban már a Dunaferr színeiben versenyzett.
Dunaferr SE Krivokapić 2002. júniusában érkezett Kátyról a Duna-parti egyesülethez. Első Magyarországon töltött idényében a magyar bajnokságban bronzérmet szerzett, a magyar kupában pedig a negyeddöntőig jutott új csapatával. Nemzetközi színtéren is sikeresnek bizonyult ez az év, mivel EHF-kupa-elődöntőt játszott a magyar együttes. Mindössze 1 gólon múlt, hogy Milorad újabb nemzetközi kupa fináléjában játszhasson, de az orosz Lukoil-Gyinamo Asztrahany szerencsésebb volt. A 2003/2004-es évad újfent magyar bajnoki bronzérmet eredményezett a teljesen megfiatalodó Dunaferr csapatának, s a nemzetközi porondon, az EHF-kupában újra összecsaphatott az Asztrahannyal. Ezúttal is az oroszok bizonyultak jobbnak, csak most a negyeddöntőben került sor az összecsapásra, s a magyar alakulatnak szinte semmi esélye nem volt. A még szerb-montenegrói állampolgárságú játékos utolsó, 2004/2005-ös idényében újfent magyar bronzzal gazdagodott, s az EHF-kupában ismét negyeddöntőig menetelt csapatával. Az ellenfél Németországból érkezett, s az Európa-szerte híres VfL Gummersbach már a dunaújvárosi odavágón eldöntötte a továbbjutást. A 9 gólos hátrányt már nem tudták ledolgozni Krivokapićék, s a németországi visszavágón hiába nyertek 5 góllal, kevésnek bizonyult. 2005-ben ezután Milorad úgy döntött, hogy eligazol Dunaújvárosból. Kérői között német klubok, a horvát Zagreb, a szlovén Velenje és a magyar Pick Szeged volt. Utóbbi alakulat mellett tette le voksát, mivel ők kínálták a legjobb „jövőképet” számára.
Pick Szeged A szerb-montenegrói válogatott átlövő 25 évesen, a 2005/2006-os bajnoki szezonban érkezett a Pick Szeged kézilabda-csapatához. „Krivó” hamar a szurkolók kedvencévé vált, az egyesület egyik legeredményesebb és legmegbízhatóbb játékosa lett. E csapat előrelépés volt számára, hiszen a legerősebb nemzetközi kézilabda-sorozatban, a Bajnokok ligájában indult ittléte minden évében. A 2005/2006-os valamint a 2007/2008-as idényében 54-54 gólt lőtt Európa nemzetközileg jegyzett csapatainak. A többi szegedi idénye is szinte mindig 30 gól körül végződött e kupasorozatban. A 2005/2006-os, valamint 2006/2007-es kupaidény sikeres volt a Pick Szeged számára, hiszen mindkét alkalommal továbbjutott csoportjából, viszont a nyolcaddöntőben a spanyol csapatok már kifogtak a magyar bajnokaspiránson. Az új lebonyolítású 2007/2008-as BL-idény is továbbjutást eredményezett a Picknek a csoportból, de az újabb csoportkör már a végállomást jelentette. Hiába verte meg egyszer mindhárom csoportellenfelét, köztük az FC Barcelonát, a dán GOG Svendborg TGI-t és a szlovén Celjét a szegedi alakulat, ez nem volt elegendő az elődöntőbe jutáshoz. Mindenesetre ez volt az egyik legsikeresebb BL-éve a Szegednek. A következő két szezon, a 2008/2009-es és 2009/2010-es már gyengébbre sikeredett, a csoportkörből sem sikerült továbbjutnia Krivokapićéknak. A magyar nemzeti bajnokságban és kupában sikeresebb korszak következett a leendő magyar válogatott számára. Mindjárt az első évében magyar kupaaranyat szerzett együttesével, a bajnoki dobogón pedig az állandó bronz helyett ezüstöt. A következő, 2006/2007-es szezonban még nagyobb sikernek örvendhetett Krivó, mert a magyar bajnokságban ismét egy helyezéssel előrébb lépett, azaz aranyat nyert csapatával. 1996 után másodjára lett bajnok a Tisza-parti együttes. A következő három idény újra ezüstösre sikeredett a magyar bajnokságban, a nemzetközi szinten is erős MKB Veszprém KC túl nehéz ellenfélnek bizonyult. A magyar kupában ennek ellenére még egy aranyat sikerült szerezni 2007/2008-ban, míg az ezt követő 2 évben itt is csak ezüst termett Miloradnak. A 2008/2009-es idény végezte után a szegedi csapatnál kiütköztek a gazdasági világválság nehézségei, s felmerült a lehetősége annak, hogy több játékos mellett Krivó is elhagyja a csapatot. Mindenesetre a kézilabdázó végül engedett a szívének, s kisebb bérezés mellett is maradt szeretett klubjában a 2009/2010-es bajnoki szezonra. Mint később kiderült, ez volt az utolsó Szegeden töltött szezonja, ezután a szlovén RK Cimos Koperbe igazolt. Utolsó mérkőzése Pick-játékosként két ok miatt is emlékezetes marad. E meccs a 2009/2010-es Magyar Kupa fináléja volt, amelyen a csapat emberfeletti teljesítményt nyújtva majdnem megszerezte az említett trófeát. Milorad 10 gólt lőtt a Veszprém együttesének, amely nem volt elég a győzelemhez. A rendes játékidőben az eredmény 27-27 volt, a büntetőpárbajban a bakonyi együttes bizonyult jobbnak. A másik ok sajnos egy súlyos sérülés volt. Egy ütközés nyomán mélyvénás trombózis alakult ki a játékos lábában, amely akár a további pályafutását is veszélybe sodorhatta volna. Szerencsére, gyorsan javult a válogatott állapota, így nem kellett felhagynia a kézilabdázással. 2010. május 25-én a koperi klub hivatalos honlapja közölte, hogy szerződést kötött Krivokapić Miloraddal. A felek 2 éves együttműködésben állapodtak meg.
