Ez a szócikk a romániai Fehér megyei, egykori Hunyad vármegyei faluról szól. Ugyanez volt a neve 1904-ig Beregnagyalmásnak és 1909–11-ig Váralmásnak is.
Nagyalmás () falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése Az Erdélyi-érchegységben, Zalatnától tíz kilométerre délnyugatra található.
Népessége 1786-ban 1172-en lakták, 53%-uk volt zsellér, 33%-uk jobbágy és hat pap. 1910-ben 1356 lakosából 1321 volt román, 15 magyar és 20 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1337 ortodox és kilenc római katolikus vallású. A falunak, amelyből 1956-ban kivált Bregyét házcsoport, 2002-ben 669 lakosa volt, közülük 646 román és 23 cigány nemzetiségű; 647 ortodox vallású.
Története Határában már a rómaiak is bányásztak aranyat. A falut 1407-ben említik Almas, majd 1418-ban Nagalmas néven. Utóbbi oklevél megemlékezik román (ortodox) „kápolnájáról” is. Hunyad vármegyei román falu volt. 1742-ben a Bárza-hegy alatt fekvő falu földesura a Bethlen és a Kun család volt, aranybányáit a forrás szerint elhanyagolták.Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 126. o. Valószínűleg sohasem hagytak fel az aranybányászattal, de különösebb befektetés nélkül csak a helybeliek foglalkoztak vele.Weisz Tádé: Az erdélyrészi bányászat rövid ismertetése. Bp., 1891, 17–18. o. 1847-ben alapított üveghutája ismeretlen időben szűnt meg.Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 261. o. Az 1880-as években két-három évtizedre magyar és német bányamunkások költöztek be. A 20. század elején az erdélyi római katolikus püspökség uradalmának központja volt. Ekkor még három családja élt kenyérsütő harangok és kőserpenyők készítéséből dácittufából.Szilády Zoltán: Erdély régi tűzhelyei. Néprajzi Értesítő 1909 1907-ben ólombányát nyitottak határában.Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Bukarest, 1981, 334. o. A szocializmus idején, az 1990-es évekig színesfémeket és aranyat bányásztak közelében, a lakosság nagy része a bányáknál dolgozott. A bányák bezárása után a nagyalmásiak a turizmusban látnák a jövőt, de ezt akadályozza a járatokban maradt és a környezetet szennyező rozsdabarna színű, savas bányavíz.EcoMagazin 2008. július 17.
Látnivalók Az alszegi, Angyali üdvözlet ortodox templom valószínűleg a 14. században épült, és először 1418-ban említik. Korábbi tornya a 19. században összedőlt, és újat emeltek helyette. 1841-ben támpillérekkel erősítették meg. Az apszisban 18. századi falfestés töredéke látható. A hajó nyugati oldalán a karzat a 18. században épült. A felszegi ortodox templom 1822-ben épült. Az Achim Emilianról elnevezett tájház.
Híres emberek Itt született 1945-ben Mircea Lac fafaragó.
Jegyzetek
Források Daniela Marcu: 'Biserica ortodoxă „Bună Vestire” din Almașu Mare-Joseni, jud. Alba.' Patrimonium Apulense 2 (2002)
További információk A falumúzeum honlapja Képes riport a Karpatenwillin
Kategória:Fehér megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései