Sándor János (Budapest, 1937. március 21. –) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, érdemes művész, színháztörténeti szakíró, egyetemi oktató, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.

Életpályája Sándor János magánhivatalnok és Frumen Róza gyermekeként született. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1958–1963 között.

1963–1964 között Kaposvárott, 1964-től 1966-ig pedig Szegeden dolgozott rendezőként. 1966–1969 között a kaposvári, 1969–1972 között a békéscsabai, 1972-től 1975-ig a szegedi, 1975–1979 között pedig a debreceni színház főrendezője volt. 1979–1982 között a kecskeméti színház rendezője volt. 1982-től 1988-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagozatvezető főrendezője, 1988-tól rendezője. Litvániában, Grúziában, Jugoszláviában, Romániában és Franciaországban is rendezett. Színháztörténészként több könyv és különböző folyóiratokban mintegy kétszáz szakcikk szerzője.

Magánélete 1967-ben feleségül vette Baráth Ibolyát. Két gyermekük született; Emese (1968) és Attila (1973). Három unokája Gyula (1988), Eszter (1990) és András (2003). Dédunokái Olívia (2020) és Levente (2022).

Rendezései Puccini: Angelica nővér (1965) Farkas Ferenc: Bűvös szekrény (1966) Görgey Gábor: Rokokó háború (1967) Raffai Sarolta: Diplomások (1969) William Shakespeare: II. Richárd (1971); IV. Henrik (1972); V. Henrik (1973); VI. Henrik (1974); Hamlet (1978); Sok hűhó semmiért Görgey Gábor–Vörösmarty Mihály: Handa basa avagy a fátyol titkai (1973) Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba (1973); A nagy Romulus (1992) Witkiewicz: Anya (1975); Az őrült és az apáca (1987); Hőbörgő Mátyás János Károly (1990) Mozart: Varázsfuvola (1976); Cosí fan tutte (1991) Száraz György: Az élet vize (1977) Ryszard Latko: Édesapám, édesapám, kibújt ám a szög a zsákból (1980) Ördögh Szilveszter: Kapuk Thébában (1981) Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem (1983); Rozsdatemető Dumas–Sartre: Kean, a színész (1984); London királya Leonard Bernstein: West Side Story (1984) Vámos Miklós: Világszezon (1986) Jerry Bock–Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn (1986) Galt MacDermot–James Rado–Gerome Ragni: Hair (1986) Andrew Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár (1987) Rossini: Egy olasz nő Algírban (1992) Illyés Gyula: Tűvétevők (1992), Kegyenc John Kander–Fred Ebb: Chicago (1995) de Falla: La vida breve (1995) Gyurkovics Tibor: Háború hármasban (2000) Győrei Zsolt–Schlachtovszky Csaba: Bolygó király (2001) Jékely Zoltán: Az aranyszőrű bárány (2009) Weöres Sándor: Csalóka Péter (2010) Görgey Gábor: Mikszáth különös házassága (2010) Hermann Broch: Zerline, a szobalány története (2012) Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem; Antipygmalion (2014) Csukás István–Nagy Imre: Szökevény csillagok (2014) Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (2015) Donizetti: Don Pasquale (2017)

Díjai, elismerései Somogy megyei művészeti díj (1967) Jászai Mari-díj (1972, 1980) Justh Gyula-díj (1972) Klaipeda Város művészeti díja (1979) Érdemes művész (1987) A Gyulai Várszínházért-díj (1972, 1992) Szeged Város Alkotói Díja (1993) Szegedért Emlékérem (1997) Dömötör Életműdíj (2003) Dugonics Társaság Aranyérme (2017) Gregor József Díj (2019)

Publikációk Szerzője 1995. Az elfeledett színigazgató. Szegedi Arcélek Szeged sorozat 4. kötete, Szeged, Somogyi Könyvtár, p. 261. 1997. Igaz mesék a Szegedi Színházról. Szeged-könyvek 3. kötete, Szeged, Somogyi Könyvtár, p. 335. 1998. Százados színházkrónika – Szegedi színházi és színészeti kataszter. Szeged, Ariadne Press, p. 358. 2003. A szegedi színjátszás krónikája – A kőszínház és társulatainak története 1883-1944. Szeged, Bába Kiadó, p. 620. Elektronikusan elérhető: 2004. Mindhalálig Színház – Vitéz Bánki Róbert rehabilitációja. Szeged, Bába Kiadó, p. 187. 2007. A szegedi színjátszás krónikája – Theszpisz szekerén 1800-1883. Szeged, Bába és Társai, p. 607. Zengerájtól a kabaréig. A szegedi kabaré kalandos története, 1881-1931; Bába, Szeged, 2010 Thália örökös jegyese, Juhász Gyula; Bába, Szeged, 2012

Társszerzője 2008. Szeged Szívében – Százhuszonöt éves a város színháza 1883-2008. Szeged, Bába és Társai, p. 239. Színház Születik pp. 9–15; Az első hatvan év pp. 17–51; 125 év – 125 portré pp. 142–172; Visszfény pp. 218–237. További megjelenések

1996. Az elfeledett színidirektor – Száznegyven éve született Makó Lajos. In: A Dugonics Társaság évkönyve 1993-1995. Szeged, Dugonics társaság. pp. 79–88. 1998. Kell-e a színházban rendező.A Dugonics Társaság évkönyve 1995-1997. Szeged, Dugonics társaság. 2001. Hány öl a színészek világa? In: Gyurkovics Hetven, Budapest, Kairosz Könyvkiadó. pp. 201–208. 2002. A Budai Karmelita Klastromtól a szegedi Szent György Templomig. In: A Dugonics Társaság évkönyve 1997-2001. Szeged, Dugonics társaság. pp. 175–179. 2007. "Magyarnak lenni: tudod mit jelent?" In: Erkölcs és Művészet törvényhozója – Kodály Zoltán és Szeged. Bába és Társai, pp. 94–97. 2007. Az Új Nemzeti Játszó Társaság Szegeden. In: Hatvan – Tandi Lajos köszöntése, Szeged, Bába és Társai, pp. 270–279.

Jegyzetek

Források Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó

Sándor János

További információk

Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar színháztörténészek Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:1937-ben született személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjai Kategória:Magyar szakírók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Élő személyek