RK Cimos Koper A 2010-ben 30. életévét betöltő kézilabdázó jó döntést hozott azzal, hogy új csapatba szerződött: a sérüléséből sikeresen felépülő Milorad történelmi sikerek részese lehetett új gárdájában. A Cimos Koper a 2010/2011-es szezonban mind a hazai, mind a nemzetközi porondon helytállt, s aranyérmekkel örvendeztette meg a szurkolóit. A szlovén nemzeti bajnokságban 32 mérkőzésből 27 győzelmet, 1 döntetlent és 4 vereséget elkönyvelve gyűjthette be históriája első aranyérmét a Cimos, a Gorenje Velenje és a Celje együttesét megelőzve. A szlovén kupában is hasonló sikert könyvelhetett el az együttes. A hazai kupa elődöntőjében a Celjét búcsúztatták (Cimos Koper - Celje 29:27), a döntőben a Gorenje Velenjét verték meg a koperiek (Cimos Koper – Gorenje Velenje 22:20). Ez volt a szlovén egylet történetének harmadik kupagyőzelme. A nemzetközi színtéren, a Challenge-kupában is helytállt a délszláv alakulat. A döntőben a portugál Benficát legyőzve érte el első nemzetközi kupasikerét a Koper (Benfica – Koper 27:27, illetve Koper – Benfica 31:27). A következő szezonban ismét a legrangosabb nemzetközi kupasorozatban, a Bajnokok Ligájában szerepelhet a szlovén gárda
Válogatottság Milorad mielőtt magyar válogatott lett, a szerb-montenegrói válogatottnak is tagja volt. Első nagy világeseménye a 2004-es szlovéniai Európa-bajnokság, az utolsó a 2006-os svájci rendezésű Eb volt a szerb-montenegrói válogatott színeiben. Ez utóbbi tornán a 9. helyen végzett csapatával. Krivó és a csapat számára Svájc nem a 9. helyről, hanem egy botrányról maradt emlékezetes. 2006 februárjának második napján a szerb-montenegrói csapat a horváttal ütközött meg. A horvátok szempontjából még igen sok jelentősége volt ennek a mérkőzésnek, hiszen a 2. számú középdöntő megnyerése esetén a csapat 1. helyen, kiemeltként jutott volna az elődöntőbe. Ha veszítettek volna szerb-montenegrói testvérnépükkel szemben, csak a 2. helyen jutottak volna be az elődöntőbe, s erősebb ellenfelet kaptak volna a döntőbe jutásért. A szerb-montenegrói alakulat szempontjából már nem volt tétje a mérkőzésnek, mivel biztos volt, hogy a 2. számú középdöntő csoportjának 5. helyén végeznek. Szerb-montenegró vezetőedzője, Veselin Vujović több játékos elmondása szerint arra próbálta rávenni játékosait, hogy hagyják nyerni a horvátokat. E meccs után sorozatban kezdték el lemondani a válogatottságot a szerb játékosok, köztük olyanok, mint a csapatkapitány Žikica Milosavljević, a kapus Danijel Šarić valamint a Krivokapić testvérek. Ezután Veselin Vujović távozott posztjáról, s a helyzet látszólag megoldódott. Milorad ezután még felhúzta magára az immáron csak szerb játékosokból álló szerb válogatott mezét, de a 2007-es világbajnokságra nem sikerült kijutnia csapatával. Közben 2006-ban a magyar felmenőkkel is rendelkező sportoló magyar állampolgárságot kapott. Legutolsó alkalommal tehát, 2006-ban, egy Csehország elleni világbajnoki pótselejtezőn szerepelt szerb színekben Krivokapić, így a Nemzetközi Kézilabda Szövetség által előírt 3 éves korlát leteltéig más válogatottban nem szerepelhetett. Miután ez az idő eltelt, a magyar édesanyától származó játékos meghívást kapott a magyar válogatottba Csoknyai István szövetségi kapitánytól. E meghívásnak örömmel tett eleget, mivel a szerb válogatottban nem kívánt többet szerepelni.